Eger - hetilap, 1874

1874-05-14 / 20. szám

154 gáltathatott nyomatékos bizonyítékot a revaccinatio a föneralitett kedvező siker dac ára sem a német katonák közötti halálozás csekély arányában. Ha eme kényszer-ojtás és kényszer-revaccinatio Németország­ban kivétel nélkül keresztülvitetnék, — bár nem csekély ellentállás- tól tarthatni a nép részéröl, — akkor az a legalkalmasabb eszköz volna arra, hogy az ojtás barátjainak nagy reményekkel kecsegtető várakozásaikat meghiúsítsa vagy illusoriussá tegye. Az ojtás azon természettörvényeken, melyek az általános em­beri halálozásnak az egyes korosztályokban, valamint a járvány föllépésének és megszűnésének alapját képezik, mitsem volt képes változtatni, és jövőben is aligha lesz erre befolyása. Tény azonban, hogy az ojtás barátjainak azon reményei, melyeket az ojtáshoz kö­töttek, Jenner ideje óta nagy mértékben hanyatlottak, mig más részt az ellenzék részéröl ez ideig is hatalmas bizonyítékok hozat­tak a küzdtérre, melyeknek segítségével oppositiojuk jogosultságát nagy mérvben bebizonyították. Az ojtás kérdésének végleges eldöntése valaha azon or­vosok szorgalmas, lelkiismeretes eljárásától fog függni főkép, akik hivatva vannak a himlü-betegek fölött a statistikai adatokat ponto­san gyűjteni és vizsgálni. A kérdés igen fontos és lényeges, megfej­tése rendkívül érdekes annyira, miszerint hiüetö, hogy minden tu­dományos képzett ember érdekelve lesz az igazat napfényre hozni, még akkor is, ha eldöntése anyagi érdeke ellen történnék; sőt ha— a mi lehetséges, — a vaccinatio valaha az inoculatio sorsát osztaná, addig ezen kérdésre: „ojtsunk-e himlőt vagy nem?“ csak ezt felel­hetjük : Mindenkinek, aki a mondottak után az ojtás hasznát hiszi vagy elismeri, aki az ojtó anyag és az ojtó eszköz tisztaságáról magának meggyőződést szerzett, tetszésére bizatik, magát és gyermekeit be- ojtatni, de az ojtás értékét illető kérdés tudományos megoldásának jelen stádiuma mellett senkise kényszerittessék arra, hogy rajta vagy gyermekein e műtét végbevitessék. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. mariius 20 án Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag kővetkező ügyek tárgyaltattak : Olvastatott a megyei fegyelmi bizottságnak, a m. főispán ál­tal a m. k. belügyminister 2813 számú rendelete alapján Kiirthy Ferenc, Szabó Frigyes, Benkó Albert és Recsky László szolgabirák, továbbá Tavasy Antal polgármester ellen, az 1874 évi hadjutaléki százalék kiszámítását tárgyazó kimutatások elkésve lett bemutatása miatt elrendelt fegyelmi vizsgálatróli jelentése, s azon előterjesztés, hogy Bárczay Gyula szbiró a bizottság előtt meg nem jelent, sem pedig nyilatkozatát be nem adta s igy az ellene is elrendelve volt vizsgálat be nem fejeztethetett. A bemutatott jelentés s az összes vizsgálati iratok, az 1870. XLII. t. c. 80 §. értelmében Eisenmann János m. főügyésznek, véle­ményét mielőbb bemutatandó jelentéstétel végett kiadatik. —• A mi illeti a Bárczay Gyula szbiró elleni fegyelmi vizsgálatot, miután az befejezhető nem volt, a fegyelmi bizottság annak folyta­tására s egyszersmind tekintve, hogy nevezett szolgabiró, bár felhí­vás intéztetett hozzá, a bizottság előtt nem jelent meg, sem nyilatko­zatát Írásban nem adta be, sem kimaradását nem igazolta, a vizs­gálatnak ezen körülményre való kiterjesztésére is utasittatik azzal, hogy a jövő közgyűlésre bemutatandó ezen vizsgálat a m. alispán által beérkezte után azonnal a m. föligyészszel véleményének előké- szithetése végett közöltessék. Olvastatott a Kohn és Blumenthal fancsali birtokosok folya­modványa következtében, a nevezett birtokosok tulajdonához tar­tozandó, Fancsal község határában fekvő erdő megvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése. A küldöttség jelentése szerint Kohn Bernát és Biumenthal Mór fancsali lakosok által Fancsal község határában fekvő tulajdonukat képező s kivágatni célzott erdő, mig fatermelésre kevésbbé alkal­mas, a legjobb busa-termő talaj lévén, ily minőségben sokkal cél­szerűbben hasznosítható anélkül, hogy az erdő kiirtása által gazdá- szatilag bármi károk következhetnének be; a kérdéses erdőterü­letnek célzott kivágatása ezennel engedélyeztetik; miről folyamodó Kohn és Biumenthal fancsali lakosok Kaszap Bertalan szbiró utján értesitendők. Olvastatott Szabó Frigyes szbirónak 2582 sz. jelentése,"mely­ben a múlt évi 478 sz. bizottsági határozat következtében teljesített vizsgálat bemutatása mellett előadja, miszerint Búzás János Domosz- ló község jegyzője a bírósági elöljáróság s képviselő-testület, úgy nem különben a gyöngyösi m. k. adó-hivatal bizonyítványa szerint is, erkölcsi jó magaviseletű, feddbetlen, hűséges és megbízható, szorgalmas, pontos, ellene panasz nem forog fen, s irányában a köz­ségi lakosság osztatlan bizalommal viseltetik. Figyelembe véve a felolvasott jegyzőkönyv s jelentésben fog­laltakat, valamint figyelemmel arra, hogy a Búzás János ellen hozott törvényszéki ítélet indokolásából világosan kitűnik az, hogy a vád­beli cselekmény nem rósz szándékból, hanem gondatlanságból kö­vettetek el, s hogy az által senki kárt nem szenvedett, minek tekin­tetbe vétele mellett nevezett csak is pénzbírságban marasztaltatok, 8 ebből következtetve az itéletbeli, az indokolást tekintve inkább vétség mintsem bűntény a jelen esetben az 1871. XVIII. t. c. 101 §. alkalmazását feltétlenül szükségessé nem teszi: ez ügyben további intézkedésnek szüksége nem forogván fen, az iratok a levéltárba elteendök. — Olvastatott Mezőtúr város polgármesterének 46 sz. jelentése, melyben a múlt évi 533 sz. határozat következtében tudatja, hogy a Berettyó hidvámbérlő részére engedélyezett bérengedményt tartal­mazó képviselő-testületi határozat fellebbeztetett. — Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. Mezőtúr város képviselő-testületének 1873 évi október 12 126 sz. a. hozott azon határozata, melynek értelmében Sepsi Imre beret- tyó hid vámbérlöjének, az uralgott cholera-járvány alkalmából csök­kent jövedelme kárpólásaul 1550 frt tevő egy évi bérnek negyedré­sze 387 frt 50 kr elengedtetett, több mezőtúri lakos és képviselő fellebbezése folytán Il-od fokulag tárgyaltatván, megsemmisittetik ; mert mig egyrészt a szerződés értelmében a bérlő, a bérlet tartama-◄§ T Á. R G A. §*­Szindarab. Nekem fájt letépni a virágot . . Jött és látta, és letépte más, És boldogan kacagtak fölöttem. — Ebből áll az első felvonás. Múltak évek s a megunt öröm Mennyezetén borong és havaz. 0 is, én is, az is boldogtalan. — Eddig tart a második szakasz. Majd jött az év s elrablá tőlem a Végvigaszt, hogy : nem magam vagyok. Hármunk közöl kettőt a sírba tett. — Lehull a függöny . . . tapsoljatok. Kiirthy Jenő. Egri tárca-levelek. VII. Mindenki örömmel siet felé. Mindenki reménynyel, s nyeremény-kilátással gondol reá. Az el­adó, a vevő, a tolvaj, az orgazda ; iparos, kupec, cigány, sensál, korcs- máros, pecsenye-sütő, muzsikus, fuvaros: szóval az egész világ, le­számítva persze a tudósokat és a fashionable világ finyás orrú cre- aturáit. Ilyen a vásár; — az országos vásár, melynek zsibongó zaja, nyüzsgése ezer változatú képét tárja föl a népéletnek, — a jellegtől kezdve egész a jellemig. Van itt furfangos agyafúrt kupec, bámész együgyü erdei palóc, jiszta értelmes tiszai nép, s idomtalan, harang lóbálásához hasonlító egri fehér-nép, — kik mindannyian jönnek mennek, taszigálódnak, nevetnek, kiabálnak, alkusznak, vesznek, kínálnak, bírálják a meg­vett árúkat, vagy utólsó esetben a legkevesebb mozgást igénylő foglalkozást végzik, — a bámészkodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom