Eger - hetilap, 1875
1875-11-11 / 45. szám
354 .09-11 T.HÍM‘J/0 által pedig az e megyebeli érdekelt felek, ezek között Petheö József s érdektársai értesittetnek. Egyszersmind Békés megye átiratban értesittetik, a m. k. közmunka s közlekedési ministerhez pedig, hivatkozással annak 1874. évi március 17 röl 3494. sz. a. kelt rendeletére, felterjesztés intéztetik. Olvastatott a m. k. belügyministeriumnak Tófalu község 1875. évi költségvetés és megállapító 82.—XV. 875. sz. a. kelt m. bizottsági határozata ellen beadott felfolyamodása folytán kelt folyó évi 37883. sz. leirata, mely szerint az 1871. XVIII. t. c. 120 §-a értelmében a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek, melyekhez a községi biró, jegyző és pénztárnok napi átalányú is tartozik, az egyenes államadók arányában lévén kivetendő, a fenti sz. a. kelt megyei határozat féloldalik, és Tófalu községének költségvetésében előforduló s idézett megyei határozat folytán a ház-jövedelem és személykereseti adó után kivetni rendelt átalányok az összes egyenes államadó után kivetendő költségek rovatába rendeltetik áthelyeztetni. Olvastatott a gazd. és pénzügyi szakosztály erre vonatkozó véleményes előterjesztése. Ezen rainisteri leirat tudomásul vétetik, és tudomás s miheztartás végett a m. számvevőségnek kiadatni és Perlaky Zeno szbiró utján Tófalu községével az 1875. évi költségvetés csatolása mellett közöltetni rendeltetik. Miről a m. számvevőség és Perlaky Zeno szbiró a költségvetés csatolása mellett értesittetik. Olvastatott a m. k. földmivelés ipar és kereskedelmi ministe- rium f. évi 18061. sz. a. kelt leirata, mely mellett a f. évi 8081. sz. kapcsában felterjesztett 1872. 1873. és 1874. években befolyt ipar- birságokról szóló kimutatás mellékletével együtt azzal küldetik vissza, bogy a közép Tarnajárás szolgabirájánál befolyt birság ősz- szegből Kápolna községének iskolai célokra adott 15 frt, valamint a szolnoki polgármesteri hivatal által a kórház javára fordított 2 frt az 1872. VIII. t. c. 91. § a által kiszabott eredeti iparcéljától elvo- natván, annak visszatérítése az alsó Tarnajárás szbirájánál behajtás alatt lévő 25 frt behajtása iránt a megye saját hatáskörében mielőbb intézkedjék, s eljárása eredményéről jelentést tegyen. Olvastatott a gazd. és pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. A rainisteri leiratban hivatolt törvény értelmében az iparbir- ságokból befolyt összegek kizárólag iparcélokra lévén fordítandók Perlaky Zeno szbirónak Kápolna községének iskolai célokra átadott 15 írt. Szolnok város pgmestere a kórház javára fordított 2 frt be- vétéle és Siskovics Lajos szbiró pedig a behajtás alatt lévő 25 frt azonnali behajtása azzal hagyatik meg, hogy ezen rendeletet 30 nap alatt ieljesitsék és eljárásukról jelentést tegyenek. A m. alispánja pedig utasittatik, a m. k. földmivelés ipar és keresk. ügyi ministeriumboz annak idejében felterjesztést intézni. Miről a m. alispánja, Perlaky Zeno és Siskovics Lajos szbirák, valamint, Szolnok város pgmestere értesittetni rendeltetik. Déva-Ványa község képviselőtestületének a község tulajdonát képező féléves élelmezési jog haszonbérbe adása tárgyában hozott határozata árverési jegyzőkönyve és ennek kapcsában jóváhagyott és a jóváhagyási százalék reá vezetése végett beterjesztett jegyzőkönyve, valamint a gazd. s pénzügyi szakosztály véleményes előterjesztése. Az árverezésnél a törvényszabta kellékek megtartatván, Déva- Ványa községének '/a éves lcorcsmáitatási jogának bérbeadása azon feltétel mellett, hogy ezen bérletért félévenkint 350 frt előre fizettessék és a bérlet 3 egymást követő éven át tartson, jóváhagyatik, és a haszonbéri szerződésre a jóváhagyási százalék reá vezetéke elrendeltetik. Miről D.-Ványa községe a jóváhagyási százalékkal ellátott szerződés visszaadása mellett Bárczay Gyula szbiró utján értesit- teini rendeltetik. • Á községi munka alkalmazható-e rendőri büntetésképen? Miután a kihágásoknál büntetésül a pénzbüntetés használatik, és ily alakban az uj büntetőtörvény létrejöttekor is fen fog állni —■ ez sokkal inkább használható lesz a rendőrségi kihágásoknál. Mert ámbár oly tények elkövetései is bűntetteinek rendőrileg, A T A R G A. f>Hulló levelek, i. Sokat adott e nehány nap, Bármi gyors volt, bármi kevés. Most tudom már — bár ne tudnám ! — Mi a boldogság, szenvedés. Megtanáltam s elfeledni Nem------nem fogom, mig csak élek. . . — /Sokat adott e nehány nap: Láttalak------s elveszitélek. Kü rthi Jenő. A koldus. A párizsi Notre-Dame gyönyörű egyház előcsarnokában nem rég naponta látható volt még egy nyolcvan éves koldús. Viselete s beszéde nagyobb műveltséget árult el, mint szokás szerint ez osztályú népnél található ; sőt a kopott öltözet is mutatta, hogy annak birtokosa kedvezőbb sorsnak örült valaha. Már huszonöt év óta naponkint, mint egy szobor, ült az egyház lépcsőin, s az egész időn át, ámbár buzgó keresztény vala, nem lépett az egyházba. Gyakran megtörtént, hogy midőn benn ezerek ajkain az ének zengett, az ö barázdált arcán könyek folytak alá. A szemlélő kétségkívül észrevehette, hogy baleset, vagy valamely nagy bűn nehezedik lelkére ; de előéletét nem ismerte senki. Egy apát naponkint misét olvasott a templomban, ki igen előkelő francia család sarjadéka, és jelentékeny birtok tulajdonosa lévén, nem ismert nagyobb örömet, mint szegények közt kegyadományt osztogatni. Az öreg Jakab — igy nevezték a koldúst — különösen leköté figyelmét, s a jótékony apát minden reggel alamizsiu';vM Ydiiüil aáöala Egy reggel, azonban a koldús nem jelent meg ; de a jószivü apát felkeresvén lakását, őt egy nyomorúlt szalma-fekhelyen, betegen találta. Nem kevéssé volt azonban meglepve, midőn a szegény hajlékban oly tárgyak tűntek szemébe, melyek gazdagságot s fényt árultak el. Értékes arany zsebóra függött ágya fölött ; két, aranynyal gazdagon ékített s fátyolozott kép diszlett a nyirkos falon ; elefántcsontból művészileg készitett kereszt állt a beteg lábainál az asztalkán, és egy szegletben gótizlésü diszitményekkel ékeskedő régi damaskkal behúzott díván, melyen ezüst kapcsokkal biró imakönyv feküdt; — a többi tárgy legnagyobb szegénység s nyomor jelét mutatván. A jótevő megjelenésekor a beteg fekhelyén felemelkedék s monda : Oh, tisztelendő atyám, mily kegyes, hogy meglátogatja a szerencsétlent." •— Eljöttem, hogy ha szükséges, segítségére legyek. — Halálom órája — úgy mond amaz — elközelgett, de . . . óh! . . . vajba lelkiismeretem is nyugodt volna! „Lelkiismerete? italán valamely bűn nehezedik lelkére?" — Bűn, oly nagy bűn, hogy megbocsátására reményem nem lehet. — Bűn, bocsánat reménye nélkül nem létezik ; mert isten irgalma nagyobb, mint az emberek gonoszsága. — Tehát lehet reményem bűnöm bocsánata elnyerésére?" — Igen, neked is szerencsétlen, biznod kell abban! — mondá a pap vallásos érzülettel; a te bűnödnél nagyobb bűn volna isten irgalmában kételkedni. Valid be hát őszintén bűnödet, és én kihallgatlak téged a legirgalmasabb nevében." Az apát leült a beteg mellé, ki így kezdé : — Szegény napszámos fia vagyok; de az uraság, hol atyám szolgálatban állott, engem megszeretve, még kis koromban magához vett, hogy felnővén, az uraság fiánál valami jobb állást foglaljak el. Ámde a nyert nevelés és előmenetelem a tudományokban, melyet ott nyerék megváltoztatta hivatásomat, s én a földes nraság titkára lettem. Huszonhat éves valók, midőn a forradalom kitört. Feszült figyelemmel olvasám a lapokat, és az akkori események becsvágyat keltének bennem, megunva az eddigi semmitevést és alárendelt helyzetemet, elhatározám, titokban elhagyni a várat. Oh bár csak