Eger - hetilap, 1874

1874-04-09 / 15. szám

115 gármester által ennek indokolására felhozott körülményből származó bajok orvoslásának, más útja és módja van. Miről Túr mezőváros képviselő testületé végzésileg értesittetni rendeltetik. Olvastatott Gyöngyös városa képviselőtestületének felterjesz­tése, melyben 1873. sept. 4-én hozott azon határozata melyszerint a képviselőtestület általi érvényes határozathozatalhoz, az eddig sza- bályrendeletileg megállapított 30 tag helyett 21-nek jelenléte ele­gendő — valamint a közigazgatási szakosztálynak erre vonatkozó véleményes jelentése. A beterjesztett 1873. sept. 4-én kelt 127-XVII sz. határozat in­dokainál fogva jóváhagyatik. Miről Gyöngyös város képviselő testü­leté értesitettni rendeltetetik. Olvastatott az országos m. iparegyesületnek a hadi felszerelési tárgyaknak a hazai ipar általi szállítása érdekében az országgyűlés képviselő házához intézett s pártolás végett megküldött kérvénye, valamint a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. Minthogy a kérvényben kifejtett indokok a megye bizottságá­nak e tárgyróli nézeteit híven tolmácsolják a kérvény pártoltatik, s az országgyűlés képviselő házához pártoló felirat felterjesztése ren­deltetik meg. Régészeti buvárlatok. ii. Ami e sziget halmait illeti, történt legyen bár, hogy azok a benlakók által hadműveletekre is használtathattak, egyelőre azért úgy tekintendők, mint geológiai, mint földképzödési emlékek. És nemcsak Magyarhonban, de egyebütt is találtatnak ily halmok. Találtatnak Amerikában, miként erről menekültjeink is em­lékeznek, Találtatnak, vagy legalább találtattak a chalonsi mezőn, hol Aetius és Attila — Rof udvarában egykori barátok világhírű nagy csatájukat egymás között vívták. „A két sereg (Attila és Aetius serege között) egy lassankint emelkedő hát állott— halom módra emelkedő“ mod Jornandes. — Ilyen akármennyi van e sziget területén is. „Thorismund“ az e csatában elesett Theodorikh nagy gót ki­rály fia leszállván a halomról, hogy hadtestéhez csatlakozzék, tudta nélkül a hunszekérvárnak tartott. !) Tehát ösmerték e Tiszavidék halmait nemcsak Baján, az avarkhán. de Balambir és Attila hunjai is. ') Attila történelme. 164. lap. Thierry. Nem hittem, hogy ilyen karcsú derekú alak ennyit Bima magába beszedni; de bűnhődtem keserűen Most e hitetlenségért. Kellett ez nekem? 0 jaj ! . . . . Szándékom volt szép szerivel megszökni a székről; Ámde a szép szomszédné szűk szögletbe szorított, Észrevevé szándékom : szökve magam szabaditni. Szíve szerelméről ba szavalt a szája szünetlen, Szürke szemével szenvelgett szintén ba szerelmet: Mégse hagyott egyedül eltávoznom sehová sem. Mit tebeték egyebet? mindketten örökre szerelmet Esküdtünk, mely tartandó vala egy napig épen ! Végre — az étlapon álló étkek mindenikéböl Hogy megevett egy adagot s ugyanannyi palack sört Onte le a torkába — felém fordult a fejével s Fürgén felkelvén fuvolázta fülembe: fizesd ki! Fölszámítva futólagosán fejből a fogyasztott Falnivalók s folyadék árát, felfogtam azonnal: Már a felét kifizetni fölülmulandja erőmet. Én Gizelának szép szókkal tártam ki szalonok Nyelvén a veszedelmes helyzetnek hogyan álltát. Ámde ki szól annak kielégítőn, ki csalatva Érzi magát, bár hogyha kiszállana k a legerősebb Érvek is a meggyőzésére ? Sikertelen a szó ! És a gazella derékú karcsú Gizella dühében Igazoló szavaimra cbignonját összekuszálá S megkapván a cylinderemet rágázola egyben. Boszura ké szüle erre. Kiszól a a kellner után a Gőzzel telt konyhába, ki szellő gyorsan ugort be „Hogy meritek“ mondák emennek lovag leventéi Priskuséknak, a keletrómai követség embereinek „sátraitokat balomra feszí­teni, midőn Attiláé síkon van.“ Ösmerték e sziget halmait már amaz öslakók is, kik mint eUö megtelepülök e szigeti tért maguknak, leszállása után a tengervi­zének 2) lakhelyül elfoglalták.2 3) És e halmok itt is, mint e hon egyéb alföldi vidékein majd egyesen, majd párosán, majd csoportosan egymás körül, vagy egy­más hosszában emelkednek. Korunkig nehéz probléma volt ezek eredéről szólni, de a régé­szet és földtani vizsgálat maholnap mindegyikre nézve megadhatja a kellő felvilágosítást. Hogy megbírálhassuk, tájékozási zsinórmértékül Szabó József tudós geológusunknak a békés-csanádi halmokról adott általános ész­revételeit s irány eszméit vehetjük fel. Ö nem tagadva a kivételes eseteket, milyen a Koscinszkó hal­ma Krakó mellett; vagy amilyen véleményem szerint Tisza-Füreden keletről a város mellett, az úgynevezett Ásott halom, mely merő pogány sírokból áll, s mely ha majd régészeti buvárlat alá vétetik, az előlegen jelekből ítélve egy nagy buntemetö halomul fog feltűnni, talán egyik testvéréül a hun érdi Százhahnoknak: ö átaljában ter­mészet alkotta müveknek tartja a halmokat. Azon néhány százra menő halom, melyet (Karczag-Arad irány­tól kezdve) megtekinték (tudomás szerint az ös sziget téréin is járt) csak kettő az — mond — egyik Osuda-Ballán, másik Pécska táján — melynél emberi kéz módosító közbejöttét kétségbevonhatlanul vettem észre. Arra nézve, hégy egészen ember hordta volna össze- semmi sem mutat. 2) „A mostani benföldek száraz felszíne sem viselte koránsem azon alakot, melyet most. így azon helyen, hol jelenleg 100 mértföld- nyi messzeségre még színe sem látszik a tengernek, azon időben egy két itt ott elzárt szigeten kívül az egész vidék ezer négyszög mértföld térfogatú köztengerekkel volt borítva, és a tokaji hegy, valamint a magyar- s erdélyországi kárpátok csak partvidékek (a zsérczi előhegy derekából mai nap is ásnak ki a szölőmunkások megkövesedett tengeri csigákat) lehettek.“ — Arch. Közlm. 196. lap. Első kötet. Kiss Ferenc. 3) Hogy elfoglalták, tanúsítja ezt az e szigetben, (mint például T.-Orsön) valamint másutt is a Tisza-völgy területén (hiteles adatok után Kunhegyes vidékét ilyennek tartom) a kökorszakbeli maradványok felmerülése (bírok T.-Derzsről is egy gyönyörű szép köbaltát, mely ott ásatott); melyeknek nem lévén itt bányájok, bizonynyára csak csere- üzlet^utján jöhetett e vidék lakóinak kezébe még azon korban is egyéb­iránt, midőn a bronz és vaskorszakban azoknak használata tertíletenkint s lassankint feleslegessé válhatott. S kész, hogy elő szólítsa egész élő henye népét A nagy konyhának ; ha fizetni tovább vonakodnám. Rettenetes helyzet ! Védelmeztem magamat, hogy Én se nem ittam, sem nem evék semmit; de hiában ! Vésztjosló arcú pincér sereg álla körülém ; Egy talpas tenyerű cseh szakácsué nagy kanalát már Vészes forgással fickándoztatta fölöttem: így a szokásjog igazságát el kelle fogadnom b Tárcám tartalmát asztalra üritni azonnal. Ó, de kevés volt ez! Két izmos Házi cseléd hát IVfegragadott és én egyszerre az utca középen Éreztem magamat. Bent a karcsú derekú és A talpas tenyerű egymást átfogva kacagtak. A karcsú derekú széles lábával utánam Rúgta cylinderem, a rútúl széjjel taposottat; A talpas tenyerű meg nagy lözö kanalát úgy Vágta a hátamhoz : még zsíros tőle kabátom. Egy kicsikét igazítva cylinderemen belevágtam Hát a fejembe; a főidről a fözőkanalatmeg Fölvettem megtartván emlékül ezen estve, S indulta haza a karcsú derekú Gizelácskát — Mint atbénei ősöm az emberek — megutálván. Geneviéve. — 451.— Miután Attila közel megérkezéséről hir terjedt, de kivált miu­tán a háború dulásai elkezdődtek, úgy látszott, hogy Geneviéve min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom