Eger - hetilap, 1875
1875-09-09 / 36. szám
282 állítottak elő, 3800 frt értében, mely összeg a rabfentartási költségek csökkentésének szempontjából is alig hagyható figyelmen kivül. Mindezt a gyöngyösi kir. tvszék nagyrészben nélkülözi. Az egri kir. tvszék esetleges feloszlatásával az állam eme, mai börtönviszonyaink közt kiváló figyelmet érdemlő, s hazánk fegyintézetei között az első sorban álló börtönbelyiséget nélkülözni, s a meglévő mellőzésével másutt lenne kénytelen jelen aggasztó pénzviszonyaink mellett pár százezer forintra menő súlyos áldozat árán egy hasonló s a nagy jelentőségű büntető igazságszolgáltatás igényeinek megfelelő börtönépíiletet felállítani. 3. Ismeretes dolog, hogy azon alkalommal, midőn nem rég a megyék kikerekitésének ügye szőnyegen forgott, a hevesmegyei székhely kérdése is előtérbe hozatváű, Gyöngyös városának ez ügyben a képviselöházhoz benyújtott kérvénye mellett okmányul oly térkép is vala csatolva, mely a 3000' magasságig emelkedő s 5 mfd hosszúság — s 2 mfd szélességre terjedő Máirahegységet egészen kihagyva, madártávlati egyenes vonalakkal ügyekezett föltttn- tetni azt, mintha a Mátrántnli hevesmegyei községek egy része rö- videbb utón közlekedhetnék Gyöngyössel, mint Egerrel. Azonban a minden közlekedési ut nélkül levö^Mátra hegység által a pétervásári járás községei, 3—4 község kivételével, melyek azonban Gyöngyösre szinte csak a Zagyva völgyön Pásztó, Pata felé jelentékeny kerüléssel juthatnak, Gyöngyöstől annyira el vannak ezen természeti akadály által zárva, hogy száraz időben is, az Égerhez nem messze vezető csinált ut nélküli’ Tarna-völgyön, Verpelét, Debrö, Domoszló felé, sáros időkben pedig épeD az Eger városán keresztül Kerecsend, Kápolna felé vezető csinált utón volnának kénytelenek a több mértföldnyire fekvő Gyöngyössel közlekedni; azaz: Gyöngyösre Egeren keresztül menni; mi majdnem a képtelenséggel határos visszásságot foglalna magában. Csak egy futólagos tekintetet a B. alatt csatolt térképre, mely az egri és gyöngyösi kir. tvszékek jelentékeny területi különbségét, valamint azt is szembeszököleg feltünteti, miszerint Gyöngyös ép oly kevéssé képezi Hevesmegye területi központját, mint Eger, — mindenkit meggyőzhet állításaink alapos voltáról. Azonban szolgáljon ezeknek elvitázhatlan igazolására a C. alatt csatolt, az egri m. kir, állammérnöki, valamint a hevesmegyei főmérnöki hivatalok által a kettős megyénk, valamint a Jászság által is megállapított s hivatalosan használt mértföld-táblázatok alapján egybeállitott s hitelesített [távolsági kimutatás, mely az egyes községeknek rendes közlekedési vonalak szerinti távolát úgy Egertől, mint Gyöngyöstől hiteles számadatokban tünteti fel. Ez okmány szerint az egri és gyöngyösi kir. tvszékek területeihez tartozó községek távolság összege Egertől 666, Gyöngyöstől pedig 6913/4 mértföldet teszen : tehát e községek összes távolsága Egerhez 253/4 mfddel kisebb, mint Gyöngyöshöz. E különbség Eger előnyére még jelentékenyebb, ha az egri kir. tvszék területéhez számítjuk ama községeket is, melyek a megyék rendezésére vonatkozó korábbi belügyministeri tervezet szerint, mint Egerhez közel esők, Hevesmegyéhez lennének csatolandók. Ez esetben a községek összes távolságának öszlete 84 mfdnyi — sőt azon esetben is, ha a három, t. i. az egri, gyöngyösi és jászberényi tvszékek egyesítése volna célba véve: az imént jelzett com- binatióval együtt a három tvszéki terület által egybeölelt községek távolsági összege e kimutatás szerint 31 mfdayi különbséget tüntetne elő Gyöngyös fölött Eger előnyére. Annál szükségesebbnek tartottuk pedig e hiteles adatok felsorolását, minthogy köztudomás szerint Gyöngyös épen állítólagos előnyösebb földrajzi helyzetét hozta fel döntő indokul a központ kérdésében Eger ellen, mely helyzétét azonban idézett kérvényéhez csatolt, helytelen térképe után készült oly távolsági kimutatással akarta támogatni, mely a valósággal teljesen ellenkezik. Nem hagyhatók e helyütt figyelmen kívül némely fontosabb helyrajzi körülmények sem, melyek szintén az egri kir. tvszék fön- maraáásának szükségessége mellett szóknak. (Vége köv.) Jegyzéke azon Ugydaraboknak, melyek az 1875. évi szeptember hó 13 án s követkző napjain tartandó rendes évnegyedes közgyűlésen előterjesztendők lesznek. 1. ) Az alispán, számonkérö szék, árvaszék, föpénztárnok, főorvosok és főmérnökök évnegyedes jelentései. 2. ) Törvények kihirdetése. 3. ) A jövö gyűlés napjának kitűzése. 4. ) Lipcsey Péter árvaszéki elnöknek bivataláróli leköszönése s ezen hivatalnak választás utjáni betöltése, és esetleg az ezen választás folytán netán üresedésbe jövö hivatalra való választás. 5. ) A segédmérnöki hivatalnak választás utján való betöltése. ^ T A. R G VA. I’ Sir-irat. E sir-irat egy szép leányka Bájos arcát rejti el. — A sir szerelmemtől élő, De szivemben holt pihen. Másé volt az öröm és kéj, Hagyd nekem a bánatot ! — Másé volt a bájos élő, Legyen enyém a halott ! Kttrthy Jenő. A kávé története. Sok tudós iparko dott a kávé eredeti hazáját, de mindeddig nem kielégítő eredménynyel kipuhatolni. A legrégibb tudósítás egy arábiai kézirat, mely szerint Scheha beddin arab iró a XV. századból azt moud ja, hogy bizonyos Gamaleddin, Aden arab város muftija hozta be a kávé élvezetét. Elmondja, hogy Gamaleddin gyakran utazott Persiába, és ott látta, hogyan iszszák a kávét; egy Ízben Adenböl haza érkeztekor nem jól érezte magát, tehát azon gondolatra jött, hogy ő is iszik kávét. Ez élvezete után főfájása megszűnt, munka-közben elfáradt és el nem álmosodott ; a kávé ez utóbbi tulajdonságát nemcsak hasznára fordította, hanem a papok és derviseknek is ajánlotta, hogy ez által buzgóbban imádkozhassanak éjnek idején. Nem sokára tudósok is e célból itták, később éjjel dolgozó művészek, mesteremberek itala lett, végre annyira megkedvelték Adenben, hogy nem csak éjjel, de nappal is, jó tulajdonságai miatt szörpölgették. Ez időben még Persiában sem volt a kávé nagyon elterjedve, de Aethiopiában Schehabeddin Ben szerint rég időktől fogva volt a kávé- ivás szokásban. A kávé élvezete Adenböl lassankint a közellévö városokban is meghonosult s így Mekkába is buzgó dervisek hozták be az álom elűzése végett. Mekkában annyira megkedvelték a kávé-ivást, hogy kávé-házak állíttattak, hol a nép nemcsak kedvesen tölté idejét, de még zene, tánc és énekszó sem maradhatott el. A szigorú mohamedánok ez okból megbotránkozva, néha csendzavarással lett a kávé- ivás zamatozva. À túlbuzgók azt kezdték állítani, hogy a kávé hatása hasonlít a boréhoz, tehát Mohamed valláselveivel nem egyezik a kávé-ivás, 8 igy gyakran megtörtént, hogy a kormány a rajongók kívánatét teljesítve, a körülményekhez képest megszorította vagy megszüntetni iparkodott a kávé élvezetét, de általános elterjedtsége és közkedveltsége miatt tilalma rövid ideig maradhatott érvényben. Később Syriába, Damascusba és Aleppóba minden akadály nélkül behozatott. 1554-ben Soliman uralkodása alatt Schems Damascusból és Hekin nevű Aleppóból Konstantinápolyban kávéházat nyitott, mely tudósok, költök és nevezetes emberek gytilhelyévé lett ugyannyira, bogy a papok panaszkodtak, miszerint a nép imádkozás helyett a kávéházak társaságaiban keresi örömét. A dervisek és papok zúgtak a nép ez elfajulása ellen, és azt állították, hogy a perkelt kávé nem egyéb szénnél, és minden, a mi a szénhez hasonlít, vagy széntartalmú : Mohamed törvényével ellenkezik ; tehát a kávé-ivás ez alapon megtiltandó. E nyilatkozatra minden kávéház bezáratott s a rendőrség szigorúan ntasittatott a kávé-ívást megnehezíteni és betiltani. Minden tilalom dacára a nép nem nyilvános helyen, de saját ot*honában fogyasztotta megszokott kávéját. A rendörök belátva erölködésök sükertelenségét, bizonyos dij lefizetése mellett zárt
