Eger - hetilap, 1875
1875-06-03 / 22. szám
XIV. év-folyam. 22 szám. 1875. jnnins 3-án. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . I ft 30 kr. . - 45 kr. - 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott pet.t sorhely után 6, bólyegadr fejébon minden hirdett'ste" 1 30, nyilttérben egy pet t sorhelyért 16 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a Ijceumi njomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széckenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. A hulla-égetés ellen. Felolvasta a heves- és kiilső-szolnok megyei orvos-gyógyszerész- egylet 1875. május 24-én tartott nagygyüléeén Horváth Zsigmond, t. egyl. tag. Azon élénk érdeklődés, melyet a tudósok és nem tudósok a lulla égetés eszméje iránt tanúsítnak, jelenleg már oly bő iiodalmat hozott léire e tárgy felett^J^^ néhány hullát teljesen hamuvá lehetne tenni azon papirtö^^Hf, melyet a mellette s ellene szóló müvek, röpiratok s cikkek flp^ek. — Dingier lapjának egyik számában Fischer, igen tekintélyes szakférfiú, a hullaégetés ellen szólal fel, még pedig eléggé indokolt ellenvetések kíséretében ; és a magyar lapok közöl „A természet11 cimü népszerű természettudományi érdekes lap átvette azt, mely után fekszil* elöltünk ezen értekezés városunk érdekeihez viszonyítva. Minthogy a magyar lapokban már a hullaégetés mellett többen nyilatkoztak, közöljük az ellenzék programmját is, a nélkül azonbaD, hogy vele bármely vitába bocsátkozni akarnánk. Azon okok, melyeket a hullaégetés pártolói a mai temetkezési eljárás ellen felhoztak, a következőkbe foglalhatók össze: a) A mai temetkezés a talajt, vizet és kf'rléget megrontja. b) A temetők számára nincs hely. c) A mai temetkezés igen drága. d) A hullaégctés által az élve eltemetés lehetetlenné válnék. e) A temetők meggyalázhatók, kirabolhatók. f) A mai temetkezés nem aesthetikus. Az első érvre, a talaj, viz és lég megmérgezésére legtöbb súly fektettetik. Ullersperger („Urne oder Grab“ cimü) müvében írja, hogy az 1774-ik évben három sirásó a sirgödörből kiömlött ártalmas gázok miatt megfulladt ; továbbá már 1711-ben állitá egy orvos, hogy nyilt sírboltok és sírokból rósz lég áramlik ki, melyben minden élő állat tekintet nélkül elhal. — Selmi is állítja, hogy a sirok feletti légkörben bizonyos szerves anyag található. Ily felületes adatokkal, semmi sincs bizonyítva, mert csak kényállitások. Hogy ártalmas légnemű testek fejlődnek ki, ahoz sírásót, sir- gödröt nem is kell emlitenünkf; eléggé ismeretes a szétéleg (CO), mely Carbonyl név alatt is szerepel; színtelen, szagtalan lég, mely maga ugyan ég, de az égő testeket eloltja ; a szénparázst körülnyaldosó bágyad kékes láng, e gáz égéséből származik ; az állati élet fen- tartására nemcsak nem alkalmas, de arra igen is mérgesen bat; besziva főfájást, kábulást sőt halált is okoz ; ez az úgynevezett szén gőz, mely a szegényebb sorsuakrál oly sok halálesetnek okozója ; eléggé ismeretes továbbá a szénsav, (C02) szintelen, csípős szagu lég, mely bor-forrásnál, a pincékben az állatok légzésénél légzőszerveinkben ésátalában a szerves testek szétbomlásánál fejlődik ki, s ezt kileheljük ; ez idézi elő a lég megromlását zsúfolásig telt zárt helyiségekben. Némely helyeken a természet maga szolgáltatja ; így a „kutya barlangiban Nápoly mellett, és a „halá l-völgy “-ben Jáva szigetén. Tudvalevő, hogy az állati kiürülések lényegesen testünk szétbomlásnak induló alkatrészeiből állanak, a rothadásképes étel-maradványokkal keverve, és ezen rothadásnak indult anyagokból elég ártalmas lég fejlődik ki. Az njabb vizsgálások pedig azt bizonyítják, hogy éppen ezen kiürülések okozzák a typhus, cholera és vérbas infectióit. Gietl és több gyakorló orvos-tanár, sok évi vizsgálataik után azt találták, hogy cbolera-beteg élő vagy holtteste, — ha tisztán tartatott — nem ragadós, ellenben éppen e betegek kiürülései hordozzák magukban a járvány mérgét. Minőségileg tehát a kiürülések sokkal veszélyesebbek mint a bolt-testek. De beszéljenek a számok. Vegyünk fel egy középfokú halandóságot, 1000 lélekre 24 halottat, — vegyük a holttestnek középsulyát 70 kilogr.-nak 32,5% szerves anyaggal : úgy ezer ember évenkint 312 klg. szerves anyagot nyújt holttestével. —Wolf és Sehman számításai szerint 1000 ember évenkint 33170 klgramm száraz kiürülés! anyagot, — evvel 7200 klg. szerves anyagot, és 428,300 klg. vizelletet — evvel 15,0G0 klg. szervesanyagot választ ki ; melyekben tehát összesen 22000 klg. rothadásra képes anyag foglaltatik. Az ember ezek szerint csak 1.4%-ét adja holttestével azon szerves anyagoknak, melyeket még életében választott ki ; sőt más hulladékok tekintetbe vételével alig 0,5°/0-át. Az emberi holttestek rothadásra hajló anyagai tehát minő- leges- s mennyilegesen is, csaknem eltűnnek azon nagy szerves-anyagú tömegek ellenében, melyeket az ember még életében ad át a viz-, talaj- és légnek. Ez a földalatti viz megvizsgálásából is kitűnik. Több szaktudós MüncbeD, BerliD, Drezda, Lipcse városok számára kimutatta, hogy a temetők vize kevesebb rothadási anyagot tartalmaz, mint a városi kutak többsége, melyek a tisztátalan csatornák, utcapocsolyák és árnyékszékek befolyásának vannak kitéve. — Fischer a hannoveri hatóság megbízása folytán megvizsgálta a város kutjait és azt találta, hogy Hannover legrégibb temet tőjének földalatti vize kevesebb rothadási anyagot tartalmaz, min- a számos nyilvános és magán-kut a város bármely régzében. Azon állítás tehát, hogy a halottak megégetése által a talaj és viz megrontása elkelültetnek avagy lényegesen kevesbittetnék, teljesen hamis. Evvel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy a mai temetők egyrésze ne lenne egészségtelen. — Nem szabadna oly temetkezést megengedni, mely azt okozná, hogy a holttest szét- omlási gázai közvetlen a légkörbe jussanak ; a temetők melyek, a lakások közvetlen szomszédságában vannak, bezárandók. Olaszországban a temetők távolsága a lakásoktól 100 méter, Ausztria és Franciaországban200 méter, a brüsseli congressus általa 1852-ben 400 méter lön határozva. A rothadásra nézve legjobbnak véli Fischer a száraz agyag tartalmú homoktalajt, de ha ez hiányoz nékis, említésre méltó tisztátalanságot nem okozna a köriéguek. Nagyon természetes, hogy oly hely ne választassák temetőnek, melynek földalatti vizei a közel lakott részekbe folynak. — A koporsó legalább 1,5 métr. földréteggel takarandó be, csak 30 év múlva lehessen ugyanazon sirt használni. Ajánlatos lenne a koporsók fenekére kevés vasgálicot és meszet tenni, különösen a járványban elhaltaknál. És most emeljük fel szemeinket; tekintsünk szét szép fekvésű városunkban, a rothadó anyagok halmazát látjuk szétszfi-va ; a kiürülések a patak mentében a falakon száradnak ; az árnyékszékek- a szárazon álló hid alá kifolynak s ott elpárolognak; a szarvasmarhák s egyéb barmok hizlalása után kifolyó ürülékek tócsákban vannak nyilt helyeken a közegészség megrontására s a szomszédok s arra járók boszantására; a trágyadombok pedig városunk közelében felhalmozvák. A temetők városhozi közelsége mennyi gondot, mennyi meggondolni valót nyújt? Nem a hullaégetés tehát a főkért dés, hanem lehetőleg minden megfertőztetés csökkentése, a nyilt sírboltok rendezése, a tiszta üde lég előállítása. A második hátránya lenne a mai temetkezésnek, hogy nincs hely a temetőkre; — egy meghaltunk csak tarthatunk 2—3 Q méter helyet 30—40 évig, hogy visszaadhassa a földnek azt, amit
