Eger - hetilap, 1876

1876-06-15 / 24. szám

XV. ér-folyam.-48’d- 24. szám.

1876. június 15 én.

Előfizetési dij:

Egész évre . . S ft — kr.

félévre . . . 2 ft 50 kr.

Negyedévre . . 1 ft 30 Vr.

Egy hónapra — 45 kr.

Egyes arám — 12 kr.

Hirdetésekért;

minden 3 has&bzott pet?t sorhely titán 6, bélyegadá fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben e^y petit Borhelyért 16 kr fizettetik.

Poiitikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadd hivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése {Alapítványi uj ház a lycenm átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr

Eger, jun. 10. 1876.

Hevesmegye területének s székhelyének kérdése tehát, melyért annyi vér — azazhogy: tinta folyt, s mely utóbbi kérdés körül főleg oly éles hírlapi harcok vivattak, — immór végleg el van döntve. Országos képviselöházunk f. jun. hó 9-én taitott ülésében, a területrendezés tjavaslatának folytatólagos tárgyalása folyamán, a közig, bizottsági javaslat által is ajánlott belügyministeri előterjesztést, Heves megye területére nézve, EGER székhelylyel, változtatás nélkül elfogadta. Egyszersmind Babies IstváD, Eger város országos képviselőjének, a megelőző jut. 8-ki ülésben tett iiditványa folytán, bogy a Tisza bal parti vidék ne Jászkun-, hamm Htvesmegyéhez csatoltassék,— miután ez indítványt, azon alapon, mert a kérdéses teiületbe foglalt községek magok is ezt óhajtják, Tisza belügyministcr sem ellenezte, —- elhatározta, hogy a Tisza balparii vidék hat községe nem csatoltatok Jászkun megyéhez, hanem Heves megyénél hagyatik meg. E hat község a .-következő: Tisza Füred, T.-Szőllös, T Igar, T.-Eör- véity, Nagy-Ivány és T.-Eörs.

A szék helyiséghez táplált s erélyesen vitatott jogos igényeink e szerint törvéDy által végleg el vannak döntve. Eger székhelye marrd az nj Heves megyétek. De ne feledjük, hogy városunk ez előnyös állásához fontos kötelmek is varnak kapcsolva, melyekre közönségünk figyelmét időnkint fölhívni nem n ulasztandjuk el.

Az országos bizonytalanság kedvezőtlen hangulata.

A ki a magyar állam sorsát 8 ennek jövőjét és ebből kifolyólag saját egyéni s családi sorsát és jövőjét folyvást számolgatja, azt a töprengés nyomasztó aggodalmával latolgatja és a lehető eshetőségeket elgondolja, azon magyar állampolgár, kivált ha a vagyonosabb és nagyobb családu adófizetők közé tartozik: valóban kellemetlen s nyomasztóan lehangolt érzéssel kénytelen a jövőnek elébe nézni : és elcsüggesztő aggálylyal kell a déli szláv háborgásoknak naponkénti mozzanatait kutató figyelemmel kísérni s mindenre kiterjedő töprenkedéssel szakadatlanul észlelni.

Az ez évi termés esélyei : még eddig nem igen vigasztalók, és az átalános gazdasági s pénzügyi „miseriának“ jobbá lehető alakulását valószínűnek mulató combinátiókkal s biztató kilátással ed- digelé épen nem kecsegtetnek ... A gazdasági kezelés alatt álló vagyonnal biró s ez után élősködő gazda, ezt szakadatlanul művelteim kéDytelenittetvén, ha adósságai vannak, mindinkább sülyed: mert vagyona jövedelméből magát, családját s a gazdálkodásra folyó költségeit, és azon felül még a sok mindenféle adót és adósság töke és kamat-törlesztéseit annál kevésbbé képes kiteljesiteni, mert a legtöbb gazdálkodás már évek óta még csupán a munkáltatási költségeket is aligha visszaadta.

Es igy folyvást fokozódó és a végzetszertí jelentőség tekintetében egymást felülmúló három országos nagy kalamitás sulyosodik s tornyosodik fel ez idő szerint a magyar állam állapotjára, és fenyegeti annak élet s létezési viszonyait a legkétesb kimenetelű eshetőségekkel s politikai átidomulásokkal ; u. in.

1) az ország államgazdászati átalános sanyaiu-ágait, mindinkább eimcrgesitö átalános üzlet pangás, a most már másod Ízben pusztító börze-válsággal és a hallatlan mérvű árvízi károkkal párosulva.

Ezen átalános gazdasági miseriákat méginkább felfokozza az,

hogy : az átalános katona-kötelezettség, egy felöl a család fentartá- sának munka-erejét s tényezőit örökösen lenyűgöző bizonytalanság bilincsei közt tartja, másfelől a fiatal nemzedék legnagyobb részét demoralizálja,beteggé s munkaképtelenné silány it ja el. sőt épen munkakerülővé fajultatja el.

2) A vám és bank rósz kimenetele és eredménytelensége.

Ha fajunkban nagyobb lenne az életre való gyakorlatiasság, szivósabb az üzleti szellem, versenyképesség, a munkásság, a kereseti leleményesség, akkor azt mondanánk minden harag és nehezte lés nélkül: ám csinálják a bécsi urak a kereskedelmi és vám-ügyeket, a .fogyasztási adószedést, a bank-állapot szabadalmát, úgy amint Ők azokat magukra nézve jónak vélik; mi magyaiok pedig a magunk szegénysége igényeihez és eszközeihez képest állítsuk fel az elkülönzött vámtirületet és önálló magyar bankot; hanem mivel jól tudjuk és ,iól ismerjük, hogy a bécsi hatalmas urak felettünk érzékenyen tudják érvényesíteni hoszuállásaikat, hallgatagon szőtt ármánykodásaikat, túlnyomó ügyességüket s munka-képességüket, az actualis jogállapotban s a tényleges gyakorlat műveleteiben való benneélésüket, és azon helyzetet, hogy ny ugati Európával legnagyobb részben csak ő általuk, ö rajtuk keresztül, vagy az ő cimboráik által vagyunk kényszerülve közlekedni ; egy szóval : egy felöl saját élhetetlenségünknél, másfelől a geographiai, közlekedési és üzletforgalmi helyzetünknél fogva a bécsi urak túlságosan nagy és messzire kiterjedő iénsöbbséget képesek felettünk bitorolni : tehát elörelátólag óvakodni kell hazánkat azon kiszámithatlan sokféle életbe vágó és rósz állapotainkat méginkább megrontó válságok hul- lámzatai közé taszítani, a melyeket az osztrák pénzemberek és iparos, kereskedelmi s közlekedési tényezők hazánk elleni boszuálló rátörésböl s viaskodásaikat hazánk elkényszeredett lakosaira rátudnák zúdítani.

Megvan az írva és jól tudott dolog az: hogy a ki okosabb, a ki munfeásabb s takarékosabb, és a kinek nagyobbak s hatalmasabbak a connexiói : az aztán a gazdagabb és az a hatalmasabb fél; azt pedig már kénytelen kelletlen el kell ismernünk: hogy azon minőségek és tényezők tekintetében az osztrák fél nagyon is felettünk áll. Az osztrák urak minden esetre „erős kegyetlenül kimutatták az alkudozások tartama alatt, foguk fehérét és hogy őket minélkevosbbé vezérelte az önzés elfogultságán felül emelkedni tudó tiszta jogerzet ; sőt ennek követelései előtt miDél kevésbbé valá- nak készek öntudatosan s nemesen meghajolni; amit főleg a bankügyre és a fogyasztási adóra vonatkozó alkudozások merevsége tüntetett ki: mert e tekintetben a tényleges kizsákmányolás jogbitorlásait minden tekintetben erőlködtek a maguk részére továbbra is fentartani, még akkor is, a mikor a vámkérdesek rendezésénél a magyar ministerek az osztrák ipar számára hajlandók lettek minél több előnyt s áldozátot engedélyezni, és annak ezutánra is a magyar piacon a túlsúlyt biztosítani.

Józan belátásu okos ember jól tudja, miszerint a bécsi urak még mindig nagyon keseregve szívelik azt el : bogy a magyar állam-élet és ennek tényezői s kutforrásai mindinkább kisiklanak, az ő századokon át kimesterkélve bitorolt, s hol erőszakkal, hol eszé- lyes vagy ravasz ügyességgel érvényesített fensőbbségttk, uralmuk s kiváltságuk hálózata alól.

Az osztrák urak csak szívósan kitartó hosszas küzdelem kényszerűségei után engednek át valamit a magyar államiság szániára az eddigelé általuk kizárólag bitorolva élvezett államgazdászati jogokból és előnyökből. És ők ezen eljárást nevezik: közös állami érdeknek, s politikai becsületességnek.

3) A mindezeknél nagyobb horderejű világtörténelmi tényező;