Eger - hetilap, 1874
1874-08-27 / 35. szám
275 A mátrai járásokból: id. Nánásy Ignác, Beniczky Pál, Taby Manó, Farkas Ignác, Ecsedy László, Oláh József. A tiszai járásokból: Pályi János, Bódi István, Mészáros Endre, itj. Mészáros Lajos, Czebe Károly, Papp Péter, Horánszky Nándor, Scbefcsik István, Domokos László, Végess Mihály, Petheö Ferenc, Balogh István, Losonczy Mihály, Kovács Kálmán, Pásztor Béla, Fehér Mihály, Ambrus Antal, Lipcsey József, Nyeste György, Horváth György, Széky Péter, Jurenák Sándor, Kormos Ödön, Kuncze Imre, Herkl Károly, Petrovay Ádám, Borbély Géza, Horthy István, Szarka GedoD, Kludik József, Makay Imre, Eördögh Elek, Eördögh Gyula, Lapu Gábor, Bohus Pál, Erdélyi Lajos. Ha Isáak László megyei alispán bármi oknál fogva ideiglenesen vagy tartósan akadályozva lenne, az állandó központi küldöttségben elnökölhetni, ez esetben a küldöttség általános szótöbbséggel vá!aszt elnököt. A járási szolgabirák, a rendezett tanácsú városok polgármesterei, a megválasztott küldöttségi tagok azon járásban, melyből kikerültek, mint alküldöttségek müködendnek, mely minőségben elnököt és alelnököt választanak, megalakulván pedig, teljesitendik a központi bizottság rendeletéit s felügyelnek azok pontos végrehajtására. A központi bizottság beszerzi mindazon adatokat, melyekből megítélhető, mily mérvben uralg egyik vagy másik helyen az ínség, mily biztosítékot képes nyújtani minden egyes község s a nyerendő kölcsönhöz aránylag mily mérvben részesíthető segélyben; ezeknek alapján előterjesztést tesz a megyei bizottságnak, mely az iránt, mely község s mily mérvben részesittessék kölcsönben, határoz, a kölcsön kiosztását s annak biztosítását illetőleg, felügyel, hogy a kölcsön kizárólag azon célra forditassék, melyre adatott; kiterjeszti működését az esedékessé vált kamat s tőkerészletek behajtására, s megtesz minden intézkedést, mely az esedékes részletek pontos befolyását biztosíthatja, mely végből a megyének összes tisztviselői közreműködni s a központi bizottságnak ezen kölcsönre nézve ke letkezendö határozatait a legerélyesebben végrehajtani kötelesek. A nyerendő kölcsön a községeknek egyetemleges jótátlás mellett lesz kiszolgáltatandó, s minden egyes részlet jelzálogi bekebelezéssel biztosítandó, ezen felül a község összes vagyona lekötendő, a községi képviselő testület saját felelőssége alatt osztja ki egyeseknek a kölcsönt, és pedig kizárólag csak kellő biztonságot nyújtó jelzálogi bekebelezés mellett, a kötelezvényben egyszersmind azon feltétel is felveendő, hogy a kölcsönrészletek a közadókkal és az ezekre nézve érvényes szabályok szerint lesznek befizetendök. És minthogy figyelemben tartandó, hogy ezeG kölcsön a kisebb földtulajdonosok felsegélésére s vetőmag beszerzésére fordítandó, a földbirtok minőségének, a terméketlenség s ebből származott Ínség fokának, valamint a fenforgó helyi viszonyok és körülményeknek, mint nem különben a nyújtott kellő biztosítéknak tekintetbe vételével lesz azon birtokmennyiség megállapitantó, melyen alól az illető tulajdonos a segélyre igényt tarthat, melyen felül azonban a segély- hezi igény megszűnik. A már eddig beérkezett segélyt szorgalmazó folyamodások a fentebbiek szerinti eljárás végett a központi bizottságnak kiadatnak. Miről a megyei alispán, ja szolgabirák és polgármesterek, a központi bizottság tagjai, úgy nemkülönben a megyei ügyészi-, pénztári- és számvevői hivatalok is értesitetnek. A tornászat. (Három cikk.) (Vége.) Az érzéki szervek torna-gyakorlata a torna-egyletnek is egyik kiváló feladata. Szükséges azonban, hogy az oktatás e módja iránt a növendékekben érdek ébresztessék, mert sokkal nagyobb s biztosabb eredmény érhető el az által, ha a tauitváuy ebbeli gyakorlatait saját ösztönéből, mintegy játszva, jó kedvvel végzi, mint ha arra miutegy kényszerittetik. Arra is kiváló gond fordítandó, nehogy az illető érzék a gyakorlat eröszakolása által izgatott állapotba jöjjön s az érző idegek tuifeszitiessenek, mert ez által az érzék nemhogy erösbülne, s fejlődnék, hanem ellenkezőleg, eltompul, s utóbb csakis erősebb ingereltetésre leend fogékony. Hogy a tornászat általán testi erőfejlődés, s az érzéki szervek kiművelése mellett, a szellemi erők s különösen a kedélyhangulat üditésére is mily jótékony befolyással van; a tapasztalás sokkal bővebben igazolja, mint hogy azt hosszasabban fejtegetnünk szükséges volna. Hogy az izomerő, s az érzéki szervek rendszeres és tapintatos tornászatáuak mily rendkívüli hatása vau főleg oly egyéneknél, kik születésökkel, vagy később baleset következtében, valamely testi vagy szervi hibát örököltek, fényesen igazolják amaz eredmények, melyeket az úgynevezett testegyenészeti intézetek — minő péld. a dr. Batizfalvyó Budapesten, — felmutatnak, Cella, ama derék növe- lönő, kinek hozzánk intézett közleményei Dyomán e cikket irtuk — említi, miszerint Bécsben tartózkodása alkalmával dr. Gimani tornaintézetében tanulván, ugyanitt egy magyar főúri családból szármaNe tessék hinni! A gar§on-8aison nem is kezdődik, nem is végződik, — csupán csak azért, mert ahhoz már mégis óriási licentia poetica kellene, hogy garzonnak mondjuk azon szép egypár hölgyet, kiknek sötét öltönyeik oly contrastot képeznek gyönyörű arcaikkal, — vagy azt a másik csoportot, hol . . . szóval garzon saison ott nem lehet, ahol garzonnak hire sincs! (azaz vagyunk mutatvány példánynak egyen. Vagyunk pedig, mert egy r. 1.-nek azunk, ü n k dukál.) Azt kérdezi édes szerkesztőséged, hogy mivel töltjük a napot? Mivel ? Furcsa kérdés, épen arra megy, mintha én azt kérdezném az úrtól, mit bir csinálni a cseheknél vagy burkusoknál? Mulatunk, uram! Vígan vagyunk ! Mi nézzük a hölgyeket . . . , a hölgyek nézik — önmagukat. (Igazok van, sokkal több és szebb néznivalót láthatnak önmagu- kon, mint rajtunk.) Olykor-olykor betekint valami idegen, vagy át jő valaki a Csevicétöl, akkor azután kivétel nélkül azt nézzük. Szegény Csevice! Ennek ugyan az idén nemcsak nem fényes , de még csak nem is glan^os idénye volt! Pedig pompás hely . . . ingyen csevice. . . olcsó fürdő . .. szép lakás . . . és felügyelője Eble Gábor egy derék fiatal ember, ki megérdemelné,bogy az ideinél nagyobb jövedelemből húzhatna procentuatiót. Szivem fáj, ba rágondolok az emberiség közönyére, a természet classicus szépségeivel szemben. Talán a negligált Csevicét is ily keserűség vitte arra, hogy a p os t a t á 1 jón. Akik ugyanis évekkel ezelőtt ismerték e helyet, megmondhatják, hogy az igazhitű keresztény volt, — mi pedig jelenleg látva, ünnepélyesen bizonyíthatjuk, hogy itt van Jeruzsálem vagy ha jobban tetszik Garizim en miniatűr. Hja I de igy van minden az ég alatt! r. I. Egy kártyás életéből. (Vége.) A szalónban majdnem kíméletlenül t udtára adám, hogy viszonyunk céltalan, hogy mi soha nem lehetünk egymásé, hogy én elha- tárzám soha nem házasodni, és mit tudom én mi mindent nem válogattam össze, amivel leginkább tönkrezúzhatám ama szivet, melynek párját Isten nem fog teremteni többé ! Ezzel berohantam a mellékterembe, néhány korhely cimbora csakhamar akadt, kik eegitének borba fojtani a bánatot, vagy elkeseredést, vagy utálatot enmagam iránt, vagy mit tudom én miféle érzés bántott ekkor, csakhogy nem szeretném még egyszer átpróbálni, becsületemre mondhatom. Aztán mikor nagyon rózsaszinben úszott már előttem az egész világ, a táncterembe ismét visszatértem. A Pöszkét nem találtam ott többé; roszul lett — monda egy barátnéja — eltávozott! A gyógyszer kisséj keserű volt, — gondolám — de talán épen azért, annál sikeresebben fog hatni. Hatott is, nagyon sikeresen — ez egyben jól számolók! Pestre érkezvén,'egész komolysággal neki feküdtem tanulmányaimnak. Örökségem fogyatékán,volt, nem lehetett halogatni, az idő nagyon becsessé vált előttem. Épen Triestbe szándékozóm, hogy ott befejezve tanulmányaim, a tengerre szálljak, s megkezdjem a sirályéletet. Egy napon névtelen levélkét kapok az angolkirálynéból, 1-ső emelet, 5-ik szám. — Aláírva : egy régi ismerősi Elmentem. Benyiték az 5-ik szám alá. A divánról egy halvány összeesett alak emelkedék fel„Bocsánatot, tévesztém az ajtót 1“ S készültem visszalépni. „Gyulabácsi, Gyulabácsi! hát nem ismer a Pöszkére többéi“ kiáltá fájdalmas mosolylyal a megtört alak, s felém közeledve ide nyujtá mindkét kezét. *