Eger - hetilap, 1876
1876-04-27 / 17. szám
két kormány részéről még két-két ellenőrző tag fogna kineveztetni. Tisza ministerelnök, miután a kiegyezési kísérletek eredményre nem vezettek, benynjtá lemondását. Király ö felsége azonban lemondását nem fogadta el. Keleten a bonyodalmak napról-napra nagyobb mérvet öltenek. Hire járt, hogy a dalmátiai helytartó, Rodics ez állásától való fölmentését kérte, s helyette Dalmátia helytartój nil Maroicsics tábornokot emlegették. Király ö felsége azonban, bir szerint, Rodics lemondását nem fogadta el. A tartományban a katonaság mintegy 10—12,000 emberrel szaporittatik. Bosniában a lázadás már annyira kifejlett, hogy a felkelők, hiteles tudósítások szerint, 12,000 főnyi fegyveres erővel rendelkeznek. A lázadást — mint mondják — orosz pénzzel segítik, szerbek és horvátok vezérlik. A törökök csekélyebb számú csapatai a f. hó 18 áig folytatott küzdelmekben hátrányban maradtak. A felkelők most már Kostainicát és Banjalukát fenyegetik, sőt Serajevó helyzete is kétséges. — Törökország e közben élethalál-harcra készül. A nisi tábort, hol eddig 30,000 nisam van, 80 Krupp-ágyuval, 80,000 főre akarják emelni. Azonkívül Montenegro ellen is figyelő hadtest felállítását tervezik Albániában. E közben Szerbia zajos hadi készülődéseit, igen megakasztotta a — pénzhiány. A kényszerkölcsönből semmi sem lett. A pénztárak üresek, s a kormány nemcsak a katonák zsoldját, de más tisztviselőit sem tudja fizetni. A kormány roppant zavarban vau a miatt, hogyan tegyen eleget a megrendelt s nemsokára megérkezendő szállítmányok iránti kötelezettségeinek. Egy újabb kísérlet francia tőkepénzesekkel 4 millió függő adósság megkötésére, szintén meghiúsult. Azonkívül a kormánynak saját, embereivel is nagyon meggyűlt a baja ugyannyira, hogy e hó 6-án az osztrák-magyar konzulság előtt 40 rendőrt kelle felállítania, mert hire járt, hogy a felbőszült tömeg ismét demonstratióra készül. A nagyhatalmak ez alatt a béke érdekében újabb tervekkel s javaslatokkal állnak elé. Andrássy gróf a fölkelök követelései tárgyában egy uj jegyzéket készül a portához intézni, melyet az orosz és német nagykövetek is támogatni fognának. Oroszország pedig azon tervvel állt elé, hogy a felkelő Balkán-tartományok Ausztria- Magyarország és Oroszország protektorátusa, s a török szultán fen- sösége alatt egy adózó állammá alakíttassanak át. Törökország azonban, konstantinápolyi hirek szerint, az Andrássy javaslatát, mint eredménytelent, elejtette, s most sorsát egyenesen a fegyverek eldöntésére bizza. A N. H. belgrádi távirata szerint a szerb csapatok hétfőn voltak clindulandók. Az egész táborkar Alexinácban van ; a határon 25,000 emberből álló tábor van elhelyezve, élelemmel s lőszerrel ellátva. A fejedelem főhadiszállása Cuprijában van. A támadást f. hó 28-ára tervezik. Hirfűzér. * {Egri érsek ö exja) múlt szombaton, f. hó 2’2-én székvárosából Budapestre távozott. * (Műkedvelő színtársulat) alakult közelebbről városunkban, mely a hazai árvízkárosultak javára 8 —10 színi előadást szándékozik rendezni. A társulatban müveit közönségünk köréből számos kiváló erőkkel találkozunk. Az első előadás remélhetőleg jövő szerdán, május hó 3 án fog tartatni, mely alkalommal Bercik „Házasító^ c. érdekes vigjátéka fog színre kerülni. * (Az egri polg. lövelde) ünnepélyes megnyitása vasárnap, folyó april hó 30-án leend. A lövészet reggel 9 órakor kezdetik meg, és az ebéd általi megszakasztással esti 7J/a óráig tart. Esy lövés ára 6 krban állapíttatott meg,— és azok, kik arany-jutalmat nyerni óhajtanak, legalább 50 lövésre szóló bárcát tartoznak váltani. — 10 rendbeli jutalom adatik, — az első: két db. arany, 2-ik : két 10 frankos, 3-ik : egy arany, 4-ik : egy 10 frankos, ő-ik : három ezüst forintos, 6-ik : három ezüst frt, 7-ikés8-ik: két-két, 9-ik és 10-ik pedig egy-cgy ezüst forint. A költségek levonása után felmaradó összeg a pénztár javára marad. Egyebekben a lövészeti szabályok irányadók. * (.A hazai árvízkárosultak javára) a múlt vasárnap, f. hó 23-án. az egri zenekedvelők által a lyceum dísztermében rendezett hangverseny minden tekintetben fényesen sükerült. A nagy termet teljesen megtöltő városunk választékos és elegáns közönsége, mely az előadott zenemüveket, dacára, hogy a növekvő hőségben, a hangverseny tiz, bár többnyire' rövid müdarabból álló programmjának lefolyása, a közönség zajos óhajtására történt ismétlésekkel, két óra hosszáig tartott, folyton kitartó feszült figyelemmel, s növekvő érdekkel hallgatta. Az előadott darabok mindegyike figyemes méltatásban részesült ; de legkiválóbb tetszést arattak a gyönyörű szabatossággal eléadott vegyes karok, melyeket a közönség szűnni nem akaró tapsviharai után ismételni kellett. Maga az érdekes, és városunkban még eddig nem szemlélt jelenség : az egri derék ifjú hölgyeknek a müelöadási emelvényre föllépő díszes csoportja, az üde hangok szépségével, s az előadás szakatlan bájával, igen kellemesen lepte meg müveit közönségünket. Meg vagyunk győződve, hogy e fényes süker, mig egyrészt csak növelni fogja a t. a „templo u“ nevet. A természet, az alkotó isteni kéz magasztaló bámulására alig teremtett a föld kerekén gyönyörűbb, meghatóbb egyházat, mint a szkarisiorai barlang e jégkápoluája. Alakja csaknem egészen kerek , átmérője 10, s legnagyobb magassága mintegy 11 öl. A csarnok talaját, oldalait s boltozatát fénylő jégkéreg boritja, melyen a piros mészkő-sziklának a fáklyák fényénél átcsillogó bíbora ama meglepő hatást idézi elő, mintha az egész terem csillogó biborselyemmel volna bevonva. A falak- és boltozatról sajátságos alakú jégcsapok csüngnek alá, melyek he- lyenkint óriási nagyságúak ; többhelyütt a jégréteg gyönyörűn hullámzó szalagokat képez. Ezek a templom mennyezetének díszítményei s csillárjai. A talajból gyönyörű szabályos alakú, s különböző nagyságú jégoszlopok emelkednek föl. Mindjárt a csarnokba vezető jégiép- csök oldalain mintegy 16 oszlop emelkedik, melyek közöl némelyik 9—10' magas. A csarnok beljében egy jégdomb emelkedik, melyen 6 nagyobb, s körűié mintegy £>0 kisebb jégoszlop képez festői csoporto- zatot. E rendkívül szép s megható csoportozat „oltár“ nevet visel. Az oszlopok többnyire buzogány-alakúak, s gömbjök tetején kisded üreg van, melybe gyertyát szoktak dugni. Az oszlopok vakító fejér jégkristályból alakultak, teljesen átlátszók, s a mögöttök fölállított fáklyák világát leirhatlan bájjal sugározzák át. A legnagyobb jégoszlop a csoport közepén áll, s mintegy 9 láb magas. E tüudéri csarnokot lehetetlen a természet csodásán szép alkotásaiba merült mély megindulás nélkül elhagyni. Sebmidi, a természettudós, ki a fold természeti ritkaságainak legnagyobb részét saját szemeivel látta,s a szkarisiorai barlangot!858 iki szeptemberben látogatta meg,’egy müvében “azt mondja, hogy e jégbarlang pompája mindent fölülmúl, mit c tekintetbeu a barlangvilág fölmutathat. A szkarisiorai jégbarlangban, valamint egyéb hasonnemü jégbarlangokban is a jég képződése, fagyása és olvadása egyike a legsajátságosabb s figyelemre méltóbb természeti tüneményeknek. E barlangban a viz martius vége felé kezd fagyni, s ezentúl a fagyás mindig erősebb lesz ugyannyira, hogy jun. elején a barlang már teljesen járható. E fagyáliapot egész augusztusig tart, midőn a jégolvadás kezdődik, s a tél derekáig annyira elolvad, hogy a barlangot a viz ellepi, s nem lehet beléhatclni. E jelenség magyarázására nézve eltérők a vélemények. Némelyek (ezek közt Sydow) azt állítják, hogy a kopár sziklákra verődött nyári napsugarak forrósága a sziklák üregében nagy elpárolgást, s ez által rendkívüli hideget támaszt, minek következtében a vízgőzök megfagyván, jégkéreggé válnak, s e jégképzödés mindaddig tart, mig a nyár hevével az elpárolgás, és ennek folytán a hideg is alább hagy, mikoron aztán a jég olvadásnak indul. — Mások ellenben, mint pl. Townson, Beudant stb. nagyobb hihetőséggel, azt tartják, hogy a jég itt is csak a téli hideg következtén támad és növekszik, nyárban pedig olvad és fogy. De minthogy e barlangok száda rendszerint éjszaknak fekszik, meredek üregeikbe a nap sugarai épen nem, vagy csak ritkán juthatnak be, másrészt e barlangok a külléggel is lassúbb érintkezésben lévén,annak évszaki változatai csak hosszabb idő után hatnak el üregeikbe. így a tél hidege csak hetek és hónapok múlva jut a barlang belsejébe; ekkor kezd benne képződni a jég, mely aztán nyáron sokáig megmarad ; mignem a lassankint beáradó nyári meleg által a téli hónapok elején olvadásra indittatik. A szkarisiorain kivül hazánkban még egyéb kisebbszerü jégbarlangok is találhatók. Ilyenek a „Lednice" nevű jégbarlang, a tornai hegységben, Szilice helység közelében. A déményfalvi „Sár- kány“ barlang az alacson Tátrahegységben, s a dobsinai jégbarlang, Dobsina bányavároska mellett, melyet csak pár év előtt fö- döztek fel. Ez szintén egyike az érdekesebbeknek, s mint hozzánk legközelébb eső, könnyű szerrel szemlélhető meg. Az oda leendő kirándulás bőven kifizeti a reá fordított fáradságot. Sz. I.
