Eger - hetilap, 1874
1874-11-19 / 47. szám
XIII. ér-folyam. 47. szám. 1S74. november 19-én. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szén) 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — »5 kr.- 12 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bólyegadó tejében minden hirdetést#' 30, nyilttórben egy petit sorhelyért 15 kr fizetteti! Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivalaí: a lyCCUIlli nyomda. Klöíizetéseket eliogad .-a szerkesztőség (Széahenyi-utca 84. sz.) s minden k. postahivctal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. A család körében. (Hogyan kell az anyáknak beteg gyermekeik körül eljárni, s kivá- natos-e, hogy az anyák a gyermekgyógyászat főbb alapvonalait ismerjék ?) Dr. kösztler Józseftől. (Folytatás.) Heveny küteges bántalmak alatt azon lázzal egybekötött, gyors lefolyású bőrkiütéseket értjük, melyek a lázas állapot megszűnte után, a bőr lehámlását és újjáképzését okozzák. Ezen betegségek rendesen csak egyszer támadják meg a szervezetet, s a himlő, vörbeny, vagy a kanyaró súlyosabb nemeit kivéve, szelíd lefolyással bírnak; úgy annyira, hogy minden gyógyszert nélkülözve, tisztán házi gyógykezelés elegendő a gyógyulásra. Igen gyakran járváuyszerüleg lépnek föl, s ragályozó képességük elvi- tázhatlan. Ide sorolandók: 1. a csalán-ktiteg (nesselaus- schlagj: ez lázza1, vagy anélkül lép föl, de legyen az bármily alakú a gyermeket azonnal ágyba kell fektetni. A csalán-ktiteg fölléptét rendesen bágyadtság, álmosság, étvágytalanság előzik meg, mig nem a 2—3 ik napon a testen apró kis piros foltok, ezek között fe- hérhólyagesák jelennek meg, melyek nagy hasonlóságot tüntetnek föl a csalán által létrehozott hólyagcsákkal. A bőr igen érzékeny s nagy fokú hámlást mutat, mely rendesen a betegség 7—9-ik napján áll be. A csalán-kütegnél főleg ha lázzal szövődött, a gyermeket ágyba kell fektetni, kevés de tápláló eledellel ellátni ; a bőr kipárolgását hársfa, vagy bodza főzet alkalmazása által elősegíteni. Ha azonban a küteg a 7-ik nap előtt visszahúzódik, azonnal orvos hivandó. 2. A kanyar ó,(masern) melynek két nemét különköztetjük meg, ajó és rósz indulaté kanyarót. A jó indulaté kanyarót rendesen nagy nátha, száraz köhögés, a szemek veressége, a szemhéjak duzzadt- sága és láz előzik meg. A gyermek bágyadt, levert, étvágytalan, rekedten és szárazán köhög, szemei könyeznek. Ezen jelenségek 3—4 rapon át tarthatnak, a midőn először az arcon, később a végtagokon apró, lencse-nagyságú piros foltok, melyek központjukban fehér csomócskákat mutatnak — lépnek föl. Ezen állapot 4—7 napon át tart, ezután beáll a hámlás időszaka. A kanyaró virágzása idejében gyakran ragyobb fokú orrvérzés vagy hasmenés áll be, mely jelenségek azonban csak kedvezőknek nevezhetők. A rósz indulaté kanyaró más egyéb betegségekkel szokott szövődni, s ez okból veszélyes. A jó indulatú kanyarónál a beteg mérsékelt melegségben tartandó, — étrendje álljon vékony, sovány leves, főtt gyümölcs és tejből. A betegség egész időszakán keresztül óvassék a gyermek meghűlésektől, mert könnyen utóbajok, p. o. tüdő, szem, fül és agy lobok lépnek föl. A kanyaró egyik alosztálya gyanánt megemlítjük a piros himlőt — (veres himlő, Feuermaseru) mely tüzvörös, apró de határolt szegélylyel biró ktitegekből áll. 3. A köles-himlő (Friesel) gyermekeknél igen ritkán, leginkább 14—15 éves leányoknál fordul elő. A közönséges előjelek után leginkább köles-nagyságú fehér hólyagcsák jelennek meg melyek először a kulcs és mellcsont táján lépve föl, csak azután terjednek el a test egyéb részein. Különös az, hogy ezen küteg az arcot rendesen szabadon hagyja. A házi gyógykezelés ugyanaz, mint a kanyarónál. 4. A vörbeny (Scharlach), egyike a legveszélyesebb betegségeknek, a mennyiben bármely időszaka a kórlefolyásnak halálos kimenettel végződhet. Veszélyes, következményeinél fogva is, mert ha a gyermek a heveny-bajt szerencsésen kiállotta, az utóbajok valamelyikének válik legtöbb esetben áldozatéi. A vörheny kitörését 5—8 nap előzheti meg. Ilyenkor a gyermek fázékony, bőre tüzes, majdnem égető ; az érverés alig számlálható, a nyelv tűzpiros málna vörös ; torokfájás, rekedtség, száraz köhögés lépnek föl. Később hányinger, delirium áll be, a szemek megvörösödnek, az arc duzzadt. Ekkor kitör a küteg először a nyakon, később a mellen ; s néhány óra lefolyása alatt az egész altest ftdve van nagy, skarlát — bíbor vörös, felületes és forró tapintatu foltokkal; melyeknek piros szine az ujjnyomás által eltűnik, de ismét visszatér. Ezen vörös szin 3—5 napon át tart, mely idő al att a küteg az egész testen elterjed. Már ezen időben nem ritka hogy torok és szemlob lép föl, ha pedig meghűlés, hasmenés vagy heves orrvérzés állott be, ugy a javulásra csekély remény lehet. Rendes körülmények között az 5-ik nap után beáll a hámlási időszak, mely 8—15 napig terjed. Valamennyi heveny-küteg között a vörheny az, mely a visszahúzódásra legnagyobb hajlammal bir. A legcsekélyebb meghütés elegendő, hogy ez megtörténjék, s ilyenkor a leghevesebb agylob, nagy mint utökövetkezmény veselob s ebből kifolyólag, vízkor jöhet létre. Lehetséges, hogy a vörhenynél maga a vér indul a roppant vagy láz következtében fölbomlásnak, ennélfogva ezen bajnál mind járt kezdetben orvosi segély vétessék igénybe s az orvos rendeletéi a legszigorúbban teljesittessenek. A legcsekélyebb hiba, elnézés vagy félreértésből származott legyen az, a legkomolyabb és legszo- m orubb következményeket vonhatná maga után. E mellett fő kötelessége az anyáknak a vörhenyíöl még meg nem támadott gyermekeket, — a betegtől teljesen elkülöníteni. 5. Az á I h i m 1 ö (Windpocken) bimlöszerü küteg, mely csekély lázzal szövődik s mely rendesen kedvező lefolyású. A valódi és álhimlö közötti különbség abba n áll, bogy a vak di himlő rendesen az arcon, mig az álhimlö a test egyéb részein mutatkozik. Az álbimlöt orvosilag gyógykezelni szükségtelen, elegendő, ha a beteg könyti, nem izgató életrend mellett ágyban taríatik. Csak a leszáradás idejében kell a gyermeket a kaparástól visszatartani. A visszamaradó hep fehér. 6. Az átváltozott himlő (Variolois.) Ezen küteg a valódi [himlőhöz hasonló kiütéseket mutat, föllépése is hasonló azzal, de lefolyása sokkal szelidebb; amennyiben 2 nappal a kifejlődés után már a tüszőkben levő fehéres folyadék genyszerüvé válik, és 5—6 napra már a tüszők is leszáradásnak indúlnak, s apró piios, néha kékes foltok maradnak vissza. Ezen kiiteg is rendesen és ntóbajok nélkül foly le, hacsak meghűlés nem jött közbe; melynek következtében kellemetlen jelenségek állhatnak be. Hegképzödés igen ritka. 7. A valódi himlő (Variola) egyike a legveszélye sebb betegségeknek, nem csak azért, mivel a test belső hártyáit, az úgynevezett nyákhártyákat is a legnagyobb hevességgel megtámadja; hanem mert igen nagy lázzal szövődik s gyakran a légző szerveket s a szemet egyidejűleg rohanja meg. A 3—4 napon át tartó előző időszak után, mely mindig fokozott láz és hőség, izzzadás, főleg a derék és kereszt csont fájdalom által nyilvánúl, gyermek arcáü, álmosság, bódultság jelei között apró lencse nagyságú, szegélyezett piros foltok mutatkoznak, melyek központjukban fehér csomócskát mutatnak. Ezen csomócska 3—4 nap lefolyta alatt egy világos folyadékot tartalmazó • hólyagosává változik; mialatt a kiiteg az egész testet elborítja. A 8—9-ik napon ezen hólyagosa tartalma genyszerüvé válik, mialatt központja sötét szinti lesz. A hólyagcsák ez állapotban maguk-
