Eger - hetilap, 1876

1876-07-20 / 29. szám

226

ben még a megyei házi pénztár kérdése is előnyösebbé válik, mert a közjó érdekében kívánatos, hogy életképes és kellő erővel biró törvényhatóságok alakíttassanak, a jelen területi rendezés alkalmával pedig Heves megye szellemi és anyagi tekintetekben tetemes megrövidítést szenvedett annyira, hogy reája nézve a négy községnek csatoltatása fontos érdek, mig az amúgyis tulnagy Jász Nagy- kun-Szolnok megye ezzel nem lesz megrövidítve ;

végre mert ezen négy községnek csatolásával Heves megyének tiszántúli része, a tiszáninneni részével Pély és határával egy magasságba helyeztetik, mi által a megye rendes és szabatos határvonalat nyer.

Ugyancsak hivatkozva az érintett törvény 5-ik §-ára, melynél- fogva a határközségek a rendezés alávetett megyékben kiigazitan- dók, minthogy Árokszállás község s az ahhoz tartozandó puszta Szent-András egészen Heves megyébe beékelvék és természetszerűen ennek kiegészítő részét képezik; ezen község és pasztának Heves megye területéhez leendő csatolására is a m. kir. belügyminis- ter felkéretik ; mert ezen község és pusztának átkebelezését a rendes közigazgatási folyam biztosításán kivül még különösen fontos közlekedési tekintetek is kívánatossá teszik, mert a már tervezett úthálózat kiépítése csak ezen átkebelezés után lesz létesíthető és kivihető, valamint hogy ezen Heves megyébe beszögellö területek érdeke is az áthelyezést kívánja.

Ami illeti a rendeletnek azon pontját, vájjon Dévaványa község nem volna-e célszerűen Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolandó s mely pusztákkal? minthogy az uj Jász-Nagykun-Szolnok megye területe és Dévaványa közt a területi folytonosság sehol sérülést nem szenved, minthogy Dévaványát közvetlen és alkalmas közlekedési eszközök kötik össze Szolnok városával, valamint a létesítendő uj megye egyéb részeivel, és minthogy Dévaványa nagy község képviselete azt maga is óhajtja és érdekeinek megfelelőnek találja, az pusztáival együtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez lenne legcélszerűbben csatolaudó, mindazon által úgy, hogy a Békés megyébe kebelezett puszta „Csudabala“, mely közvetlenül Dévaványa és Turkeve határát érinti, Dévaványáboz csatoltassék, mig ellenben a Dévaványáboz tartoztozó, de Békés megye területe által teljesen bekerített puszta „Oséfany1* Békés megyéhez áthelyezendő lenne.

A megyei főmérnök által a felterjesztendő térkép akként lesz kiegészítendő, hogy a megyének 1876. XXXIII. törvénycikk szerint

megállapított vörös, — az ezen határozat által kért és ajánlott csatolások esetén előállandó határok pedig zöld szinnel jeleztes- senek.

Végre a Jász-Nagykun-Szolnok megye területén lakó választott és legtöbb adót fizető bizottsági tagok, és az ott lakó tisztviselők névsora, valamint a községek és puszták névjegyzéke felterjesz- letik azzal, hogy az egy s ugyanazon tisztujitáson megválasztott járási tisziviselök közt az elsőbbség meg nem határozható, fmert a választás nem e szerint, hanem szolgabirói járásonként eszköztetik, a most emlitett névjegyzékek is két példányban készítendők, t. i. egyszerűen a törvény intézkedése szerinti felosztás szerint, és ismét a kért szabályozáshoz képest, ha ez engedélyeztetnék.

Miről Isaák László m. alispán, és Kubik Endre m. főmérnök azzal értesittetnek, hogy a felterjesztés s mellékletei okvetlenül a kitűzött 8 napi határidőn belül feíterjesztendök.

Az amerikai világtárlat.

Philadelphia, jun. 30. 1876.

T. szerk ur ! Tizenhat, s ezek közt öt erősen viharos napon át tartott tengeri utazásom alatt kiállott viszontagságaim s szenvedéseim leírásával nem akarván t. olvasóközönségét, az én kedves honfitársaimat, untatni, röviden csak annyit említek meg, hogy „post tot discrimina. . .“ Philadelphiába szerencsésen megérkeztem, s itt minden kiáliott fáradalmamért ezerszeresen kárpótolva vagyok. Utamról Amerikában csupán annyit akarok érinteni, bogy áthaladtam New-YorkoD, Pitsbourg-, Chicago és Buffaion : megszemléltem ennek közelében a Niagara-zabatagot, de mindezen látottak leirására, legalább ezúttal, gyarló toliam nem mer vállalkozni. Buffalo igen csinos k i s város ; körülbelül akkora, mint Pest; Philadelphia lakosainak száma közel 1 millió; kiterjedését többnek mondják 100ang. mfldnél. — De tárgyamra térek.

A philadelphiai világtárlat, igazat szólva, első pillanatra engem nem lepett meg. Oka egyszerűn az, mert itt nem találtam föl az elegantia azon benyomását, melyet a bécsi világtárlat első tekintetre minden szemlélőnél előidézett. De találtam mást, mit Bécsben hasztalan kerestünk — comfortot. Itt ugyanis a látogatók kényelmére annyi gond fordittatott, bogy az valóban feltűnő. Itt nevezetesen

Arc a. j*.

T

A villám és hatásai.

(Vége.)

Minthogy a földön is van villanyosság, megtörténik néha, hogy a villany a felhőből átszökik a földre, ugyanis az egymás fölött fekvő felhörétegek legalsóbbikának a föld felé fordult oldala erős igenleges villanyosságu, mely a földfelületének nemleges villanyától erősen vonzatik. E legalsó felhöréteg villanyfeszültsége legnagyobb, a föld villanyfolyamával egyesülni vágyik, a föld felé kisii- tödik, villám és dörgés, azaz villáuitttés származik. Ilyenkor mondjuk : lecsapott a villám, leütött a menykö. A dörgés oka az, hogy villámláskor megreszkettetik a lég.

Megfejthető már most az is, miként gyűlhetik meg bizonyos mennyiségű villanyosság a földsziuén, mely villanyosság a viharos felhővel mindig ellentétes. Mielőtt villámütés következnék be, az illető viharos fellcg, bár meglehetős magasan van, befolyása által oda hat, hogy az egynemű villanyosság eltaszittatik s ellenben a különnemű vonzatik ; e befolyás igyekszik minden testre kiterjeszkedni, de voltaképen csak az olyanokra van hatással, melyek képesek a villanyos8ágot tovább vezetni, mint például a fémek, folyadékok, nedves földszin és levegő, növények, füst stb. Azonban egy és ugyanazon vezető testre is igen különböző módon hat a villanyter- hes felhő, mindig a test alakja és nagysága szerint s kivált abban az arányban, amint a földdel többé vagy kevésbbé tökéletesen egyesült. — így egy kevéssé nedves talajon álló fára csak igen csekély hatással van, mert az egynemű villanyosság e földben nem messze taszittatik el, amennyiben a. száraz talaj nagy mennyiségű villauyosságra nézve rósz vezető. De ha ugyanaz a fa igen nedves és terjedelmes földrészen áll, akkor erősen hat rá a villám, mivel az egynemű villanyosság a jóvezetőn igen messze terjeszkedhetik ki s természetesen a hatás annál nagyobb lesz, minél inkább összeköttetésben van e jó vezető más kiterjedt vezetőkkel, p. o. vízzel.— Hogy a villám miiyen mélyen hat le a földbe, erre nézve nevezetes

például szolgál az 1871 augusztus havában Dortmundban a kőszén- bánya Üregébe történt nevezetes villámcsapás. A villám ez alkalommal a magas kéményt fölülről két harmadrésznyi terjedelemben érte, annak belsejébe fúródott s majd a vízaknában le egészen a bányaüreg fenekéig, hol világos fény terjedt el s erős durranás következett, úgy, hogy az ott foglalkozó munkások nagy része földhöz sujtatott, a nélkül azonban, hogy egyéb sérülést szenvedtek volna. Átalában a lecsapódó villám hatásai gyakran igen sajátszerüek. A különféle feljegyzett esetek közül elég legyen itt csak néhány kiváló nevezetességűt felhoznunk.

1839 jun. 2-án a Mezieresből Weiszenburgba vivő utón, Mouron és Stenay közt, a villám egy zászlóalj gyalogságra sújtott. Kétszáz ember a földre dobatott általa s csak akkor emelkedtek fel ismét, mintán szájukból, orrukból s füleikből vér indult meg s két ember maradt halva a baleset helyén. Ez eset följegyzöje tapasztalta maga is, bogy Lipcsében egy házban, melybe a villám beütött, ennek nyomai minden emeleten keresztül meglátszottak, le egészen a pincéig. Egy hálószoba ajtaja, melyben bárom egyén aludt, sarkaiból kivettetett, a nélkül, hogy a lakók csak legkisebb sérelmet is szenvedtek volua. Ebhez hasonló eset történt közelebb Szegeden, hol a villám a sóházi tiszti épületben Fluck Ferenc hivatalnok lakásába ütött be. A villám a kémény mellett, melyből egy darabot elsodort, a tetőn hatolt be s a padláson egy gerendát meghasogatva, az ott kifeszitett csengettytidróton berontott a hálószobába, közvetlenül a háziasszony ágya mellé, hol egy nagy tükröt a falról a szoba közepére dobott s egy selyem napernyőt öszetépett, innen körülfutott a falon, s az ott függő fegyver csövén végig futva, annak agyát ketté repeszté s az oldalszobába hatolt át ; itt a mennyezetet fölszaggatta s több képet a falról lehányva, fakereteiket összetörte. A háziúr ágyában olvasott, lámpája azonban a beütés pillanatában elaludt. Áz iszonyú robbanás dacára nem veszté el lélekjelen étét, rögtön gyertyát gyújtott és rohant nejéhez és mellette fekvő kis gyermekéhez. Az ijedtségen