Eger - hetilap, 1874

1874-11-26 / 48. szám

XIII. év-folyam.

48. szám.

1874. november 25-én.

Előfizetési díj:

Egész évre . Félévre . .

Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

. 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft .10 kr. . — 45 kr. - 12 kr.

Hirdetésekért:

minden 3 hasébzott petit sorhely után 6, bélyegedé tejében minden hirdetést?! 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön,

Kiadó-hivatal: a lyeeumi nyomda. Előfizetéseket eltogad.a axerkeatstSaég (Szíohenyi-utea 84. az.) t minden k. postahivc tál.

Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

A család körében.

(Hogyan kell az anyáknak beteg gyermekeik körül eljárni, s kivá- natos-e, hogy az anyák a gyermekgyógyászat főbb alapvonalait ismerjék ?)

Dr. Kösztler Józseftől.

(Folytatás.)

Mindaz, mit az emberi szellem müve gyanánt tekintünk, múlandó ; a változandóság törvényének befolyása alatt áll. Ez okból mit az egyik időszak elfogad és elismer, a másik ugyanazt tagadja és halomra dönti. Eszmék, melyek századokon keresztül uralták a tudományt, az elfeledés lomtárába dobattak, mert a szellemi fejlödéssziilte bővebb szakismeret azoknak hiányosságát kellő világításba helyezte, s ez által helyesebb fogalmak szerzésére képesített. Számos idevonatkozó példák közöl csak a himlő-ojtást említem, melynek feltalálója Jenner angol orvos volt, kit az angol parlament nemzeti jutalomban részesített, s kinek fölfedezését az egész müveit világ hálával és elismeréssel fogadta és törvényileg alkalmaztatni az egyes államok kormányai jónak találták. A véd himlő-oj tás abban áll: a tehén-emlőkön előforduló; himlő-anyag, beojtatván az ember szervezetébe, egy a valódi himlőhöz hasonló, kisebb fokú ragályozást hoz létre, mely által a szervezet ragályozhatási képessége a valódi himlő ellenében csökkentetik; vagyis, hogy ez által az Organismus az annyira veszedelmes nagy embsrhimlö támadása ellen megvédetik. Ezen védhimlö-ojtás, mely kezdetben isten áldása gyanánt tekintetett, az idők folyamában sok orvos és szülök által céltalan sőt határozottan károsintézménynektaláltatott. Vizsgáljuk! meg közelebbről ezen annyira fontos kérdést, s igyekezzünk feleletet nyerni e fontos kérdésre — szükséges-e a védhimlö-ojtás, vagy sem ?

Midőn az egyes államok törvényhatóságai a védhimlö-ojtást általánosan kötelezővé tették, s arra az állampolgárokat közvetlen kényszeritették, azon föltevésből indulva tették azt: hogy avédhimlő a szervezetet a valódi himlő ellen egy egész ember-életen át megóvja. Ezen föltevés ugyan tévesnek bizonyult, a mennyiben a beoj- tott egyéneknél, ha bár szelidebb alakban is, himlö-kifejlödés észleltetek. A himlö-ojtás barátai ezen tapasztalati tény befolyása alatt engedtek a föDnebbi állításból s a védő-eröt, mely az ojtásból eredett, 30 évre terjedőnek véleményezték. Midőn azonban ez sem lön a tapasztalat által igazolva, leszállottak 10, sőt újabb időben 7 évre; mely időpont elteltével egy újabb ojtási művelet szükségességét hangsúlyozták. Az ily ingadozó eredmények mellett nagy fontosságot nyert azon tény is, hogy igen számos beojtott egyén himlőben elhalálozott, hogy ellenben számos nem ojtott egyén himlő járvány idejében himlőt nem kapott, vagy igen kedvező kór lefolyást mutatott. Nem lehet tehát csodálkozni, ha a himlő-ojfás véd- erejébe vetett bizalom ingadozni kezdett, sőt az általa oly gyakran előidézett káros következmények folytán, annak végleges eltörlését indítványozták. Jellemző, hogy épen azon ország, mely a kényszer- védhimlö-ojtást első hozta be, volt az első, mely azt el is törölte. Leginkább közreműködött ezen rendszabály létesítésében azon fontos körülmény, miszerint az ojtó anyag vételére elegendő garantiá- val, annak egészséges voltát illetőleg, az orvos soha sem bir; ha csak tehénhimlőt szolgáltató intézetek kellő számban felállítva, rendszeresítve nincsenek. Miután az emberről emberre átojtott him- löanyag igen gyakran görvélyt, tüdőgUmökórt, buja-senyvet stb. szóval a legiszonyúbb betegségek kifejlődését okozta s ez által a különben egészséges gyermek végromlását idézte elő 5 joggal kérdhetjük : megtartandó-e ily határozott káros következmények dacára

is a védhimlő ojtás, és kényszerithetők-e az államok polgárai arra, h°gy gyermekeiket akaratuk ellenére is beojtattni kötelezve legyenek? Az első kérdésre igen, a másodikra nemmel felelünk.

A védhimlö-ojtás alkalmazása óta, egy az előbbi időkben teljesen ismeretien himlőfaj föllépte észlelhetett, mely a valódi régibb himlővel sok hasonlósággal, de az előbbinél nem tapasztalt szelídséggel lépett föl. Ezen himlöfaj az átváltozott himlő (Variolois — Modificirte Blatterm) nevezete alatt ma is igen gyakran előfordul; s nem lehet másnak, mint a védhimlö-ojtás eredményének tekinteni, miután legföképen beojtott egyéneknél észlelhető, tízen határozott eredmény a himlő ojtás föntartása mellett szól.

A kényszer-védhimlő-ojtás jelen módozata alakjában azonban föltétlenül elvetendő. Bármily Ielkismeretes legyen az ojtó orvos, sohasem leend képes kellőleg kikerülni a vér idegen elemek általi ragályozását, miután kellő számú ojtó intézetek, honnan az ojtó orvosok tehén-himlő szükségleteiket fedezhetnék, a jámbor óhajtások honában keresendők s igy kénytelenek, ha hosszas kéregetés és drága pénz fizetés után 1—2 phiolát külföldről kaptak, maghim- löül egy egészséges kinézéssel biró gyermeket választani, mely azonban a legegészségtelenebb véralkatú, vagyis a később kifejlődő betegségek csiráit rejlett állapotban magában hordó individuum lehet. A mig tehát az állam kellő számú ojtó intézetekről, speciális himlő-orvosokról, — kik csakis a himlő ojtási ténykedés és felügyelettel lennének megbízva — nem gondoskodik — addig a kényszer- himlő ojtás mint céltalan, sőt káros és következményeiben életveszélyes intézmény beszüntetendő. Az államnak kötelessége polgárai egészsége fölött őrködni, nem pedig a törvények szigora által annak romlására közrehatni. Oszszák fel az országot himlö-ojtási kerületekre, állítsanak a kerület élére ojtó orvosokat; legyen szigorú ellenőrzési rendszabályzat foganatosítva; s ekkor a himlő-ojtás áldásosabb, jótékonyabb leend; s az állam követelheti törvényeinek tiszteletben tartását; de mig ez nem teljesül, a kényszer mint az egyéni s polgári szabadság megszorítása, nincs helyén.

Ezen kitérés után, tekintsük meg az idült (chronicus) k fill eg eket, melyeknek a gyermek leginkább alá van vetve. Megemlítjük az oly számosak közöl: 1 — a gyermekeknél a fogzás ideje alatt előforduló úgynevezett höpörsenést (Hitzblätter- chen), mely a gyomor és bél csorvájával kapcsolódik s ilyenkor lázzal van egybekötve. A ktiteg maga apró, gömbölyű igen piros, egyedül álló lencse nagyságú foltokból áll, mely főleg az arcon, az alkaron és kézfejen, de később az egész testen is mutatkozik. Ezen kütegnek 2 alfaja van, az egyik apró szemölcsök alakjában lép föl; mig a másik lencse alakú fehér csomócskát képez. Ezen kütegek rendesen börhámlást okoznak. Orvosi gyógykezelést ezen kütegek nem igényelnek, elegendő a gyermeket langyos vízben, melyhez szegfű vagy hamu tétetik — többször fürdetni; a gyermeknek jó, egészséges tejet táplálékéi adni és ha szorulása volna, gyönge csőrét alkalmazni.

2. A tulajdonképeni fogzásküteg (Zahn- ausschlag);ezen küteg a fogzás ideje alatt lépföl s lázzal van néha egybekötve. Apró, piros foltok jelennek meg a gyermek homlokán, karjain, melyek központjukban apró csomócskákat mutatnak s erős viszketeget okoznak. 8—14 nap múltán a bőr hámlásnak indúl. Gyakran eltűnik a küteg, de ismét, csakhogy más helyen, visszatér. Gyógykezelése hasonló az előbbihez. A nagy viszketeg ellen jó a bőrt langyos tejjel vagy mandola olajjal bekenni.

3. A fejótvar (koszos fej) (Kopfgrind). Egyike a legvisszataszifóbb betegségeknek, mely görvélyes gyermekeknél a kanyaró utóbetegsége gyanánt igen gyakran előfordúl. A hajjal be-