Eger - hetilap, 1876
1876-07-20 / 29. szám
XT. ér-folyam. 20. szám. 1876. julins 20 au, Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre , , . 8 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra , — 45 kr. Egyes szám — 12 kr Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadt fejében minden hirdetéstbl 30, nyilttérben egy pot.t Borhelyért 16 kr '.Ízeltet,ik, Politikai s vegyes tartalma hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal : a ijeeuilll nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyéknek 1876. julius 17 én Egerben tartott rendkívüli gyűlés jegyzőkönyvének részes kiírása. Olvastatott a m. k. belügyministernek f.é. junius 29-én 30339 sz, a. kelt rendelete, melyben tekintettel az 1876 XXXIII. törvénycikkre, lelhivja a megyét, miszeiint 15 napon belől rendkívüli köz- gjülést hirdetvén, nyilatkozzék: hogy tekintve a helyes közigazgatás követelményeit, a topographiai és közlekedési viszonyokat, az idézett törvény 1-ső §. 17. pontja értelmében újjá alakiíandú Jász- Nagykun-Szolnok megyéhez csatolandó részt illetőleg, hol vonas- sék meg e megyében a Latárvonal ? továbbá vájjon Dévaványa község nem volna-e célszerűen az uj Jász-Nagykun Szolnok megyéhez csatolandó, s mely pusztákkal? az ezek szerint teendő javaslathoz képest terjesztessék fel egy térkép, melyen úgy a határvonalak megjelölve, valamint a Jász Nagykun-Szolnok megyéhez átcsatolandó községek és puszták tüzetesen megnevezve legyenek. Végül, a javaslatnak megíelelöleg, állíttassa össze s mulassa be az uj Jász- Nagykun-Szolnok megyéhez áthelyezendő területen lakó úgy választott, mint legtöbb adófizető törvényhatósági bizottsági tagok és az ott lakó járási tisztviselők névsorát, annak^megjelölésével, hogy ez utóbbiak mikor foglalták el jelenlegi állomásukat. Olvastatott továbbá Bárczay Gyula szolgabirónak 2185. sz. jelentése, mely mellett Dévaványa község képviselőtestületének, Dévaványa község s a hozzá tartozandó pusztáknak Jász-Nagykun- Szolnok megyéhez leendő csatolását kérő határozata, és Dévaványa község kérvénye, hogy Csudabala puszta ezen községhez visszacsa- toltassék s e helyett Cséfa puszta Békésmegye területével egye- sittessék. Olvastatolt a m. kir. belügyministernek f. hó 12-én 31158 sz. a. kelt, Tisza-Derzs, T.-Szent-Imre, T.-Abád, és T.-Szalók községeknek Heves megyénél leendő megmaradhatás iránt felterjesztett kérvényükre vonatkozó leirata. Olvastatott Knbik Endre m. főmérnöknek 918 sz. jelentése, mely mellett Heves megye tervvázlatát bemutatja ; és végül olvastatott a közigazgatási szakosztály előterjesztése. Az esetben, ha Heves megye szorosan az 1876. évi XXXIII. törvénycikkben foglallak szerint alakittatib, a határvonal Heves megye és a létesítendő Jász-Nagykun-Szolnok megye közt akként vonandó, hogy a Tisza-Füred Kóts, Örs, Puszta-Ors, Igar, Szőllős pusz ták és községek, valamint paszta Cserököz, és a nagy Tiszán túl levő, a Tisza-Nánához tartozó paszta Olfanimisitó, továbbá Kisköre és puszta Akolbát, Pély és Hatrongyos, puszta Csász és Butelek, puszta Fogata, Tarna-Örs község Miske pusztával, Visznek, Vámos-Györk, Csány, Horth és Hatvan puszta Sashalommal képezzék a külső határt, mely határon belől eső községek és puszták Heves megyéhez tartozandók lesznek. Tekintve azonban, hogy az 1876. XXXIII. törvénycikknek 5-ik §■& fentartja a m. k. belügyministernek azon jogot, miszerint az illetékes törvényhatóság meghallgatásával a határszéli községeket egyik vagy másik törvényhatóság területéhez csatolja, mely felhatalmazást a törvényhozás kétségkívül azért tartotta szükségesnek t'entartani, merta kikerekitecdő törvényhatóságok minden egyes községe s pusztájára a törvényhozás kiterjeszkedni nem óhajtott mindaddig, mig az illető érdekelt törvényhatóság nem nyilatkozik; ugyanazért tekintetbe véve a helyes közigazgatás követelményeit, a topographiai és közlekedési viszonyokat, melyeket figyelmen kívül hagyni nem lehet; tekintve, hogy a törvényhatóságok rendezése alkalmával mindazt szem előtt kell tartani,mi a közigazgatási administrate, a forgalom, közlekedés, kereskedelem, stb. előnyeit biztosíthatja, minek egyik legfőbb feladata, hogy teljesen együvé tartozandó, egymást kiegészítő vidékek céltalan eldarabolások által el ne választassanak, mert ez erejükre s fejlődésükre csak zsil'basztólag hatna ; és tekintve, hogy a Tisza folyó nem tekinthető oly elzáró választó vonalnak, mely akadályúl szolgálhatna az inneni s tnlnani vidékek összetartozandóságának, mi már az 1876. XXXIII. törvénycikkben is elismerést és kifejezést talált ; mindezeknél fogva a m. k. belilgyministirhez felirat intéztetik, melyben az felkéretik, hogy Tisza-Abád, Tisza-Szalók, Tisza sz.-Imre és Tisza Derzs községeket is az azokhoz tartozandó pusztákkal együtt, az 1876. XXXIII. törvénycikk 5 ik § ban nyert felhatalmazás alkalmazásával Heves megyéhez csatolja; mert említett községek képviselőtestületei, mint az illető községek összes érdekeinek a törvény által hivatolt képviselői és legjogosultabb védői magok is folyamodtak az iránt a m. k. belügyminsterhez, hogy érdekeik alapos megfontolása után csak a Heves megyéhez leendő csatolás áltai oltalmazhatok meg érezhető hátrányoktól, kérik tehát magokat Heves megyénél megbagyatni; tehát e legszámbavehetőbb egyedek, magok a községek kérik ezt, kik saját érdekeik ellen semmi esetre sem cselekednének ; mert Tisza-Füred község fekvésénél és helyzeténél fogva a fel és alföld közötti legegyenesebb közvetítésre van hivatva, mit méltányolva és országos érdekűnek találva a m. kir. közmunka és közlekedési minister ur, már az 1868 julius 6-án 7615 sz. a. kelt rendeletében kijelenté : miszerint a terenne- nemti- pétervásári- egritiszafüredi útvonal, miüt oiszágos közérdekű az országos utak sorába vétetett fel, hogy pedig ez még eddig nem érvényesíttetett, annak csak a súlyos pénzügyi helyzet az oka; mert ezen ut közérdeke azóta nem csakhogy nem hanyatlott, hanem emelkedett; már pedig Tisza-Füred központja Hevesmegye tiszántúli részének, s egyszersmind Abád-Szalók, Derzs, és Szent-Imre községek is, Tisza- Füreden keresik és találják piacukat, ide hozzák elárusítandó fter- ményeiket és vásárolják meg mindazt, mire szükségük van, itt látogatják az országos és hetivásárokat s ennek nyomán közlekedési, forgalmi és kereskedelmi érdekeik Tisza-Füredtöl, az ezzel jó karban fentartott utak közvetitésével a vasúti világforgalomhoz egyrészt, és másrészt Egerhez, mint törvényhatósági székhelyhez csatolják ; mert Tisza-Füred s környéke úgymint Tisza-Abád, Tisza-Szalók, Derzs, Szent-Imre, Tisza Őrs, Tisza-Igar, Tisza-Szöllős, Nagy- Iván és Tisza-Örvény községek és az ezekhez tartozandó puszták mind területre, mind pedig népességre egy külön szolgabirói és nemkülönben járásbirósági kerületet képezhetne, Tisza Füred székhellyel, mely esetben ezen vidék közigazgatási és törvénykezési admi- nistratiója biztosítottnak és minden tekintetben megfelelőnek tekintethetnék ; mert a Tisza-Füredtől Tisza-Szalókig terjedő tiszai vonal egy külön szabályozási társulat területét képezi, mi ujabbaD annak szoros összetartozása mellett bizonyít, és árviz esetén az illető társulatra nézve csak üdvös lehet, ha ártere csak egy törvényhatóság felügyelete alá tartozik ; mert feltehető, hogy ha ezen községek folyamodásaikat nem elkésve, banem Tisza-Füred községgel egy időben bemutatták volna, a törvényhozás ezen négy községre nézve is akként határozott volta, mint a kellő időben kérelmezett hat községet illetőleg határozott ; és mert a mellett, hogy e községek saját akarata, a közérdek és egyéb közigazgatási s közgazdászati viszonyok a kérdés alatti négy községnek Heves megyénél leendő meghagyását kivánják, ez eset
