Eger - hetilap, 1874
1874-11-19 / 47. szám
370 tói is megpattanhatnak, mely után sötét pörk marad vissza. A 11—14 napou megkezdődik a leszáradás, először az arcon, később — 2—3 nap elteltével — a test egyéb részein,s a pörkök leválása után piros vagy kékes foltok maradnak vissza. Ha a beteg a genyes tüszőket felszaggatta, vagy felkaparta, mindig mély és sugár- szerüen szétterjedő hegek képződnek. A himlő Lázi gyógykezelése csak az előző időszakra szorul, s ekkor is csak diaetetikai fontossággal bir. Mihelyt az anya észreveszi, hogy gyermeke a nagy himlő előjeleit mutatja, rögtön orvoshoz forduljon tanácsért; mertépen a himlő az, mely rothasztó jelleget rövid idő alatt ölt magára, azonkívül pedig igen könyen szövődik, a legkülönbözőbb lobos és lázas kóralakokkal. Valamint minden heveny kütegnél, úgy a himlőnél is a beteg az egészséges gyermektől különválasztandó, sőt még a beteg által használt ruhák vagy a vele érintkezésbe hozott tárgyak is a legszigorúbban elkülönitendök. A himlő igen gyakran járvány-alakban lép föl s miután a legnagyobb mérvben ragályozó képességgel bir, igen veszélyes. A himlő óvszeréül az eddigi vélemények szerint a Jenner által föltalált védhimlő-ojtás tartatik; ma azonban már ezt sok orvos határozottan tagadja. (Folyt, köv.) Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. szept. 19-én, Isaák László alispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes év- negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Jelen voltak: Fiilöp József, br. Baldácsy Antal, Martonffy Lajos és Csiky Sándor bizottsági tagok ; — Isaák László, Zalár József, Simáczius Gusztáv, Földváry Kálmán, Babies Aladár, Eisenmann János, Lipcsey Péter, Okolicsányi József, Bozsik János és König Endre megyei tisztviselők. Olvastatott a méter mérték behozatala alkalmával szükségessé vált mérték-hitelesitö hivatalok felállítása tárgyában f. é. augusztus 9-én 13417. sz. a. kelt földm. ipar- és kereskedelemügyi min. rendelet, s a pénzügyi s gazdasági szakosztálynak arra adott veteményes jelentése. Tekintve, hogy a megye területén a mértékek mindennemei használatban vannak, a miniszteri leiratban a. b. c. d. e. f. alatt felsorolt mértékhitelesítő eszközökre a megye közönségének annálin- kább elkerülhetlen szüksége ieend, mert oly helyzetben kell lennie, hogy a megye összes városai és községei számára az azok által szükségelt hitelesitett mértékeket kiszolgáltáthassa. Ilyen, az említett pontok alast ielsorolt összes eszközökkel ellátott, mérték-hitelesitö hivatal, természetesen, a megye központján, Egerben állítandó fel. Gyöngyös, melynek vidékén a bortermelés nagy mérvben Űzetik, s hol a kádár ipar nagy virnlásnak örvend: hordó-mértékhitele- sitő hivatal helyéül tűzetik ki. A megye Tiszán túli részében is nagyon óhajtandó volna több helyen, száraz- hossz- és folyadék mértékek hitelesítése végett hivatalokat felállítani; de mivel a központból a hitelesített mértékek, azon községek által, melyeknek forgalma ezeket szükségeli, olcsóbban lesznek megszerezhetők, — a hitelesítő hivatalok felállítása és fentartása pedig nagy költséget venne igénybe, továbbá, minthogy nagy annak valószínűsége, hogy a különnemü mértékek a kiállító iparosok által már hitelesítve áruitatnak s igy a vidéki hitelesítő hivataloknak alig marad teendője, és igy az azokra fordított költség indokolatlan kiadás lenne: mindezeknél fogva száraz-, hosz- és folyadék-mértékbitelesitö hivatal a Tiszán túl egyelőre, csupán egy helyen t. i. Szolnokon állítandó fel. Miről a m. k. földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium feliratilag értesittetik. Olvastatott a m. k. földmivelési ipar és kereskedelmi minisztériumnak f. é. aug. 31 én 15548 sz. a. kelt rendelet«, melynek mellékletében a métermértékek hitelesítésénél szedhető dijak maximuma állapi tátik meg, és a törvényhatóság utasittatik, hogy a saját kebele ben felállítandó hitelesítő hivatalok dijait e maximum határán belöl állapítsa meg s azt a hitelesítő hivatalok működésének megkezdése előtt terjeszsze föl jóváhagyás végett, — s ennek folytán olvastatott a pénzügyi és gazdasági szakosztály véleményes jelentése. Minthogy a min. leiratban is az annak idejébeni megállapítás bangsulyoztatik, a leirat, mellékletével együtt, a pénzügyi és gazda sági szakosztálynak, az ügy tanulmányozása végett, azzal adatik vissza, hogy véleményes jelentését, mit csak a hitelesítő helyek felállítása s a hivatalok felszerelése után vél megadhatónak, annak idejében mutassa be. A m. k. földmivelés ipar- és kereskedelemügyi miniszterium^4 r Ál. G -iV. {►A távolból. Puszta lett a ház, nincs benne élet, Ami van, csak fájdalommal telt. A tavasz, nyár, tölünk messze széledt, És az ősz csak bánatot nevelt. A vidám tavasznak és a nyárnak Szép virági mind eltűntének ; Hozzánk most bú és gyötrelmek járnak, Gyötrelem, bú: kínzó szellemek. Érkezésiek volt napunknak fénye, Távozástok lett bús éjjelünk ; A nap elszállt boldogabb vidékre . . . Fényt a naptól már nem nyerhetünk. Meddig tart a búnak éjszakája ? Ránk süt-e még a nap melege ? Vagy, lelkünk azt addig-addig várja, Mig . . . majd egyszer elhalunk bele? Visszatértünk a szerény lakásba, Onnan, hol megváltunk tőletek. Nem találtunk ott vigasztalásra. És zokogva sirtunk értetek; Érzetünk még most is azt sugalja, Hogy megváltunk, és örökre meg . . . Bárha lelkünk hinni nem akarja, Mégis, mégis e miatt remeg. Annyi szép nap, oly sok boldog óra Elmulának, mit ti adtatok. Mindennap kegyetlenebb valóra Ébredünk ... oh timiattatok! Lelkűnkből az aggasztó jövőnek Elüzétek rémes árnyait, És azok most ismét visszajőnek .. Oh meddig, meddig maradnak itt? 1 Bánatunkban mindig részt vevétek, Örömetek közös volt velünk. Lelketekhez nem fért semmi vétek . . . Ki vigasztal most, ha csüggedünk? Oh, ha tán örökre elvesztettünk És nem látunk többé bennetek: Áldjon meg, ki őrködik felettünk! Csak reánk megemlékezzetek... Egri Antal. A kapitány vallomása. — Elbeszélés. — (Vége.) Nem tehettem másként. A grófné egy szobát nyittatott meg számomra. A hölgyek folytonosan enyelegtek és ellenkeztek velem, de Luiza nem nevetett velők, hanem magába méiyedve, szomorú arccal, lesütött szempillákkal ült egy helyen. Midőn a grófné egy csomó rézmetszvénynyel belépett, s mellette elmenve nevét susogta, összerezzent s egész közönyösséggel szemlélte a képeket! Ezen az estén megint nem volt alkalmam vele egyedül beszélhetni — s holnap meg kellett vele esküdnöm! Midőn elvonultam, s kezet fogtam vele, összeborzadtam, mert keze jéghideg volt. Mosolyogva kivánt nekem szives „jó éjt“ s egy perc múlva aztun egyedül valék. Szobám egyike volt a legnagyobbaknak az egész házban s a 1
