Eger - hetilap, 1875
1875-09-09 / 36. szám
283 6. ) Az 1876. évi megyei költség-előirányzat, az állandó választmány pénzügyi-szakosztályának jelentésével. 7. ) A kir. ministerium a kir. e. f. bíróságok újabb szervezése tárgyában kelt rendelete. 8. ) A m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium leirata a Temesvárra kinevezett olasz kir. ügynökségről. 9. ) A földmivelés- ipar és kereskedelmi ministernek 18139. sz. a megyei cselédek részére, megkivántató posztó szövetnek hazai gyárakból leendő beszerzésére vonatkozó rendelete, a pénzügyiszakosztály előterjesztésével. 10. ) A m. k. földmivelés, ipar- és kereskedelmi ministerium- oak a halászat rendezése tárgyában kelt s a Tisza mentében fekvő törvényhatóságok küldöttségeivel együtt tanácskozandó küldöttség kinevezésére felhívó rendelete, — a közigazgatási szakosztály vé- leményes jelentésével. 11. ) A megyei mérték-bitelesitő hivatalnak 1875. és 1876. évekre szóló költségvetése, — a pénzügyi szakosztály előterjesztésével. 12. ) A m. k. belügyministeriumnak a bányahatóságok által hozott büntető határozatok végrehajtása tárgyában kelt rendelete, — a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 13. ) A m. k. belügyministeriumnak a megyebizottsági tagok 1876-iki névjegyzékének összeállításáról szóló rendelete,— s ennek kapcsán több megyebizottsági tag haláláról s leköszönéséről szóló jelentések és Esztergommegye alispánjának ez Ugygyel kapcsolatos átirata, — s mindezek folytán az uj választások napjának kitűzése. 14. ) A m. kir. belügyministernek 32694. sz. az 1872. évi országos képviselő választások alkalmával felmerült költségek meg nem téritbetése iránti leirata, — és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. 15. ) A m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium- nak Mihók Sándor „Magyar Compass" cimü müvére figyelmez ető leirata. 16. ) A m. k. belügyministernek 26975. sz. a még kint álló fe- nyitő költségek behajtásának folytatását elrendelő leirata, — és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. 17. ) Vavrik Béla bizottsági tagnak az iakolatanácsi tagságról való lemondása. 18. ) Tófalu község költségvetését megállapító megyei határozat ellen beadott felfolyamodásra érkezett ministeri irat. 19. ) Mezőtúr város képviselőtestületének a nyilvántartói irnoki állomás tárgyában kelt újabb jeletése — a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 20. ) A m. b. belügyministernek 41560. sz. a. a tisza-igari izraelita hitközség áltai követelt külön temetkezési hely tárgyában kelt rendelete és a közigazgatási szakosztály véleménye. 21. ) Ugray Lajos rendőri fő- és Kis Gábor rendőri albapitány Mezőtúr városánál, az ellenök fegyelmi vizsgálatot rendelő határozatot felebbezik, ezen felebbezés és a megyei főügyész véleménye* jelentése. 22. ) Ungmegye közönségének folyó évi augusztus 10-én tartott rendkívüli közgyűléséből, az ungvári kir. törvényszék megszüntetése tárgyábau a m. kir. ministeriumhoz intézett felirata, — a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 23 ) A földadó becslési bizottságokba választott elnökök s tagok lemondása esetébeni eljárást szabályozó 38165 számú péDzügy- mini8teri rendelet ; Majzik Viktor becslö bizottsági elnök, Opra István és báró Baldácsy Antal póttagok lemondása. 24. ) Iparbirságok tárgyában érkezett ministeri leirat. 25. ) Tófalu községe felfolyamodása a mérték-bitelesitő hivatal felállitási költségei fedezete tekintetéből határozott kivetés elleD. 26. ) Brassó sz. kir. város és vidék törvényhatósági bizottságának az ipar és földmivelési iskolákat kitünően végzett tanoncok honvédelmi kötelezettségének könnyítése érdekében, a ra. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi ministeriumhoz intézett felirata, — a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 27. ) Békésmegye közönségének átirata a szeghalom-dévavá- nyai útvonal kiépítése iránt, a közmunka szakosztály előterjesztésével. 28. ) Dévaványa féléves korcsmáltatási jogainak haszonbérbe adásának jóváhagyása. 29. ) Mezőtúr város tanácsának a város és a turkeveiek közt fenforgó pőtadó ügyben kelt újabb jelentése, a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 30. ) Békés megyének az úgynevezett „Gara laposon" megfeneklett belvizek szabályozása tárgyában elrendelt küldöttségi vizsgálat megszüntetésére vonatkozó319sz. átirata és a közmunka szakosztály előterjesztése. 31. ) A közigazgatási szakosztálynak a pásztói iskolaügyben kelt véleményes jelentése. ajtók mögött vagy félreeső helyiségekben a kávé-ivást megengedték. Rövid idő elteltével felvilágosodottabb főpap kihirdette, hogy a kávénak semmi rokonsága a szénnel, tehát annak élvezete Mohamed elveivel Eem ellenkezik. Erre nagyobb mennyiségben nyittattak kávéházak, s újra a nép minden rétege által látogattalak. A XVII. század közepén kiskorú IV. Mohamed gyámja Kupruli nagyvezér, miután a kávéházak a politikusok és magas államhivatalnokok által túlságosan iáto- gattattak, és ott az állam legtitkosabb ügyei felett fecsegtek — újra bezárattak s zárva maradtak az említett század végéig. Minden tilalom dacára a kávé-ivás napról-napra szaporodott, gazdag vagy szegény török, zsidó, görög, örmény, minden ház- és családban a rendes napi szükségletek közé tartozott a kávé, a legnagyobb sértések közé számíttatott, ba egy vendég a neki nyújtott csésze kávát érintetlenül hagyta, válóper meginditására elég oknak tekintetett, ha a férj a tő által nyújtott kávét visszautasította. A török kávéját forrót, cukor nélkül iszsza ; szokásban van szegfüvi- rágot, csillag ánist (Semen badian), vagy néhány csepp ambrat a kávéba tenni. Bajos meghatározni : Konstantinápolyból mikor hozatott a kávé Európa nyugati tartományiba, de igen valószínű, hogy a velenceiek elterjedt kereskedelmük folytán legelőször ismerkedtek meg vele. Ezt bizonyitja Valle Péter 1615. Konstantinápolyból irott'levele, melyben barátját értesíti, hogy visszajövetelekor kevés mennyiségű kávét fog hozni, melyről azt hiszi, hogy hazájában eddig ismeretlen. Bizonyos Thevenot, keleten utazva, 1657-ben haza érkeztekor barátjait kávéval vendégelte meg, kik között Croix úr is volt. Nem sokára Pascal nevű örmény Párisban kávéházat nyitott, de ez rövid idő múlva megszűnt, mert tulajdonosa Londonba költözött. Marseilleben 1644-ben lett ismeretes, néhány előkelő úr nem csak kávébabet hozott, de megkészitéséhez szükséges igen fényes főzőedényeket is. 1660-ban Egyptomból több csomag kávé érkezvén, alkalom nyílt a kávét megizlelni, megkedvelni és élvezetét állandósítani. Marseilleben 1672-ben a börze-épület mellett kávébáz nyittatott, mely tulajdonosainak nagy jövedelmet hajtott. 1669 előtt Párisban nem létezett kávéház. Ez évben IV. Mohamed megbízottja, Soliman aga érkezett Párisba, kísérete tetemes mennyiségű kávét hozott magával, melylyel sok udvari és városi előkelő egyének megajándékoztattak. A kávé elterjedése ez időben vette Párisban kezdetét. 1652 ben Edwards nevű ur Pasqua nevezetű görög inast hozott Londonba, ki a kávékészitéshez értett. 1660-ban azon rendelet bocsáttatott ki, hogy minden gallon kávé után 4 pence adó fizetendő. Ranwolf nevű iró 1573-ban említi irataiban a kávét, de tüzetesen csak 1591 és 1622-ben íratott le a kávéfa és gyümölcsének használbatás-módja Partinson által. 1690-ben az amsterdami füvész- kertben tenyésztetek fája. 1744-ben Amsterdam város tanácsa XIV. Lajos francia királynak ajándékozott e ritka fából néhány csemetét, melyek Jussieu füvész felügyelete alatt a királyi kertekben nagy gonddal ápoltattak. 1718 ban Surinamban lévő Holland gyarmat kávét kezdett termeszteni; 1722 ben sükerült Cayenne kormányzójának, kinek Surinamban dolga volt, csellel néhány plántát magával vinni. A franciák látva, hogy a kávé meghonosítása gyarmataikban nem lehet kárukra, Martiniqueben kezdték termeszteni, honnét a közel iévő szigetekre szállítva terjesztetett. 1732 Jamaikába hozatott s parlamenti végzés folytán tenyésztése anyagilag, szellemileg segélyeztetni rendeltetett. Kávé tekintetében ez volt alapja az európai gyarmatokban elterjedt és áldást hozó indiai kereskedésnek. (Rottenhöfer nyomán) Ébner Sándor. *
