Eger - hetilap, 1874
1874-10-15 / 42. szám
XIII. ér-folyam. 42. szám. 1874. oclóber 15-én. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft SO kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyeenmi nyomda. ES&físefésefcet elfogad : a szerkesztőség (Széűkenyi-utca 84. sz,). s minden Jc. postahivotai. Hiratalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Messe R. Bécsben. A földadó szabályozása. A fennálló földadó-rendszernek hiányai csak a kataster-alapok reformja, valamint a repartitionalis rendszer isméti behozatala által háríthatok el. Az állandó kataster munkáltatása Ausztriában már 40 évi időtartamot foglal magában s még csak annyira ért, hogy a monarchia kisebb felében van a kataster tökéletesen keres/.tüivive. Ha a kataster-alapok kivitele az eddigi eljárás s mérv szerint folytattatok, úgy az legfölebb 50 év múlva fog tökéletesen elérettetui. Szükséges tehát, hogy a kataster-alapok célszerű egyszi rüsitése s egy a tényleges idő- s mivelési viszonyokhoz illesztett becslési mivelet vétessék célba, miszerint mind az álapok egy időbeni befejezése a kettős monarchiában gyorsittassék, mind a különböző korona-országok, valamint egyes adófizetők egyenlőbb s igazságos megterhelése eszközöltessék. Ez irányban a földadó szabályozása iránt indítványozott törvény szerves határozmányokat tartalmaz a kataster életbe léptetése s a becslési miveletek keresztülvitele iránt, m lyek elvi indoklásaikban s technikai célszerűségükben a szakértők beleegyezését bizonyosan megnyerendik. A most „előmunkálatok“ neve alatt, elkülönözve a tulajdonképi becsléstől s különböző időszakokban eszközölt meghatározásai a mivelési állapotoknak az egyes községekben, a telkek osztályzása, a becslési segédeszközök összegyűjtése, az ármeghatározások jövőben a tulajdonképi becsléssel célszerűen összeköttetésbe hozatnak, a becslési ügylet maga a járás gazdászati viszonyaival ismeretes adófizetők közvetlen részvétele által ellenőriztetik. A földjövedelmi becslés nem történik többé, mint ekkorig, egyes községek szerint, hanem járásoukiut a különböző mivelési nemek s az egymáshoz sorozott mivelési osztályok egynemű jövedelmi viszonyai szerint. Mindenik mivelési nem jóvedelmezési (bonitas) fokozatainak megítélésére nézve ezen fokozatok lehetőleg 12—16-ra szoritandók, hogy az osztály-becslés s árjegyzés egysze- rüsittessék s ennélfogva a kataster keresztülvitele nagyobb idönye- réssel lehetségesitessék. A különböző mivelési nemek tiszta jövedelmének megállapítása végett, mint ekkorig, azon többlet, vétetik föl, mely a mivelési költségnek a községileg szokásos gazdálkodás s a közönséges szorgalom alkalmazása mellett közép-termésű evekben eszközölt nyers termésből lett levonása utáu folytonosan kitűnik. Becslési járásul oly kiterjedésű terület szolgáljon, mely a fentállt járási kapitányságokénak megfelelne, mindhogy a pénzügy-igazgatás jövőben csak ily nagyobb területeken szándékozik adóhivatalokat alkalmazni. Különben a becslési járás több kerületekre is (osztályozási kerületekre) fogna felosztatni, a mennyiben a járás egyrésze a hegyi, a másik a sikföldhez tartozik, vagy mennyiben egy járás részei általános mivelési- s gazdasági viszonyaikra egymástól lényegesen különböznek. A termelési eredmény, valamint a mivelési költségnek pénzbeli kiszámításával ekkorig, mint tndva van, az 1824-ik év árai vétettek alapul, miáltal nagyobb részt egyenlőtlenségek támadtak az állandó kataster-adó alapjában. Afenforgó törvényjavaslat szerint jövőben a becslést megelőzött húsz évi időszak vásári átlagos árai lesznek alapul veendők. Azon ellenvetés ellenében, hogy ez által a. földadó tiszta jövedelme, és ennél fogva az adómérték is jóval magasabbra fog rngni, arra kell utalni, miszerint a munkadijak s a különbeni mivelési költségek is az újkor magasabb árai szerint vétetnek ellenszámadásba. De mi a korábban kiszámított tiszia jövedelem folytán emelkedett adókövetelések iránti aggodalmat illeti, nem szabad szem elől téveszteni, miszerint jövőben is az indítványozott törvénynek nem a százalék! adózás, hanem a repartitionalis rendszer fog az adómegszabás alapjául szolgálni. Erre nézve az ojabb kor áraiból kifejtett tiszta jövedelemcsak megfelelő felosztási mérv a földadó-hányadra nézve, mely egy országon, egy igazgatási járáson s egyes községeken belül felosztatik. Ha immár egy öszadó- összeg van az egész országban fizetendő földadóra nézve megállapítva, ngy egyszersmind ugyanazon arányban, amint az uj becslés által kipuhatolt tiszta jövedelem a mostani tisztajövedelmet meghaladja, fog az összadó összegnek mindenik ország és mindenik község össztisztajövedelmére alkalmazásából származó százalék csekélyebbnek kitűnni mint a mostani. Mindenik becslési járás tiszta-jövedelem-sommázata oly módon alakittatik, hogy a becslési tarifa megállapítása után a pénztári kivonatokból az egyes, mindenik tarifafokozatba besorozott mivelési osztályok térfogat-kimérései a becslesi tarifába beigtattatnak, mindenik tarifafokozat térfogat-kimérésének öszsommája az arra nézve meghatározott tiszta-jövedelmi téttel sokszoroztatik, ez által a tiszta jövedelem mindenik tarifa fokozatra nezve s az összes tarifa-fokozatok eredményeinek összeállításából a járás vagy kerület tiszta jövedelme alakittatik. Az országos bizottmányok által jóváhagyandó becslési tarifák az osztályozási jegyzőkönyvekkel s az osztály-kivonatokkal a járás községei elöl járóinak megkü detnek, s ezek kötelesek, ezen okmányokat négy héten keresztül mindenkinek belátása alá a községi irodába helyezni, s az egyes biriokosokat erről tüstént értesítem', mi által a becslési okmányok elleni felszóltmlási eljárás meg van nyitva. A felszólamlások a legszelesb kiterjedésben megengedvék s egyéniekre oszlanak. A mostani fels/.ólamlási eljárás irányában azon lényeges változás foglal helyet, h' gy a községi és egyéni telszólam- lási tárgyalások egyszerre vitetnek keresztül, mig most elkülönzött, gyakran egymástól távol eső időközökben folytak ; bogy a felszólamlások megnyitásával jövőben mindenik földbirtokos előtt tökéletesen világos lesz, mily jelentőséggel bir a telkek osztályozása s osztályfokozása, minthogy a kitett becslési munkálatokból már az egyes osztályokra eső tiszta jövedelmet kiveszi, s ezért nyilatkozási jogát a kellő időpontban érvényesítheti; hogy a felszólamlások nem egyoldalulag, hanem kölcsönösen történnek, s hogy végre annak vizsgálata egész nyilvánossággal vitetik, s hogy ezen vizsgálat fölötti eldöntés maguk az adófizetők lényeges befolyás-gyakorlása mellett megy végbe. Az adófizetők kölcsönös érdekében fekszik azonban, a javasolt adórendszer szerint, miszerint helyes felosztási mérték jöjjön létre az által, hogy mindenkinek földbirtoka, tiszta jövedelmére nézve helyesen b csiiltessék be s az egyes telkek netaláni tul-alacsony becslése által az össsztisztajövedelem tulalacsony száma tűnjék ki, a mi természetesen aránylag a megállapított öszadóösszeg kimérésére nézve magasb százalék tételt vonna maga után. Ha péld. az öszadóösszeg a földbirtok jövedelme után a kettős monarchiában 60 millió forintban állapittasnék meg, s az ösztiszta-jövedelem a birodalomban a kataszteri becslés szerint 400 millió forintot tenne, úgy a repartitionalis rendszer szerint a 60 milliónyi öszkövetelési összegnek a 400 milliónyi ösztiszta-jövedelem felosztása által felosztási mértékül a 60, 400 — 3/20 szám, vagyis mindenik tisztajövedetmi forint után 3/2o mint földadó szedetnék, vagy százalékokban kifejezve: mindenik tisztajövedelmi 100 forint után 15 forint földadó. De föltéve, hogy az egyes adófizetők tulalacsony b. becslése által az egész birodalomban az ösztiszta-jövedelem a kataszteri kimutatás szerint csak 300 millinrt menne, úgy a repartitió alkalmazása folytán felosztási mértékül 6%oo — Vs, vagy százalékokban kifejezve, 20°/0 ttinik ki. Az egyes adófizetők adóterhének aránytalan megkönnyítése által e szerint a többi összes adófizetők aránytalanul jobban terheltetnének. Ha Eger városa adóügyi terén végig nézünk móri, mit tapasztalunk ? kétségkívül nem mást, minth gy a szölömüveletti földterületünk — mind a mellett, hogy nem csak ez időszerint, hanem e ko-