Eger - hetilap, 1874

1874-10-15 / 42. szám

330

runkig Magyarhonban általában a borüzlet mindenek felett pang,

— a legtöbb adóval terheltetik.

Ha tehát tudjuk azt, hogy a szántóföldnek használt földterület, mig egyrészt több hasznot adó, másrészt minősége szerint adója kisebb osztályzatú fokozatba esik; — előnyösebbnek mutatkozik, mert itt az adózás nem oly terhes, miat a szölöbirtoknál. Ha ily esetben aszölögazda tökéjét kihányja, s eddigi szőlőterületét jobb kilátás reményében szántófölddé változtatja, uem igen van szerencsénk tapasztalni, hogy az ily ügyekben illetékes adóhivatal az adókivetést a már tényleg más művelés alatt álló, illetőleg mint szántóföldre vetné ki, hanem megtartja a volt szöllőbirtok-alapot, s fizet az illető tulajdonos a szántóföldbirtokadó helyett szőlöbir okadót, továbbra is, habár azon már nem is bor, hanem búza teoyészik. Rendén való dolog-e ez? Innen tehát világos, hogy hazánkban a földbecslési munkálatok hiányosak lévén, következve az osztályozási munkálatok sem lehetnek alaposak. Végre a földadó nyilvántartásánál idönkint felmerülni szokott földterületi művelés változásai kellően nyilván nem tartatnak s igy keresztül sem vezettethetnek.

Ezen itt tárgyalt, és az adó-alap kitudására célzó eljárásból,

— mint ez az uj törvényjavaslatban ki van jelölve, — eltűnik azon

nagy munka-egyszerüsités, a mely a kataszter alkalmazásánál és a becslési műveleteknél elérhető lesz, és a mely által teljesen indokoltnak mutatkozik azon várakozás: hogy a javasolt földjövedeimi becslés legalább a monarchia felében meg fog kezdethetni, és aránylag kevés költséggel néhány év alatt kivitethetni. A raivelési állapotok és az újabb idők árainak a becslésre nézve tekintetbe vétele, a becslési összegeknek a hasonló időbeli vétel- és becs-árak általi ellenőrzése, valamint a javaslott és a nyilvánosság s kölcsönösség elvén nyugvó becslési, úgy felszólamlási eljárások kétségtelenül alkalmasaknak látszanak arra nézve, hogy a becseredmény egyformasága s helyessége és ez által a földbirtok lehetőleg egyenlő és igazságos terheltetése éressék el a kettős monarchia valamennyi részében. Lörinczfi János.

Megyei élet.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. szept. 16-án Knbinyi Rudolf főispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes év- negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak :

Olvastatott a m. k. belügyministernek f. évi 30262 számú az 1875 évi megyei költségvetés szerkesztésére vonatkozó rendelete; a m. főpénztárnok által bemutatott költség előirányzati tervezete, és a pénzügyi és a gazdasági szakosztály véleményes előterjesztése.

Az előterjesztett 1875évi költségelőirányzat, melynél fogva: a szükséglet ...... 120234 frt 06 kr.

a fedezet ................................................. 110723 „ — —

a hiány ...... 9511 „ 06 kr.

elfogadtatik, határozattá emeltetik és jóváhagyás végett a m. k. bel- ügyministerhez felterjesztetik.

Olvastatott a m k. közmunka s közlekedési ministernek 23483 és 13996 számú, az istvánházi VIII sz. körös átmetsz esi híd helyreállítására vonatkozó két rendbeli leirata ; Timon Bsrtalan m. főmérnök és Szombathelyi Endre szbirónak e részbeni jelentéseik; és a közmunka 8 közlekedési szakosztály előterjesztése.

Minthogy a kérdéses VIII számú körös-átmetszési híd kizárólag Kunszent-Márton város érdekében fentartandó, és az e tekintetben e megye és a jászkunkerületek hatósága közt folytatott tárgyalások eredménytelenek maradtak, am. k. közmunka s közlekedési minister újabb felterjesztésben felkérendő hogy a kérdéses hid helyre- állítása s fentartásából felmerült költségek viselésére Kunszent- Márton városát kötelezze, esetleg pedig az átmetszési hídon vámszedés gyakorolhatását engedélyezze.

Olvastatott a m. k. közmunka s közlekedési ministernek f. évi 14261 sz. a. kelt rendelete, melyben értesít, hogy az 1874 évben az államutakon kiállított kavics átvételével Rauschmann Gusztáv országos építészeti felügyelő bízatott meg, s felhívja a megyét, hogy a felülvizsgálathoz részéről is küldjön ki bizalmi férfiakat.

Ennek kapcsán olvastatott a közmunka szakosztály előterjesztése. Az államutakra kiszállított kavics felülvizsgálatához a megye részéről a hatvan-gyöngyösi útvonalon ifj. Fáy József, a gyöngyöskápolnai útrészre Beökönyi Viktor, — és a kápolna-füzesabonyi útszakaszra Mészáros István megyebizottsági tagok küldetnek ki; miről nevezettek jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek.

Olvastatott az ezen közgyűlés folyama alatt Almásy Sándor országos képviselő és megyebizottsági tag által az ínség enyhítése tekintetéből beadott indítvány, melyben felhívja a közgyűlést, hogy határozza el:

1- ör hogy a munkaképtelen ínségesek segélyezésére s ellátha- tása végett pótadót vet ki, s addig, mig ez érvényesíthető, ezen pótadó alap lekötésével kölcsönt vesz föl a munkaképtelen Ínségesek ellátására.

2- or hogy intéztessék felirat a m. k. közmunka s közlekedési miniszterhez, melyben felkérendő, hogy a rendelkezésére bocsájtott összegekkel e megye területén nagyobb mérvű közmunkákat léte- sittessen.

3- or hogy annak megállapítása végett, hol s minemü közmunkák létesittessenek, és az ezekhez megkivántató tervek s költségvetések megkészitése végett küldöttségek rendeltessenek ki.

Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi s gazdasági szakosztály véleményes előterjesztése.

Az indítvány 1-ső pontja, mely a munkaképtelen ínségesek el- láthatása tekintetéből, az összes egyenes adók arányában 10% pdt- adó kivetését s ennek alapján elöleges kölcsön felvételét célozza, ez alkalommal még határozottá nem emelhető,mert akkor, midőn a megye önkormányzati jogának legfontosbbikát az önmegadóztatást kívánja gyakorolni, szükséges, hogy gondosan kikerültessék mindaz,-#§ T A. R G A. §*A Csáky szalmája.

Kedves Pegazusom, hogy ma úgy jött kedvem : Rág'd te is a szalmát, — egyszer életedben! Csáky szalmájáról szóljon ez a nóta,

Sok nem tudja tán még t mi e szók mivolta ?

Régi jó világban élt a Mátra táján :

Csáky Pál, a maga lisztjén szalonnáján ; Háznak, gazdaságnak, sem volt ö hijjában, Elsőbb ember volt a maga falujában.

Aki csak ismerte, nem mondhatta róla :

Hogy a gazdaságát Pál elhanyagolja ;

Mégis rajta történt az a furcsa eset :

Hogy a szalmájáért világszájra esett.

Száraz esztendő kelt Csáki idejében,

(Épen mint az idén Heves vármegyében); Három kánikula követte a tavaszt,

Messze tájon nem volt egy zöldelö haraszt.

Valahogy még bírta a szakállas búza,

De a gyönge rétfti szomjan ki nem húzta ; Nyár elején hamvas lett a lenge fűszál,

Hej, arról az idén egy lélek sem kaszál!

A tavalyi széna drága mint a sáfrány, Orvosságul kapja egy-egy beteg bárány;

A más lábas jószág: nyárba szalmát őröl, Szomorúan béget boldogabb időről. . .

Szörnyűséges becsbe jutott igy a szalma, Csáky is berakta hát egy jó kazalba.

Gondolta magában: hogy az jó lesz télen, Mert ő kinyaraltat, — akár falevélen.

Ezt gondolta Csáky. De különösképen:

Volt a szalmakazla nem legjobb belytt épen ; Mert ugyanis, ő azt faluvégre rakta,

Hol a közös szérűn búzáját nyomtatta.

Volt pedig a szérű falu legelőjén,

Ország útja vitt el a szérűnek szélén;