Eger - hetilap, 1875

1875-04-15 / 15. szám

116

■vatlan 8 gyarló toliamból a tudósítást szivesen venni s közölni szíveskedjék :

Először is tudatnom kell, hogy a Mátrajárásban Deákpárt — qua talis — nem létezett. Lehettek, sőt voltak is egyes tagok, kik ezen párt elveit vallották, de ezek soha párttestté nem tömörültek, 8 mint párt nem szervezkedtek. A politikai téren e szerint a balközép teljes korlátlansággal uralgott, mi — ha ezen vidék egymás- hozi rokoni viszonyait, s a népnek az értelmiséghez bizalmas és majdnem családias ragaszkodását tekintjük, — nem is igen feltűnő. E szerint tehát téves azon kifejezés, hogy f. hó 4-ikén a volt Deákpárt és balközép tagjai egyesültek, hanem csak a volt balközép alakúit át szabadelvű kormánypárttá. Ezen átalakulásnak — az itt- ott mégis elszórva volt gyom és személyes viszály vagy félreértés irtásával — egyengetését fáradhatlan szorgalommal és lankadni nem tudó buzgalommal Ivády Béla vállalta magára, kinek ezen átalakulás érdeméből bizony majdnem oroszlánrész jut. De lehetetlen nem hódolni gr. K e g 1 e v i c h Gábor és b. O r c z y Elek önzetlen s minden személyes érdeket félretevő bazafiságuknak is, kik a sze mé yes kérdéseket — melyek részint az utolsó megyei tisztválasztások reminiscentiáiból, részint a jövendő képviselő-választásnak már előre vetett árnyából származhattak, — félretéve, őszinte buzgalommal eszközölték, a megyében példányúi szolgálható lelkesedéssel, a Máírajárásnak a szabadelvű kormánypárt programmján lett átalakulását. Az értekezleten, mely a pétervásári városházban teremzsúfolásig megjelent párttagok jelenlétében Nánásv Ignác korelnöksége és gr. Keglevich Tibor körjegyzősége alatt tartatott, először is gr. Keglevich Gábor országgyűlési képviselő emelt szót, s helyesléssel kisért kitűnő beszédben előterjeszti a pártala- kúlásra vonatkozó nézeteit, s egy határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a hevesmegyei mátrajárási balközép párt megszűnik, és szabadelvű párttá alakúi, a kormánynak bizalmat szavaz, s azt, mig a jelenlegi szabadelvű kormány programmjához hű marad, támogatni fogja. Ezen előterjesztés ellen Kapácsy Dezső, Dapsy Béla és Beniczky Pál szólaltak fel, védve a szélső balpárt álláspontját, s az értekezletet annak karjaiba terelni akarván, de felhozott érveiket Nánássy Ignác, Ivády Béla és Miklós, úgy gr. Keglevich Gábor és többen egytől egyig megcáfolták, s miután az ügy minden oldalról megvitattatotc és megvilágittatott, a felszólalók, látva állásuk tarthatatlanságát, legalább a jegyzőkönyvbe kívánták óvásukat bevezettetni, s igy a világ szemébe port szórni, mintha ők az értekezleten tekintélyes számmal lettek volna, de a párt óriási többsége ezt ellenezte, s végre az elnök a tultömött teremben jelen- volt majdnem összes községbeli megbízottakat nyilatkozattételre hívta fel, minek következtében az óvást tevők külön állottak, s ekkor kitűnt, hogy ezek csak hatan vannak, ezek közül is csak

nem fogadta el, dacára, hogy óhaját itt nem teljesítették mindenben. Liebig Giesenben oly módon kalauzolta elöhaladottabb tanítványainak működését, hogy őket tudományos buvárlataiba bevonta, kérdéseket intézett hozzájuk, melyeknek megfejtésével maguk léptek föl, 8 melyeknek megfejtése neveikkel eevlitt a vegyészeti évkönyvekben közzététetett ; áií róla, mit Piccolomini Miksa Wallensteinről mond :

„Egész tömegre nagy szerencse, ha ^kad irányadó, központ ki lesz Sokaknak, olly szilárdan áll, miut gát,

Miként szobor erősen, mely köré Kedvvel s bizton fűződhetik kiki.

S egész gyönyör, körűié mint buzdít,

Serkent, tüzel s életre kelt mindent.

Feltűnik ott, bol ő áll, minden erő,

Ki tud s tehet, uj élet ébred abban !

Saját természeti erőt kicsal Mindenkiből, és nagyra növeli,

S egészen annak hagy mindent, a mi Csak a fölött örköd, hogy mindig jó Helyen legyen, s igy mindennek erejét Saját javára tudja felhasználni.41

Ha visszatekintünk PlateDcai kötött ifjúkori barátságára, azt látjuk, hogy Liebig képíelemdus természeti vala, hogy nagysága a merőben ellenkezők összeegyeztetésében állott, hogy a tárgyilagos gondolkodás, mely Goethének oly kiváló jeles oldala, neki is kitűnő jellege, a tárgyak, mint sajátszerű erőlények élénken szemei előtt álltak, valamint a jellemek a költö lelke előtt, s hogy a napi munka után éji szeodernyugalma legyen, több év óta oly nemű esti felüdülésre volt szüksége, hogy érdekeg társalkodás, regényolvasás

njégy mátrajárási ember. Ezen mondhatni egyhangú kijelentés alapján az indítványozott határozati javaslat elfogadtatott, a jegyzőkönyv felvétetett, s bár ezalatt az értekezleti tagok nagy része eltávozott, a jegyzőkönyvet mégis 86-an Írták alá. Egyúttal pedig a párt — mint szabadelvű kormánypárt — újra és végleg szervezkedett, s b. Orczy Elek tartalmas és jeles beszédben tett ajánlatára pártelnöknek Nánássy Ignác, alelnöknek Ivády Béla, pártjegyzönek gr. Keglevich Tibor, helyettes jegyzőnek Holló Géza egyhangúlag kikiáltattak.

Az értekezletet a helybeli vendéglőben barátságos ebéd zárta be, hol a hazafias toastok egymást érték, a személyek közt még uralkodhatott ziláltságnak és feszültségnek még árnyéka is elenyészett, s teljes kibékülés jött létre még ott is, hol a múltból némely kellemetlen reminiscentiák sebei még nem egészen lettek volna behegedve.

E szerint Heves megyében azon elv elfogadásával : „a haza mindeoek előtt1*, a Mátrájárás adta meg a lendületet a józan politika követésére, s a megyének a szélső dühöngök, fejjel falnak menők, elkábicott rövidlátók, obscurus parvenuk, hiú szerepelni vágyók, ingyen kenyérlesök, vagy minden emberiség félretételével az összes világ kincsét felfalni akaró soi disant deniagagok briareusi karjaiból leendő kiszabadítására — tisztelet becsület a néhány, de nem nagy számú — jóhiszemű demokratának, vagy túlzó hazafinak ! Adja az ég, hogy a példa hasson, s képes legyen a megye és város kibontakozni azon reá erőszakolt kinzó helyzetből, mely azt egy időben obscurus fráterek kenyérmezejévé tette, s a legjobb és közreműködésre hivatott erőket egymástól elidegenitve absorbeálta s megbénította. Allons, en avant! a b.

Őszinte szózat

Eger, Gyöngyös, Szolnok, s egyéb e kettős megyei városok tisztelt polgármesterei s elülj áróihoz !

Az uj ipartörvények következtében megszűnt cehek mindegyikének egyes, vagy többesitett alakban, megvoltak saját ipartörvényeik, melyek azoknak létezési s fentartási keretöket megszabták.

Beléletökröl vezetett jegyzőkönyvekkel is bírtak, melyek a megyei müiparra vonatkozó, és sok esetben más helyi közdolgokkal összefüggő, becses, történelmi érdekű adatokat is tartalmaznak.

De maradtak tőlük nem kevés számú műtárgyak is, úgymint céh-pecsetek, ódonszerü, többnyire remekalkotásu, céh-ládák, táblák, majd céhpoharak (drága fémnemüek is), sajátságos jellegű céhkorsók s kauciók, vagy más müeszközök, mik a régibb, egy-két

vagy whist-játék által fáradhatlanul működő szellemtevékenységének más irányzatot adjon, mely szellemerejének húrjait nem tartá folytonos feszültségben. Ekkép lett egyik legnagyobb ismerője az angol irodalomnak Scott Walter óta, kit igen nagyra becsült, igy történt az is, hogy a jó Ízlésű német elbeszélők egyetlen irata sem kerülte el figyelmét. A nyelvek könnyed kezelését nehezen szerezte meg, az elönyomuló gondolatokat, az élénk szellemszikrákat gyakran fáradalommal kellett szavakba foglalnia, s meggyőznie; egy évig erre irányzott figyelem után szabad előadása, ba kísérleteit beszéddel kisérte, remek s példányszerü volt, ha azonban Liebig valamit inkább hittanilag akart fejtegetni vagy kész eszmesort közölni, inkább fölirta magának az egészet, ha szorosan nem is ragaszkodott hozzá. Riehl, a kötetlen beszéd mestere, Liebig irályát „veleszületettének s igen jelesnek mondja ; Liebig nem simított, hanem, ha nem tetszett valami, leírta kétszer háromszor is, s mindannyiszor újra, mig ki nem elégité ; s maga Grimm Jakab a német szótár előszavában bizonyítja : „A vegyészet értbetlentil hadar a latin- és németben, de Liebig ajakén erőteljes kiejtésűvé válik.“ — Platen önmaga dicsekedhetett magáról : „A nyelvre rásti- töm bélyegemé S valamint ez azt ajánlotta költöutódjainak, hogy tiszta hangon s alaki tömöttséggel Írjanak, s ezt maga is szem előtt tartotta, úgy Liebig a természettudományi prózaitokra nézve a tiszta világosságnak, a valódi közérthetőségnek mintaképévé lön; vitázó iratai Platen vigjátékaival basonkeltüek, s mint ennek ódái, gha- zelei, sonettjei, úgy állnak Liebig vegyészi levelei, értekezései és beszédei. — Ezek gyűjteménye kilátás szerint a legközelebb jövőben fogja gazdagítani a német irodalmat.