Eger - hetilap, 1876

1876-01-06 / 1. szám

XV. ér-folyam. 1. szám. 1876. január 6 án. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 t't — kr. i ft 50 kr. 1 ft 30 ks.- 15 kr.- 12 kr. EGER 1 Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorheiy után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a iycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebkőzben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Előfizetési fölhívás. Tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik ideje­korán való megújítására, nehogy a lap elküldésében hátra­maradás történjék. Előfizetési föltételek : Egész évre ... 5 frt. — kr. Félévre . . _ . 2 frt. 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . — 45 „ Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utal­vány utján — kiadó hivatalunkba küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomda.) vőnk felett, most forduljunk el részvétlenséggel a közügyektöl, és siránkozzunk vissza Bach és Smerling húsos fazekai mellé?! Nem. Nem szabad a jobb jövő reményét elvetni magunktól. Nem szabad a hideg önzés, a nyomorult cosmopolitismus, s az aljas önérdek csábitó, lehangoló, gúnyos oktatásait figyelembe vennünk Átmeneti korszakot élünk ; nehéz megpróbáltatás- és erős küzdel meken mentünk keresztül és fogunk még keresztülmenni. Az áldó zatkész, önzetlen hazafiul érzelem lelkesítsen bennünket azok elvi selésére, s jusson eszünkbe, hogy a jövő nemzedék, melyben nemzeti életünk folytatását óhajtjuk, existentiájának letéteményes őrei vagyunk, s ha hűtlenül fogjuk kezelni azt a jelenben, hamvaink felett átkokban fog az kitörni és méltán, mert fogják tudni, ép úgy, mint a részvétlenség nem akarja most hallani, nemzeti bymnusunk ama nagy jelentőségű szavait: „E nagy világon e kívül nincsen számunkra bely.u Adjon a Gondviselés boldog uj évet, — s mi után oly rég epekedijpk: — szebb, és boldogabb jövőt e sokat hányatott nem­zetnek ! Eger, 1876. jan. 1. Nemzetek életében harminc év, az emberi élet mintegy közép­életkora, alig észrevehető időtartam; világtörténetileg egy perc, 8 természettudományi szempontból alig meghatározható paránya az időnek. És mégis, ha ezen uj év első napján harminc évvel tekin­tünk vissza saját nemzetünk múltjára, 8 összehasonlítjuk azt jelen állapotainkkal, egy század különbsége tűnik fel előttünk, s egy év­század szakadása tátong a jelen és a harminc éves múlt között. 1846-ban az „ébredő eszmék, s lángra lobbant hazafiui lelke­sedés, s a közügyek iránti nemes érdeklődés ; — 1856-ban a reménytelen apathia, a kislelküek nagy tömegé­nek gyáva resignatiója, a haza jövője feletti tompa kétségbeesés; 1866-ban a véres háború és dühöngő járvány mellett a nagy­szabású politikusok csendes káröröme, — az értelmiség reménytelen csüggedése, a nagy tömeg gyászos bánata; — És most 1876 ban a fagypontra szállott hazafiui hév, a der­medt érzéketlenség, a közügyek iránti részvétlenség, Ínséges jelen, reménytelen jövő. Ez a jelea helyzet külső képe. Hasonlítunk az egyptomi szol­gaságban sinlödött izrael népéhez, mely a syriai pusztákban a sza­badság öléből visszakivánkozott a rabszolgaság húsos Ê|*e- kai mellé. , ^ Hja! híjába, a gyomor nagy ur volt ezelőtt évezredekkejvis, s szabadságra nem érett népek, jóllakva, inkább ültek a szolgaság bilincseiben, mintsem élvezték, ében, a szabad élet kellemeit. E tapasztalás szomorít el bennünket, ez teszi ez év első napján is csüggeteggé reményeinket a jobb jövő iránt. Mert türelemmel, hittel, istenbeni bizalommal, kitartással, ba a közügyek iránti ér­deklődés és tiszta hazafiság lakozik bennünk, le lehet győzni a zsarnokságot, le lehet küzdeni Ínséget és nyomort ; — de részvét­lenség, önzés és számoló önérdek elveszíti a legnagyobb sza­badságot is ! Hát azért ébredtünk fel ho'szu álmainkból e század elején, azért küzdöttünk e század közepén 8 azért szenvedtünk, sirtunk, sóhajtoztunk az ötvenes években, hogy most, midőn elértük aminek kiküzdésénél annyian elhullottak, aminek eszméjéért /aeyV- nyian martyr-balált szenvedtek, s aminek elérhetetlensége miatti íahy- nyian megőrültek, — most, midőn saját sorsunk kezünkben\ van, midőn szabadok és függetlenek vagyunk, most essünk kétségbe A. népoktatás kettős megyénk területén az 1875-ik évben. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék közelebbről lefolyt évnegye- des közgyűlése alkalmából, e megyék kir. I. tanfelügyelője, dr. Montedegoi Albert Ferenc ur ő nsga, kettős megyénk népiskoláinak s népoktatásának állapotait a lefolyt 1875. évről, a következő ép oly kimeritő, mint érdekes és tanulságos előterjesztésben ismertette a megyei iskolatanács előtt : T. megyei iskola-tanács! Azon erős meggyőződést táplálván keblemben, hogy hasznos szolgálatot tesznek a hazának és nemzet­nek mindazok, kik a népoktatás lendítése körül fáradozván, annak emelése terjesztése, és tökélyesbitése által nemzetünk fenállását biz- tositni, testi lelki jólétének gyarapodását gyorsitni törekednek, min­dig édes örömmel telik el szivem, midőn a tek. tanács tagjaival, önökkel mélyen tisztelt urakkal találkozni szerencsém van, kik hi­vatalos, nehéz feladatom csak némileg is sükeres megfejtésében szakértő és buzgó közremüködésökkel engem segitni, bölcs taná­csukkal buzditni és tekintélyükkel hathatósan támogatni soha meg nem szűntek ; velem együtt lelkesülve azon tudat által, hogy a tör­vény fontos ügyet bízott ránk e megye területén, melynek lelkiis­meretes és tapintatos kezelése csak áldást hozhat lakosaira. Méltóztassanak azért mélyen tisztelt urak hazafias üdvözletem kifejezése mellett jóakarólag elfogadni hálás köszönetemet is, mely­nek kütforrása nem conventional udvariasság, hanem maradandó mély érzelem, és méltóztassanak továbbá megengedni, bogy a nép­oktatásnak a múlt l874/5-ik tanévben kettős megyénk területén ta­pasztalt viszonyait rövid vonásokkal e tekintetes tanács elé ter­jeszthessem. A 37,409 mindkétnembeli 6 — 12 éves tanköteles közül 27,926, vagyis 75'n százalék járt tényleg iskolába, mig a 14,388 mindkét­nembeli 13—15 éves tanköteles közül 6,292, vagyis 43-56 százalék látogatta tényleg az ismétlő iskolákat, úgy, hogy a tankötelesek 51,797 re menő összes számából 34,218, vagyis 66‘oe százalék ré- Iç&çsült iskolai oktatásban, s csak SS'g* százalék maradt el az isko­lából. Összehasonlítván mármost e számokat az elmúlt éveknek ha- s<é8«> adataival, örvendetes haladás derül ki, mert ; 1869-ben a tanköteleseknek csak 44-25, 1870-ben 48*n, 1871- ireja 48*47, 1872-ben 60^ és 1873-ban 6176 százaléka járt tényleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom