Eger - hetilap, 1875
1875-01-07 / 1. szám
2 mentésére vezethet, mint hogya^káprázat és üres hangzatu szavak után indulva közreműködjünk az álliberalismus szine alatt a haza romlására. Tiszta bort öntsünk azért a pohárba ! * Erdészetünk. A mezőgazdaságokban előforduló hibák és hiányok, melyek vagy rósz mivelésen, célszerűtlen kezelésen, és beosztáson vagy a teljesítendő munkák nem helyes alkalmazása és véghezvitele által támadnak : azonnal, vagy legalább is néhány év lefolyta alatt észrevehetők és orvosolhatók ; de az erdő-kezelési és erdö-gazdászati hibák, ha egyszer elkövettettek, nehezen,fnagy áldozattal, vagy sok részben helyre sem hozhatók. Az erdő üzlet, mig jövedelmez, várakozást és türelmet tételez fel. Az erdő és erdőtalaj oly tökét képvisel, melynek kamatai csak évtizedek múlva tétethetnek folyóvá és élvezhetők. Mi okozza azt, hogy érdéink pusztulnak, a Mátra kopaszodik, s hegyeink kopár alakot öltenek? Tagosítás, pénzszükség és beosztás hiánya : e három tényező erdeink romlásának okozója. Szerény nézetem szerint az erdőtagositás a nagybirtokosra nézve nemcsak eikeríilketlenlil szükséges, de basznothajtó is, holott épen ez által sok község elszegényedik, tönkre tétetik. A nagybirtokos, bárhol kapja erdő-területét, okszerűn, a helyi és egyéb viszonyoknak megíelelöieg kezeltetheti. A községeknek is rendesen egy darabba hasittatik ki erdőjárulékuk ; de ők mit csinálnak ? az egész község lakossága ezen erdőterületből fedezi tüzifa-szUkségletét, és ugyanez erdőterület nyújt marhájuknak Dyári legelőt. Évenkint bizonyos mennyiségű fa a szükségletek fedezésére kivágatik, sarjadásra, ujkelésre számítani nem lehet, mert a gyenge csemetét vagy gályát leeszi a birka vagy szarvasmarha. Ez eljárást csak tiz évig folytatva, mivé lesz a községi erdő ? A fák lassanként ritkulnak, elfogynak, zápor- és hóolvadáskor a termő földréteg a völgybe vándorol, óriási vízmosások, szakadások támadnak s végre az alig bét évtized előtti erdő és erdötalaj kopár sziklatömeggé fajul. A lakosság nemcsak fa és erdő nélkül marad, de a szakadásos, sziklás begyen sem nö már annyi fü, hogy a község barmai nyáron át megélhessenek. Marhájuk elsatnyul, később marha-állományuk apasztatik, ez által trágyájuk is, termésük is csökkenvén — kész az anyagi tönkrejutás. Hogy egy áltanos szólásmódot használjak, van szerencsém több ily községet ismerni, hol az emlitettem befolyások és tényezők még a kevésbbé figyelmes szemlélőt is bámulatra ragadják, bebizo- nyitandók állitásora valóságát. Kevés ember van a világon, ki ismerve a pénz hatalmát, nem iparkodnék arra szert tenni, bogy annak birtoklásával előnyöket szerezem A maximumra csigázott adó, mely már az ország tőkéjét kezdi emészteni, továbbá az egyéb szükségletek légiói késztetik az erdő birtokost erdejéből a legnagyobb bevételt kisajtolni. Pénzvágy és pénzszükség a rablógazdaság kezdeményezését és folytatását eredményezi ; az illető későn, de gyakran gyermekei, unokái veszik észre, hogy a rablógazdaságot folytató önmagát, és utódjait lopta meg. Sok esetben tudja az illető, hogy nem helyesen bánik erdejével, de az idéztem viszonyoknál fogva : a szükség törvényt bont. Akinek pénze van, esze is van, azt mondja egy re’gi példabeszéd. A gazdag ember tévedhet, de a megszorult gyakran meggyőződése ellen kell hogy cselekedjék. A kereskedő keveset vagy épen semmit sem gondol azzal, vájjon az erdő birtokosnak mennyi kára van egy bizonyos erdő-terület eladása által: ö támaszfát, vasnti talpfát, ölfát, szerszám- és haszonfát alkudik és vesz ; mi gondja is lehet neki: turnusba esik-e a megvett fa, vagy erdőterület ? Mit törődik a jövővel, mit azzal, hogy a kivágott fa után mily állapotban marad az erdötalaj?! Meredek, délnek fekvő és sziklás hegyeken a rendesnél több, magfát kellene hagyni s a vágatást másként intézni ; de a kereskedő a szerződésileg megbatározott magfa-mennyiséget meghagyja, a talaj és helyi viszonyok tekintetbe vétele nélkül. Az erdőbirtokosoknak nem volna szabad erdejét másként, mint rendes vágásokr a felosztva kezelni. Ha például nyolcvan éves forduló állapíttatott meg, azt csakugyan nyolcvan év múlva hasznosítani. Vagv mit mondana valaki, ha búzánkat akkor kaszáltatnók mikor kalászát hányja ? Ugyané viszony áll az erdővel szemben is, csak azon különbséggel, hogy ami ott egy év alatt történik, ahhoz itt egy nemzedék sem elég. Tehát rend és beosztás nélkül erdőt nem kezelhetünk, a pillanatnyi haszonhajhászaí megfosztja az unokákat, a jövő nemzedéket jövedelmétől.-4 T Á R G A. A török nö. Erödy II. Béláiéi Ez az a tárgy, melyről legtöbb és legtarkább kérdésekkel ostromolják a keleti utazót, miután a keleti szokás ebben tér el leginkább a nyugatitól. Megvallom : a török nőről nálunk nagyon helytelen és a valóságnak meg nem felelő nézet uralkodik. Ennek okát részint rosz- akaratú ferdítésekben, részint tudatlanságban kell keresnünk. A ki e dolgokat a hely színen csak rövid ideig is tanulmányozhatja, annak, ha részrehajlatlanul akar egy nép felett Ítélni, teljesen más álláspontra kell helyezkednie. Csak egy tévhitet akarok eloszlatni, t. i. azt, hogy a hárem és többnejüség ugyanazon egy jeleutraény- nyel biró fogalom. „Hát, mondja csak, kérem, még mindig tartanak a törökök háremet ?“ Hányszor ostromoltak már engem e kérdéssel ! Igen is, tartanak, a mint illik is, hogy a férfi nejének külön lakszobát tartson — válaszolám ; — miután a töröknél a hárem szónak épenséggel nincs más jelentése, mint nőszoba, nölak- osztály. A háremmel ellentétes fogalom a szelamluk, a mi nem más, mint férfiszoba, férfilakosztály. Ezekből láthat juk tehát, hogy a hárem szó épen nem valami erkölcstelen fogalom jegye, hanem a török nőnek jogos követelménye. Mindenekelőtt a háremet kell berendeznie a töröknek, s ez mutatja a nőnek fensőbb- ségét, nem mint nálunk hiszik, alárendeltségét. A török nö e tekintetben sokkal több igénynyel lép fel, mint. az európai. Számára a törvény sok előjogot biztosított. A török nö korántsem játékszer a férj kezében, melylyel az kénye-kedve szerint elbánhatik. Téves nézet az, hogy a török elűzheti nejét minden ok nélkül. Ez ellen kezességet nyújt a házassági szerződés, mely a bíróság előtt köttetik, s csak ennek Ítélete által felb ontható. Válópert indíthat nemcsak a férfi, hanem a nö is férje ellen. A nö e tekintetben is többféle előjogot élvez. Ha a férj szándékos mellőzésből bizonyos ideig nem adja ki nejének az öt megillető fürdő- pénzt (hamam paraszi), ez válópert indíthat ellen e, s a biró ilyes esetekben kimondja, hogy a nő keresete alapos és a válást szentesíti. A házasság kötésekor a férfi bizonyos pénzösszeget köt le biztosítékul. E pénzt a Vakuf (ájtatos alapítvány) tanácsa kezeli. A letett biztosíték a férfira nézve minden körülmény között elveszett, a nőre nem. Három év múlva, ha nem forog fen semmi kifogás a nö ellen, felveheti azt, mint Őt megillető hozományt, úgy szintén akkor is, ha a férje ellen indított válópert megnyerte. Ha három év leforgása előtt a nő bármiféle tett által okot szolgáltatott a házasság felbontására : akkor ő is elveszti ez összeget, s az ájtatos alapítványhoz csatoitatik. Ezek és ezekhez hasonló más pontok eléggé kimutatják a török nö előjogait. A hol ily súlyosbító körülmények forognak fenn a férfival szemben, ott a nö játékszer nem lehet a férfi kezében, s az a lánc, mely öt férjéhez fűzi, ép oly erős, mint melyet nálunk a pap szentelt vízzel és stola böriilkötéssel szentesit. A török nőt nem tartják jó családanyának, bű hitvestársnak és gondos háziasszonynak. Ez is tévhit. A török nö, kit erős láncok kapcsolnak férjéhez, ép úgy megfelelhet és meg is felel anyai kötelességének, mint nálunk az asszonyok. A török nő ép oly anyai gonddal és gyöngéd szeretettel ápolja gyermekét, oly vallásos áhítattal függeszti nyakába a talizmánt (bamil), mely öt életén át bajtól vésztől megóvja, mint a milyennel a keresztény nö keresztségre viszi uj szülöttét. A török gyermekek a háremben nyerik az első alapot a nevelésben és oktatásban : az ö ragaszkodásuk és szerete- t ük any jók iránt páratlan, s igen számtalan és szép példáit találjuk
