Eger - hetilap, 1875
1875-04-29 / 17. szám
130 zek eg y egri szabadelvű, erős és törhetlen kormánypárt megalakulása, s politikai valamint társadalmi életünk fölvirágzása s szebb, áldás teljesebb jövője elé. Non quis, séd quid. A szőllők megóvása a tavaszi fagy ellen. Hazánk bortermő vidékei, és azok között a mienk is, a legutóbbi években súlyos csapást szenvedtek a tavaszszal pusztító késői vagy utófagyok által, s mivel ezen elemi csapás elhárítása a szőlősgazdára még nagyobb fontosságú, mint a jégkár, miután ez utóbbi nem szokta az egész vidéket átalánosságbau érni, — méltán meg is érdemli az általános figyelmet és a tanácskozást a felett, mi módon lehetne ezen elemi csapást egészben vagy részben is elhárítani. Külföldi bortermelőknél, s ezek között különösen a franciáknál már évek óta folynak e részben az észleletek és kísérletek, elany- nyira, bogy ma már a kormány is intézkedéseket tesz arra nézve, hogy az eddigelé legcélszerűbbnek talált óvszerek használatba vételét lehetővé tegye. Segítsünk tehát mi is magunkon annyit és oly módon, ameny- nyit és amily módon tenni ezt hatalmunkban van s a kormány bizonyára támogatni fog bennünket, mivel a mi érdekünk kell hogy az övé is legyen, de ne várjunk mindent sem magától a jó istentől, sem egyedül a kormánytól, mert bizonyára könnyen megtörténik rajtunk az, bogy a két szék között a földre pottyauunk, amint ezt fájdalom — sok, igen sok intézménynél sajnosán tapasztalhatjuk is. Franciaország legjelesebb szaklapja, a „Société des agriculteurs de France1*, ezen tárgyra vonatkozólag több évi tapasztalat ntáu azon meggyőződését fejezi ki, hogy miután az elfagyás fő tényezői, a hő-sugárzás, nagy sejtfeszültség és a gyors kiengedés, — a fagy elleni megvédés föladata első sorban, azon módok megállapítása és alkalmazása, melyek folytán az illető tényezők alábbszál- lithatók, illetőleg megsemmisithetök. A hősugárzást szőlőhegyeknél gyakorlati módon leginkább füstboriték alkotása által lehet alábbszállitani. A sejt feszültség kisebbítése csak a növények nedvtartalmának kevesbitése által lévén elérhető, miután ez részben a talaj, részben a művelési módtól függ, rögtöni óvszerek alkalmazását egészen kizárják, — mig a fagy gyors kiengedése ellen, a nap sugarainak távoltartása legbiztosabb szer lévén, erre nézve hasonlóképen a füítfelleg-készités legcélszerűbbnek bizonyult be, miután az egyrészt megakadályozza a hő kisugárzását a talajban, másrészt elzárja a napsugarainak behatását a növényzetre. A szőlő-tanyás elleni ezen óvszer ismeretes volt már a legrégibb időkben is; és Plinius e célra már szalma-tüzet ajánlott; mig később Boussingault, és a legújabb időben La Loyére stb. tüzetesen foglalkozván ezen kérdés megoldásával, mindannyian a füstfelleg készítést találták legcélszerűbbnek, a mint ezt az utolsó években kitűnő sikerrel alkalmazták is Hazánkban az utófagyok martius közepétől május végéig szoknak mutatkozni, s ha vannak is évek, melyekben kimaradtak, volt ismét egymás után 3 -4 év is, mikor az országszerte pusztított, és a mikor nem csak az azon év termését tette csaknem semmivé, de kihatott a jövő években is a termőképességre. Tekintve már most azon körülményt, hogy ezen csapás vidékünkön gyakran beköszönt, szükséges volna an .ik elhárítása végett a bortermelőknek vállvetve eljárni, miután a siker teljesen csak is igy volna elérhető. A mesterséges füstfelleg előállítására eddigelé legcélszerűbbnek bizonyúlt be a „nehéz-olaj*1 (kátrányos olaj), mely meggyujtva felette nagy füstöt alkot. A nehéz-olaj pléhcsészékbe öntve, a szőlőhegyeken azonnal elhelyeztetik, mihelyt a tőke hajtani kezd, olyformán, hogy egy ka- tastrális holdra mintegy 4—5 ily csésze essék. Egy csészébe öntetik mintegy, 1 itce mennyiségű nehéz olaj, és a megtölt csészék május végéig elhelyezve hagyatnak. Ezen elövigyázati intézkedés után, tiszta időben korán reggel figyelni kell a hőmérő állását, — s ha az -f- 3 fok Reaumnrnél (Celsius -f- 4) alább szállna, akkor kevéssel napfelkelte előtt a bá- dogesészékben levő olaj meggyuitatik, és napfelkelte utánig, az uralkodó mérséklet szerint rövidebb vagy hosszabb ideig, égve ha- gyatik, mindaddig, mig a fagy teljesen éspedig lassan ki nem engedett. Csendes időben a képződött füst erősen összefüggő tömeget képez, mely helyéről el nem mozdul, szeles időben azonban a csészék azon oldalra helyezendők, mely a szél irányának megfelel. Minthogy * nehéz olaj kissé erősen gyúl meg, meggyújtásához célszerű kis szalmacsutakokat használni , melyek meggyujtva a csészékre teendők, hogy elégésök alatt az olaj felmelegedvén, meggyúlhasson. Meggyulás után főfigyelem fordítandó arra, hogy a terület vagy hegyrész füst-felhő által borítva legyen, mi végből a felilgyeT Á R G Geológiai dalok. i. Szivem egykor zöld remények fája Volt, de a sok hű barát kivágta, Jó kedvében összevissza törte, És beásta mélységes gödörbe. És mivé lön annyi év bus őszén Ott a földben ? Tiszta barna kőszén. Most fölásta a jó ember újra, S azt kívánná, hogyha lángra gyulna. Azt kívánná, bár most is úgy égne, Mint akkor, hogy eltemette mélyre. Jó, hisz ég, ég — de a szemed süsd le, Mert biz annak keserű — a füstje. II. Sok rétegből áll ez a mi földünk, A hogy fejlett, és hervadt az élet, Látjuk rajta, mint a fán valóban, Hány tavasz rakott reája kérget. Ámde azt nem tudja a tudós sem, Bármily nagyra nőtt nyakán a golyva, A hízelgő, és a szolga-Iélek, És a Judás hány-r ét van hajolva? A. III. A pliocen- és myocen- korban A kis gőgös ember még nem jött meg, Csak mammuth-, s plesiosaurok voltak, És nem voltak még erkölcsi szörnyek. IV. A kökorban, a bronzkorban, Oh már én bizonynyal éltem, S az emberlelket kutatni Volt azóta édes élvem. A kökorban a bronzkorban Éltem én már itt e földön ; Mert különben hogy lehetne Ekkép az embert gyűlölnöm ! ? (1873.) Parni-csár. Történeti beszély. Kttrthy Jenőtől. A hazátlan nemzet. (Folytatás ) — Hallod, hallod ! szól kacagva Dzarvaló a mintegy megbö- szült atyához. Jegohiv tildöztetik! Ő el van veszve . .! De te még
