Eger - hetilap, 1875

1875-04-01 / 13. szám

XIV. év-folyam.

13. szám.

1&75. április l én.

Előfizetési dij :

Egész évre Félévre

Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.

— 45 kr.- 12 kr.

EGER

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott pet t sorhely után 6, bélyegacU fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben egy pet t sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal : a líceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr.

Eger, april. 1. 1875.

Az egri szabadelvű kormánypárt (ezelőtt jobboldal vagy Deákpárt) f. évi april 4-én délutáni 5 órakor az uj casino éttermében értekezletet fogván tartani, arra minden hozzátartozó párttag ezennel meghivatik.

Babies István, párt elnök.

Az egri volt b a 1 k ö zé p p ár t erősen vajúdik. E párt némely tekintélyesebb férfiai — mint halljuk— már több Ízben tartottak ösz- szejöveteleket, hogy az uj országos pártalakulásokkal szemben pártállásukat constatálják ; egyetértő, összbaugzó megállapodásra azonban — mint értesültünk — mind ez ideig nem jutottak, és pedig azon sajátságos oknál fogva, mert az értekezlet némely tagjai oda nyilatkoztak, miszerint ők ugyan szabadelvű kormánypártiak, mind- azáltaí nem szándékoznak az uj kormány elveit valló, szintén szabadelvű, volt egri Deákpárttal, sem pedig a közjogi ellenzékkel egyesülni, hanem régi (?) elveik mellett kivannak, mint elkülönzött párt, megmaradni.

E „maradi" urak bölcs politikáját egyáltalán nem értjük. Az országos pártok uj alakulása annyira világos és természetes, miszerint azok teljesen és szabatosan liörvonalozott álláspontja nemcsak minden egyéb pártalakulást kizár, sőt ilyesmit határozottan zagyva és értelmetlen politikai combinatiónak tüntet föl. Az illető urakról tehát, midőn sem a közjogi ellenzékhez, sem a szabadelvű kormánypárthoz, sem Sennyeybez (!) csatlakozni nem akarnak, nyilt, őszinte politikai álláspontjuk határozott megtagadásával alig lehet egyebet föltennünk, mint, hogy vagy nincs öntudatos politikai meggyőződésük, vagy — ami még rútabb — kétkulacsos politikát akarnak űzni, nehogy egyrészt józan elvtársaik, másrészt a szélbali demagógok gúnyainak legyenek kitéve ; nem bírván átlátni, hogy épen ez eljárású'- az, mi őket egyenesen e hinárba vezeti. Ki kell csak rukkolni azzal a politikai színvallással! Ezt követeli a magyar egyeneslelktiség s a politikai becsületesség!

Nemzetgazdászati statistika.

Az 1870. évi népszámlálás alkalmából nyert statistikai adatok kiégészitésetil az országos iparegyesület elhatározta az európai műveltebb népek példájára nemzetgazdászati staiistikát állítani össze hazánkról is.

Nem lehet szándékom olyan dolgok elbeszélése által untatni akarni, melyeket mindnyájan igen jól tudunk, hogy t. i. egy lehetőleg pontosan összeállított nemzetgazdászati statistika mily nagy fontossággal bir, de más részről nem lehet ezen felvétel célját s előnyeit ki nem emelnem.

Mai időben már nem is képzelhetünk nagyobb háztartást, hol a gazda azt, a mije van, ne leltározná; nem olyant, hol a gazda előlegesen ki nem számítaná : van ennyi ekém, boronám, hengerem, jövőre, hogy munkám gyorsabban haladjon, szükségem van még ennyi ekére, boronára, hengerre, arató-cséplö-gépre stb. s ezt még be kell szereznem; hogy számon ne tudná adni bárki kérdésére, miért vetett repcét, és épen oda, ahol az el van vetve, miért tart annyi marhát, miért hordja ki a trágyát a földre, — miért teriti el azt, és igy tovább.

És miért van mindez? mert a tapasztalat megtanította szá mitani, mert megtanulta, hogy ha az ember azt, amit munkája után

beszerez magának, fen akarja tartani, azon utakat és módokat felhasználnia kell, a milyeken azok legkönnyebben fentarthatók.

Ha valamelyikünknek szüksége van arra, hogy magán akár a termékek eladása, akár vagyonszerzés tekintetéből pénzfelvételre vagy más célból hitel által segítsen, bizonyosan azt fogja mondani, ennyi van eladni valóm, vagy a kert megnyerése végett ki fogja emelni: ilyen biztosítékot nyújthatok, a kért összeg fedezetére.

Ha valaki venni akar, akkor annak fog fordulni, kiről tudja hogy van eladnivalója, ha valakinek felesleges pénzkészlete van, annak fog kikölcsönözni, kiről biszi, hogy elegendő biztosítékkal bir az adott kölcsönösszeg erejéig.

Erre és más hasonlókra tanitott meg bennünket a tapasztalat: az élet nagy mestere, — de még arra is megtanított, hogy nem mind arany a mi fénylik, s ugyanazért, ha valaki nekünk valamit eladni Ígér, megnézzük : vájjon az övé-e az, a mit el akar adni, vájjon nines-e túlterhelve a birtok, a mit biztosítékul kimutat a kölcsönkérő, s vájjon fedezetét találja-e követelésünk az adott biztosítékban.

A mi áll az egyesekre, áll az államokra is, melyek nem egyebek mint nagyban berendezett háztartások. A mi az egyes háztartásra nézve a leltár, épen az az államokra a statistika, és a különösen a nemzetgazdászati statistika.

Minden valamirevaló háztartásnál megv an a leltár, s honunkban nemzetgazdászati statistika, legalább olyan, melyet alaposnak, sőt csak megközelitönek is mondani lehetne, nincs.

Mi magunk az ország fiai sem tudjuk, hogy mink van, hogyan tudja ezt a külföld?—a szomszéd. Ha megszorulunk, ki fog nekünk segélyt nyújtani? Ha feleslegünk van, ki fogja megvásárolni, ha nem tudja hogy mivel biruuk, ha nem tudja, hogy mit vagyunk képesek termelni és eladásra bocsátani? Hiszen még alig húsz év előtt azt sem tudták rólunk, van-e Magyarország. Sőt még ezelőtt 15—19 évvel is egy idegen, ki hazánkon keresztül utazni volt kénytelen, először végrendelet csinált, — mert az a hiedelem volt rólunk, hogy mi ember-hússal ugyan már nem élünk, de a kit védtelenül találunk, legalább is megskalpirozzuk s a levágott fejbőrt, mint győzelmi ereklyét őrizzük.

Egy Magyarországot a külfölddel ismertető német tudós ezelőtt 19 évvel ilyen forma leírását adta hazánknak:

„Az országban laknak tótok, szerbeb, rácok, horvátok, németek, hunok, hajdúk sőt mgyarok is, — ezenkívül vannak még a gulyások, csikósok, juhászok és kanászok, kik néhol külön néptörzsöt képeznek. Ez utóbbiak táplálkozása felett sok ideig kétséges- kedtek a tudósok, hanem alapos utáDyomozás után kiderült, hogy az újszülött gyermekbe azonnal spirit üst öntenek, és nyers paprikás szalonnával tömik, ezen tápszert azután egész életükön keresztül meg is tartják.

Azon állitás tehát, mintha a megölt ember húsát megennék és vérét meginnák, nem igaz."

Kérem, ezelőtt csak 22 évvel történt, pedig már ekkor megvívta hazánk a nagy élet halál-harcát 1848—9. években, pedig már ekkor fel volt költve a vágy bennünket ismerni, — ezen nekünk épen nem kedvező leírást is talán ép a vágynak, hogy bennünket ismerni akartak, köszönhetjük, hanem azt egészen báfraD elmondhatjuk, hogy a fotográfia nem sükerüli ; ne tessék tehát rajta csodálkozni, hogy a világ nem igen ösmer bennünket.

Nekünk is nagy szükségünk van arra hogy minket, a világ ismerjen, — de meg nagyobb s íik ségünk ismerni önmagunkat, az ország, a hazaerejét, és épen azért szükségünk van egy valódi, a valót megközeiitö nemzetgazdá-za i statistikára.