Eger - hetilap, 1875
1875-09-09 / 36. szám
36. szám. 1875. szeptember 9 éü XIV. ér-folyam. Előfizetési dij : Egész éyre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft 50 kr. Negyedévre , . 1 ft SO kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám — 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely ntán 6, bélyegadó fejében minden hirdetésiül 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal : a lycenml nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolesányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger, szept. 8. 1875. Eger város képviselő-testtllete, ama vészes birek és agitatiok ellenében, melyek kir. törvényszékünk létét fenyegetik, bár kevés alappal s hihetőséggel bíróknak látszassanak is, okalva a múltak szomoiú példáin, a mait vasárnap, f. hó 4-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az egri kir. tvszék fenmaradása érdekében, egy, alapos és elvitázhatlan érvekkel támogatott kérvényt fog az igaz- ságtlgyér ö nmlgáboz, 8 illetőleg az összes magas ministeriumhoz terjeszteni. A kérvény, mely megvibatlan érvekkel mutatja ki az egri kir. tvszék további fönállásának s végleges szervezésének országos közéi dek igényelte szükségességét, s melyet, egri érsek ö exja vezérlete alatt, egy tekintélyes küldöttség nyújt be e napokban igazság- Ugyér ő exjának, következőleg hangzik : „Nagyméltóságú magy. kir. Igazságügyi Minister Ur! A folyó 1875-ik évi XXXVI. törvénycikk értelmében feloszlatandó 43. kir. törvényszék közül 20 kir. törv.-szék már tényleg megszüntetve lévén, a még hátralévő 23. kir. tvszék feloszlatására vonatkozó előmunkálatok szinte folyamatban vannak. Miután Eger városában a kir. törvényszék fönmaradását nemcsak igazságszolgáltatási és országos pénzügyi, hanem mindazon érdekek is muihatlanul követelik, melyek müveit államokban és igy hazánkban is a közigazgatási és igazságszolgáltatási központok kitűzése-, és megállapításánál irányadók: tartózkodtunk volna az egri kir. tvszék t'entartása kérdésében, Nagytnéltóságodnak különben is országos ügyekkel teljesen igénybe vett magas figyelmét elfoglalni; — azonban ama jogosulatlan agitatiók, melyek e tekintetben Eger város és annak vidéke, Hevesmegye közönsége legnagyobb részének ismert érdekei ellen Gyöngyös részéröl már előbb megindittattak s jelenleg is folytattatnak, s melyek egy ízben a megyei székhely kérdésében már a képviseíöház elé is vitettek, oda kényszerítik Eger város közönségét, hogy eme jogosulatlan agitatiok ellenében, figyelembe véve ama rendkívüli fontosságú tekintetet is, mely szerint úgy a megyehatóság, valamint a törvényszék is kétségkívül egy közös székhelyen fognak öszpontosittatni : az Eger város kebelében fennálló kir. tvszéknek további fennmaradása s végleges rendszeresítése iránt Nagyméltóságod és a Nagymélt. m. kir. Minisztérium elé tiszteletteljes kérelemmel járuljon, annál is inkább, mert a fönnebb jelzett agitatióknál főleg oly adatok használtattak, s terjesztetnek ez idő szerint is széltiben érvekül, melyek a tényeket elferdítve a valóságnak meg nem felelnek. Bátran és megnyugvással hivatkozhatunk e kérdésben Nagyméltóságod bölcseségére, igazságszeretetére és méltányosság-érzetére. S bár Nag> méltóságod előtt nem ismeretlenek ama döntö indokok, melyek Egernek százados, minden rendszer alatt megtámadás nélkül fönnállóit törvényhatósági s törvénykezési központi helyzetét biztositották : legyen szabad roindazáltal újólag is részletezve reá mutatni egyfelől azon, a szellemi és anyagi érdekeket felölelő adatokra, melyek alázatos véleményünk szerint úgy a köz- igazgatás, valamint az igazságszolgáltatás területi rendezésénél egyedül lehetnek irányadók; másfélül párhuzamba helyezve Eger és Gyöngyös között ama helyrajzi viszonyokat és egyéb tényezőket, melyek hazánk vidékein az igazságszolgáltatás székhelyének megállapításánál Nagyméltóságod által az országgyűlés előtt nyilvánított elvek szerint is elhatározók és döntök, a következő pontokban feltüntetnünk ama minden oldalú előnyöket, melyek az idézett agitatiók által megingatni szándékolt jogos érdekeink mellett cáfolhatlan védvektil harcolnak. 1. A 20,000 lakossal biró Eger város, 120 0 mértftildnyi területű Heves- és K.-Szolnok t. e. vármegyéknek századok óta mind e napig, valamint a kir. biróságok rendezésig megyei törvényszéknek is folytonosan székhelye, jelenleg oly kir. tvszékkel bir, melynek az egri, hevesi én pétervásári kir. járásbíróságokat egybefoglaló területe az 1872-ik évi hivatalos tiszti névtárban togla't kimutatások szerint 46 5877/1000o Q mértföldet, népessége pedig 121,000 lelket tesz; — ezek szerint tehát hazánk 107. kir. törvényszéke között területre nézve a 41-ik, népességre nézve pedig a 44-ik helyet foglalja el ; — holott a gyöngyösi kir. tvszék egész területe csak 19 30o8/100O0 Q mértföldet tesz, és igy 2 Q mértfölddel kevesebbet, mint csak a 21 27,2/ioooo O mértföldre terjedő egyetlen hevesi kir. járásbíróság;—népessége pedig 69,712 lélekre terjed ki; inig a hevesi kir. járásbíróság egymaga 21 0 mértföldön 53,420 főnyi népességet számlál. Az egri kir. tvszék hatósága alá tartozó egri járásbíróság, 12 0 mértföldnyi területen, Eger városon felül, még 23 községet és 10 pusztát, — a 21 0 mértföld kiterjedésű hevesi járásbíróság 24 községet és 24 pusztái, és a 12 □ mérttöld területű petervásári járásbíróság 33 községet 22 pusztát, — összesen tehát az egri kir. tvszék területe Eger várost és még 81 községet s ezek között 6 mezővárost, továbbá 56 pusztát, — ellenben a gyöngyösi kir. törvényszék egész területe, Gyöngyös városon felül összesen csak 34 községet és 13 pusztát foglal magában; — és a gyöngyösi k. járásbíróság kerekszámmal 12 0 mértföldre, a 11 községgel biró hatvani járá-'biróság pedig csupán 6 0 mértföldre terjed ki. E hiteles számadatokból világosan kitűnik, hogy az egri kir. törvszék esetleges feloszlatása homlokegyenest ellenkeznék a törvényszékek jelen összevonására nézve kijelentett azon irányelvvel, mely a kisebb területű törvszékeknek a nagyobb kiterjedésüekbe olvasztását hangsúlyozza. 2. Az igazságszolgáltatás rendezésénél nem lehet mellőzni ama nagyjelentőségű elvet, mely szerint törvénykezési központok kivá- lólag ott állitandók fel, hol az eddigi tapasztalatok jelentékenyebb mérvű ügyforgalmat tüntetvén fel, a közvetlen igazságszolgáltatás igényei is nagyobbak és sürgetőbbek. Ezen elv alapján a számadatok ismét kétségtelen tanúi az egri kir. törvszék szükségképes fönállásának. Az egri kir. törvényszéknél ugyanis a múlt 1874. évben az elnökségi, törvényszéki, vizsgáló birói és kir. ügyészségi ügyforgalom összesen 31,i'67. jelentékeny számot tüntet, föl. Hogy e szám évről évre mily feltűnő arányban szaporodik, tanúja ugyancsak a lefolyt 1874-ik év, melyben csupán a tvszékhez beérkezett tigydarabok száma 4208 számmal tett többet, mint 1873-ban. A törvénykezési ügyek e nagy száma tette szükségessé az egri kir. tvszéknél az elnökön kívül hét tszéki biró, négy jegyző, két kir. ügyész s a megfelelő segédszemélyzet rendszeresítését ; — mig a gyöngyösi kir. törvszéknek csupán 4 törvszéki biró s egy kir. alü- gyészböl álló tiszti, s ennek megfelelő csekélyebb számú segédszemélyzete határozott tanúsága annak, hogy e törvszék évi ügyforgalma az egri kir. törvényszékétől messze elmarad. Ehhez járult azon, az igazságszolgáltatás korszerű menetére nézve nem csekély fontosságú körülmény, hogy az egri kir. tvszéknek egy oly rendszeres és tágas 3 emeletü börtönépület áll rendelkezésére, mely 150—200 fegyenc elhelyezésére alkalmas nemcsak, hanem ezenkívül katb. és prot. imolával, rabiskola-helyiséggel, fogházfelügyelői lakással, örbelyiséggel, s bárom tágas teremből álló oly rabdolgozta'ó intézettel van kapcsolatban, hol a fegyencek az A. alatt csatolt okmány szerint 1874. évben is 2614 db. famunkát
