Eger - hetilap, 1876
1876-01-06 / 1. szám
— 2 — iskolába, agy, hogy a tanulók száma 1869. óta 21-81 százalékkal szaporodott. Az ismétlő iskolák felállítása és látogatása csak 1872-heü vette kezdetét, mely évben ezen iskoládnak 2,846 tanulója volt, mely szám 1873 ban már 3,621 re, és 1874 ben 6,292-re rúgott, tehát egy év alatt 73'7g százalékkal szaporodott. Iskolát számítottunk a megye területén : a) községi nyilvánost 17-et, 36 osztálylyal, magánt 2-öt, 2 osztálylyal, összesen 19-et 38 osztálylyal. b) rom. kát. hitf. nyilvánost 197-et, 221 osztálylyal, magánt 17-et 21 osztálylyal, Összesen 196-ot 242 osztálylyal. c) ágostai hitfelekezetüt 2 öt 2 osztálylyal. d) helvét hitf. nyilvánost 15-öt 36 osztálylyal, magánt 17-et 19 osztálylyal; összesen 32-öt 53 osztálylyal. Valamenyi népiskolának száma kettős megyénk területén volt tehát 306, osztály 418. Volt pedig az iskolák száma: 1869 ben 231, 1870-ben 237, 1871-ben 241, 1872-ben 290 és 1873 ban 284, ngy hogy e tekintetben is haladás mutatkozik, mert az iskolák száma 1869. óta 75-tel növekedett. 1784-ben a kettős megye területén fenálló iskolák között volt : Külön fiiskola 59, külön leányiskola 60, vegyes 187 ; óvoda 4 volt a megyében, t. i. Egerben, Gyöngyösön, Mezőtúron és Szolnokon. Igen kívánatos volna minden erővel arra hatni, bogy a népesebb községekben óvodákat állítanának fel, mert nemcsak a munkára siető anya adhatná át gyermekét megnyugvással az ily intézetnek, hanem az apróbb gyermekek magukra hagyatva nem lévén, kevesebb szerencsétlenség is fordulna elő a községekben és a nagyobb gyermekek is inkább volnának az iskola látogatására szoríthatók, mert megszűnnék az iskolátóli el vonatásuknak föürügye, hogy azért kell őket otthon tartant, nehogy apróbb testvéreik felügyelet nélkül maradjanak. A népiskolákon kívül volt 1874-ben a megye területén még 4 középtanoda, 22 osztálylyal, 1 tanító- és 1 tanitónöképezdé, továbbá egy jogakademia és egy hittani kar. Az iskolaépület 46 helyen a községé; 228 községben a felekezeteké, és 32 helyen bérelt házban volt elhelyezve. Tanterem volt 428, tanitólak 243, faiskola van 140, tanítói kert 84, tornahelyiség 20 helyen. Tanszerekkel fel van szerelve teljesen 264, hiányosan 107 és sehogy 47 osztály; könyvtára 38 iskolának van. Tanító volt rendes 302, segéd 43, óvó 1 ; összesen: 345, ezek közt volt képesitett 295, nem képesített 50. Tanítónő volt rendes 34, segéd 1, óvónő 3, összesen : 38, képesített 32, nem képesitett 6. Az iskola növendéket közül nyáron 21,570 járt iskolába, vagyis a tanulók összes számának 6 3 64 százaléka; otthon maradt 12,648 tanonc, vagyis 36-% százalék. Tankönyve volt 27,158 tanulónak, vagyis azok összes száma 79-37 százalékának, mig 7060 gyermek, vagyis a tanoncok 2<>63 százaléka minden tankönyvet nélkülözött. Az iskolából kiléptek száma volt 10,369, vagyis a tanulók ösz- szes számának 30 30 százaléka ; ezek miad jól tudtak olvasni, írni is jól tudott 8774 gyermek, vagyis a kilépteknek 84-65 százaléka. Az 1873/4-ik tanévben kiléptek közül pedig olvasni 4,780 Írni és olvasni 5,580 gyermek tudván, egy év alatt az olvasni tudó gyermekek száma 1 16 93, az írni és olvasni tudóké pedig 57*ï6 százalékkal szaporodott, mi ismét szép haladásnak bizonyítéka. A megye területén levő iskoláknak összes jövedelme — eltekintve a kántori javadalmakkal járó jövedelmektől — 106,484 frt. 78 krt. tett ki, s a kiadás ugyanannyit. Származik e jövedelem ingatlan birtokból, melynek értéke 186,420 írt. évi jövedelme 14,669 frt. 15 kr.; tökepénzböl, melynek összege 11,387 frt. kamatja 906 frt. 49 kr ; tandíjból, mely 11,339 frt. 59 kr. tett, továbbá 1515 frt. állami, 38 697 frt. 90 kr. községi, 25,882 frt. 75 kr. egyházi segély és végre egyéb forrásokból 13,473 frt. 90 kr. A tanítók szakképzettsége gyarapítása végett vallás- és közoktatásügyi minister ur ö nmlsága egy Egerben rendezendő tornászai póttanfolyam költségei fedezésére 1000 frtot utalványozni mét- tóztatott; e póttanfolyam augustus 2 ik napjától 31-ig tartatott az egri torna-egylet, helyiségében az egyleti tornamester Benedek Gyula urnák szakavatott útmutatása szerint. E tanfolyamra 50 tanító jelentkezett részint önként az ország minden vidékéről, részint kettős megyénkből általam behiva. Vallásra nézve a hazában levő minden hitfelekezet volt köztük képviselve, vizsgát tett közülök 44, kik bizonyítványt is nyertek. E póttanfolyam összesen 901 frt. 45 kr. költségbe került, s a T A R G A. Áldomás, vjS) a p.-monostori közbirtokosságnak. 1876. Jau. 1. 'Sl© G~« ha kiittad habját, Mi az öröm? . . . Habzó kehely . . . s A salak a habbal együtt jár, S keserűvé lesz a csalfa méreg, Átkoddá a kérve-kért pohár. ...Csillogó fény. Járva-jársz utánna. Ha mégy, üldöz ; s megy, ha üldözöd. Lidérc-tűz, de akkor látod át csak, Ha lábad a sirba ütközött. . . . N y i 1 ó rózsa. Bírásáért kttzdesz ; S ha letépted : elszárad, elvész. . . — Egy öröm az, mit barátúl nektek Óhajtok: a megelégedés. A fáj dalom . .? A fény árnya. Árny nélkül a fény Nem lehet fény, nem lehet öröm ! Legfájóbban fáj a fájdalomban A részvétlen, és a káröröm. Megosztott bú sebezni nem képes. Vagy ha sebz is, gyorsan összeforr. Nincs barátja, vagy reményben gyarló, Kit fájdalma a porig tipor. • . . S édes emlék lesz a fájdalomból, Hol e kettő van kezet fogva. — Távol legyen tőletek a bánat, Mely hegedve, majd felsajogna. Mit tesz élni? Sii keretien munkában törődve, Tespedé8 csak, puszta senyvedés. Senyvedésben napokat átszűrni. . . Ez nem élet! Kinzó szenvedés! Elbúsultan látni, hogyan válik Végezetté az, mi kezdemény: Száz halálnál több még százszorozva. . . Nem gyilkol, de hervad a remény. Várni ... várni mindig jobb jövőre, S a jövő is várásra ítél. . . — Ne tudjátok ti az ilyen éltet! Közöttetek éljen, a ki él! Kürthi Jenő. i ■ Át. A sakkjáték. A játékok között, melyek a munkában kifáradt lélek fölüdité- sére szolgálnak, kétségkívül egyike a legérdekesebb- s legnemesebbeknek a sakkjáték. Ez tudniillik nemcsak kellemes szórakozást szerez, de egyszersmind a legalkalmasabb arra, hogy az elmét mulattatva élesítse, s igy benne célszerüleg va» egyesítve a kellemes a hasznossal. Igaz, hogy a sakkjáték kiválólag csak a fejlettebb korúaknak nyújt élvezetes mulatságot ; azonban épen e célra a legalkalmasabb, s azért, főleg a műveltebb osztálynál legelterjedettebb eszköze is az üdítő szórakozásnak ; miután a fiatalság úgyis talál magának élegendő tért a nemesebb szórakozásra a játékok s társas üdülések számosabb tisztességes nemeiben, minők : a laptázás, tekézés, biliárdozás, tánc stb. I
