Eger - hetilap, 1875
1875-04-15 / 15. szám
115 zat azon passusának igazolására, hogy az egri volt balküzéppárt az uj kormánynak „őszinte bizalmat szavaz, és támogatást igér,“ — résztinkröl nem mondunk le a reményről, hogy őszinte, férfias egyesülés által Egerben egy erős és hatalmas szabadelvű kormánypártot alakíthatunk. Eger april 12. 1875. Tegnap, vasárnap, igen nevezetes eseménynek voltunk tanúi a városi képviselő-testület ülésében. Ugyanis, midőn a képviselő-testület a napirendre kitűzött ügyeket letárgyalt;-., az elnök polgármester elnöki székéből felállva, röviden jelezte azo politikai eseményt, hogy az eddigi országgyűlési balközéppárt : Deákpárt szabadelvű tagjaival egyesülvén, a Tisza Kálmán bal >zépi pártvezér által alakított kormány támogatására szövetkezett és a szabadelvű kormánypárt elnevezést vette fel. A haza szóró gatott, és mondhatni, válságos helyzetén segítendő, a vidéken is szükségessé vált, a különböző pártárnyalatoknak egy közös célra, a haza veszélyeztetett ügyének megmentésére szövetkezni ; miből kiindulva, Egernek eddig a baiközép elveit valió polgárai egy f. hó 4-éu tartott értekezletben az újon alakult kormány támogatását szükség; suek találván, az országos szabadelvű kormánypárt elvi áiláspotját elfogadták és a szabadelvű kormánypárt elnevezést felvették. Szóló szinte ezen uj párthoz tartozik, és mert ebből titkot nem csinál:, a szélsöbali elvet pártoló némely egri polgárok által haza- árulónak, elvi agadónak és a pappárthoz szegődött köpenyforgató- nak, és ludja ég, mi mindennek neveztetett el, miért is kötelességé nek ismeri a képviselő-testület előtt kijelenteni, hogy ö elvét soha semmi körülmények között sem tagadta meg, csupán a változott poliiikai körülmények kényszerhatása alatt, a zaklatott haza érdekében csatlakozott a szabadelvű párthoz, és bogy ö a pappárthoz sem nem tartozott, sem nem tartozik, és hazáját jelenleg is csakúgy sze refi, ii iát szereié az élőit, és Egernek érdekét, javát és jöv ő anyagi jólétét csakúgy kívánja jövőben is, mint buzgóit annak elérésére a letűnt múlt alatt, azért magát jövőre is a tisztelt képviselőtestület bizalmába ajánlja. Ezen előadás után Eisenmann János képviselő emelt szót, és a polgármester erős megrovással illette azért, bggy a községek rendezéséről szóló törvény 22 és 23 §-ában körülirt tárgysorozaton kívül a képviselőtestület elébe politikai dolgot hozott és ez által törvényszegést követett el, és a képviselőtestület tanácskozási termét saját érdekében kortestanyává alakította át, (a polgármester közbe kint 3—400 forintot arra fordítani ; az állam által fizetett szolgán kivül szükségem van egy segédre (assistens), ki magamnak 320 frt'ba kerül ; vonja le fizetésemből e két kiadást, nem marad belőle annyi, hogy csak gyermekeimet ruházhassam. A vegyészeti műhely ilyetén kezdetleges kezeléséből önként foly a következmény, hogy annak semmije sincs ; mert betudom bizonyítani, hogy a bútorzat, a műszerek a készülékek melyek a giesuai vegymühelyt, — pirulás nélkül mondhatom, — Németországban először képezték, az én sajátjaim. Mindezek már be vannak csomagolva, s remélem, hogy visz- szatériemkor mindent Darmstadtban találok. Ki tudom mutatni, hogy az azóta ráfordított összeg alig volt elég az előadás- s a ve- gyelemzésekbez megkivántató szükségletek s költség födözésére; szénért 25 forint kárpótlást adtak, s én évenkint 80 forintnyit veszek ; ily arányban áll minden. Beszámíthatnák a szabad lakást is a pótlékdijba, azonban a kormány takarékossága annyira megy, hogy, miként Adrian tanár, 1300 forintot voltam kénytelen az építés bevégzése- s javításokra költeni. „Nem akarok többet magamról beszélni, számadásomat Gie- aennel bevégeztem ; hüllők utján nem járok, jóllehet, ez a iegkönv- nyebb, de az is igaz, hogy ez a legpiszkosabb. A mit mondtam kérvény alakjában be fogom nyújtani, hogy a ministerium s a fejedelem előtt igazolva legyen azon önelbatározatom, miszerint e télen Giesenben nem tarthatok előadásokat. Követelményekkel többé senkinél sem fogok alkalmatlankodni. Elbocsátásomért nem fogok folyamodni, hanem nyáron át Giesenben, télen pedig Darmstadtban tartok előadást. Van reményem, hogy Darmstadtban fog jelentkezni előadásomra vagy 80 hallgató, és sokan fognak oda is követni tanítványaim közül, vagy már ott is vannak. Ha szolgál egészségem, erőm nem,fog hiányozni, hogy tanszakom számára egyetemfélét alakítsak. Állam és város ezáltal csak nyerhetnének, s én tapasztaszól : Rendre utasítom a szónokot) és azért indítványozza, hogy a polgármester-elnök önviselete ellen jegyzőkönyvi megrovás szavaztassák. Az elnök polgármester erre igen izgatottan válaszolt, különösen kiemelvéu azt, hogy ö képviselő nem akart s most sem akar az lenni; felhívja a képviselőtestület minden egyes tagját, van-e közülük egy is, kit erre nézve felszólított volna, s mert tudja, hogy nincs : elölte szólónak gyanúsításait visszautasítja, s kijelenti, hogy miután mint polgármester támadtatott meg és gyanusittatott elvtagadással, maga igazolására a képviselőtestületet találta és tekintette legilletékesebb birájának. Eiszenmann János ezen előadás után ismét szót kért, és keményen megrótta az elnököt beszédében felvett modoráért, jelesen azért, hogy a szavakat csakúgy hajigálta, s különösen, hogy a képviselőtestületet kortesfogásokkal (Kapácsy Dezső közbekiált: „Csak a zászló s boros hordók hiányzanak !“) ön céljaira kivánta felhasználni, miért is indítványánál marad, és kéri a jegyzőkönyvi megrovást végzésileg kimondatni. Mire a polgármester az indítvány felett a kérdést felteszi, Eisenmann János és többen névszerinti szavazást kérnek, de mivel az ez iránti kérelem Írásba foglalva s tiz képviselő által aláírva beadva nem volt, alaki hiány miatt a névszerinti szavazást elrendelni nem lehetett. És igy történt, hogy Horváth József képviselő felszólalása után, a teremből kimenőiéiben levő képviselők a polgármes’er nyilatkozatát egyszerűen tudomásul vették, és Eiscnmanu János indítványa elejtetett. Ez a puszta, de eléggé részletes és hü vázlata a múlt vasárnapi városi képviseleti ülésben előfordult emlékezetes intermezzo- nak. Előadtuk a tényt; egyelőre tartózkodunk azt commentálni. Higgadt és gondolkozó polgártársaink igy is eleget okulhatnak belőle. Pártmozgalmak kettős megyénkben. Mátravidék april. 12. 1875. T. Szerk. úr! Lapjának f. hó 8-iki 14-ik számában csak a hir- füzér rovatában tétetik említés a Mátrajárásban történtekről, illetőleg a Mátrajárás zömének szabadelvű kormánypárttá lelt átalakulásáról. Minthogy pedig ezen mozzanatról részletesebb tudósítást a lapokban közölni azok, kiknek ez talán kötelességökben is állana, míg mindig késnek, ennélfogva kénytelen vagyok én, ki épen a folyó hó 4-ikén Pétervásárán keresztül utaztam, s az ott történteket némileg megfigyeltem, t. szerk. urat kérni, hogy faut de mieux ezen, Heves megyére nézve igen fontos mozzanatról az én, bár hilásból tudom, mit képes kivinni a szilárd akarat. Ha azonban ezt nem engedik meg, s elbocsátást kapok, e körülmény megszabadít attól, hogy valaki azon ország irányában tanúsított hálátlanságot vethetne szememre, mely országnak segélye folytán vált lehetségessé kiképeztetésem. Sok igaztalanságot, sok hamis Ítéletet tűrtem már, de azon terhet, mely e szemrehányás folytán reám nehezülne, nem tudnám elviselni.“ Minthogy e levélre azt válaszolta a kancellár, hogy a rendelet az építkezés s a vegymühely berendezése ügyében már Giesenben van, Liebig visszatért oda, s ezután egy külföldi meghívás folytán fizetését is megjobbitották. Először, midőn néhány évvel később az osztrák kormáuy Bécsbe hozatalán fáradozott, állásához iliöleg volt Giesenben ellátva. Mégis még 1852-ben Münchenbe való át,te- lepedésekor nébutt feltámadt a hálátlanság szemrehányása. De a márciusi minister-, Jaupnak, valamint ennek utódja-, Dalwigknak azonnal szivére kötő az egyetemet, nem a maga, hanem az intézet s a roszul díjazott tanitók érdekében hő kebellel ragadott szót, s midőn Miksa király személyes meghívására hallgatott, két ok volt, mely őt erre inditá : először mert Giesenben minden erejét meg kelle feszitnie, hogy a vegymtibelvt, mint a vegyészek iskoláját hajdani magaslatán megtartsa, miután jelenleg hasonló intézeteket sok más egyetemen alapitoltak, s egykori tanítványainak vezetése alatt állottak, ö azonban most inkább a mezőgazdaságot illető eszményének keresztülvitelére akarta működését irányozni ; « másodszor, mert ismételve úgy nyilatkozott a besseni kormány e)őrt: bogy ö csak azon feltétel alatt marad Giesenben, ha a rokon természet- tudományi szakok jobb díjazása által lehetséges leend, a legjelesebb fiatal tanárokat Giesenben mintegy lcláucolva tartani 8 ekkép az egyetem virágzó állapi tát a természeitudományokat illetőleg fentartani. Az Antwerpen- s Heidelbergböl kapott meghívásokat
