Eger - hetilap, 1872

1872-08-29 / 35. szám

274 E téren, ily tárgyban van helye a fusiónak; e téren és ily tárgy­ban a fusió áldást hoz föltétlenül ; mert^minden tartalék-gondolat nél­kül megtehető s az eredmény esetröl-esetre megbírálható, sőt előre kiszámítható és látható. A balközép tisztelt tagjainak együtt nem tar­tása sok kárt, visszavonást, szerencsétlenséget okozott; s mi semmit sem ohájtunk jobban, mint hogy a bal­közép igen tisztelt tagjai valahára kibontakozzanak azon lidércnyo­más alól, mely alatt őket a szélbal megmagyarázhatlan bűvölettel eltiporva, elnyomva tartja. Már hallom neszét az uralmat féltő szélbalok huhogásainak, ijesztgetéseinek: „Megcsalnak benneteket e pecsovicsok, felhasznál­nak, aztán kinevetnek , kelepcébe kerítenek, hogy magok uralkod­hassanak; divide et vinces az ö elvök, megakarják osztani az oszt- hatlan, erős balpártot, hogy aztán a kettőnek romjain ök‘győzzenek és nevessenek !“ így fognak perorálni s tele szájjal deklamálni. Pedig mind hiába beszélnek, mind hiába gyanusitgatják egyik és másik pártnak komoly férfiait ; mert ez a fusio meglesz, és ez azon falra festett ördög, mely elébb-utóbb meg fog jelenni, hogy elvigye, elsodorja őket, kiket a jobbak visszavonása juttatott uralomra, oly uralomra, melyen hat évi uralkodás alatt semmi jót sem tettek, s mely megyénknek jó hirnév dolgában nem sokat szerzett ! íme küszöbön van a községek rendezése, s az uralkodó szél­bal máris láttatja [mindenfeté karmait, s az a jó,’szelíd balközép és jámbor jobboldal még szép csendesen összetett kézzel nézi, bogy mikor rendeli már el a tek. vármegye a községi rendezést ? Azután majd ismét az uralkodó szélbal uszályába kapaszkodik a balközé- pi félénk patrióta épen úgy, mint a lomha Deákpárti kompánia ! Pedig uram, kinek politikai hite, meggyőződése van, annak nem elég azt vallani, s annyiszor amennyiszer mellét verve mondani: T A R Egervár hős védelme 1552-ben. (Történeti rajz.) Mii esz B él ától. (Folytatás.) Egyidejűleg Mecskey István várnagytársát elküldé a szom­széd megyékbe, különösen a Szikszón egybegyült rendekhez, hogy sietve küldjenek segítséget, mig késő nem leend ; mert a török ösz- szes tábora Egernek tart s ennek eleste után ők is várhatják magokra a vészt. A vármegyék urai most vetélkedtek egymásközt a lelkese­désben. Először 575 zsoldost rögtönöztek, Szadornik Ambrus és Blasko Antal 230, Pethő Gáspár, Zoltay István és Figedy János 100, Bornemisza Gergely, egy pécsi ko­vácsmesterember fia, kitűnő elméjű vitéz és tudós, ki Literati vagy D e á k Gergelynek is neveztetett — 250 karabélyossal jelent meg Dobó István előtt. Egerben csatlakoztak : Pesthényi János, Serédy György, Báthory György, Homonnai Gábor, Kosztovich Mihály, Fü- lep Demeter, Vitéz István, Gyulay György, Baktai Tamás, Rhédey Ferenc, Kiss Dienes, Tegnyei Péter, Gersey Benedek, Fekete István, Nagy Bálint 20, 40, 50, 100 —100 legényből álló csapataikkal. Az egész őrség száma e szerint mintegy 2000 volt. Dobó mindenre kiter­jesztette figyelmét, hogy bármi hosszas ostromra készen legyen. Ellát­ta magát bőven eleséggel s hadiszerekkel. A szomszéd Makiár, Fel­német s más helységekből 13 sebészt, 7 kovácsot és lakatost, 5 ácsot, 9 molnárt, 6 mészárost, 4 kerékgyártót, 14 kenyérsütő asszonyt, s különféle munkára s szolgálatra 180 parasztot rendelt a várba. Ekkor gyűlést tartott s bajtársaival azt végezte : a ki titkon vagy kint beszél az ellenséggel, engedetlen, zugólodó lesz: halál fejére; a ki e szót „feladás1* kimondja: halál; aki az ellenségtől levelet kap s azt azon­nal tüzbe nem veti : életével lakoland. Mindnyájan megesküdtek hősi esküvel a várnak utolsó csepp vérig való védelmezésére. „Győzni vagy halni !“ volt a jelszó. Dobó a belrendezést, ágyuknak, szereknek, őröknek, s a főpa­rancsnok közlésének rendezését magának tartá. Mecskeire bizá az őröktek rendelt helyre vezetését s megvizsgálását. Az elhelyezés kö­vetkezőleg volt: A szent István által épített s legközelebb Perényi által megerő­sített s nagyobbitott kül várat Csaby István és Rebék Imre két bástyával erősiték meg. Ezek egyikéta Csabi-básty át most Rhé­dey Ferenc, Kiss Dienes, Nagy János; másikat a R e b é k- bástyát Tegnyei Péter, Gersey Benedek védelmezék, amazok 90, ezek 130 emberrel. A belvár nagy piacán a templom mel­lett két csapat volt, mintegy 500 főből álló ;VajdaJános, Blas­én jó, én balpárt vagyok; annak szent kötelessége érvényesíteni szavát és vele meggyőződését. Nyíltan, világosan, tartalék-gondolat nélkül kimondom, hogy ott, ahol lehet, mindenütt pártom embereit kívánom látni a községi ügyek élén; de számot vetek magamban a körülményekkel ; s ha azt látom, hogy pártom nincsen többségben, korántsem vonulok vissza, vagy sodortatom magamat, mint a száraz pozdorja szél és ár által arra, merre épen szélnek, víznek tetszik ; hanem körültekintek s kipuhato­lom, hol van, merre áll a község értelmesbjeinek, jobbjainak tábora; csatlakozom hozzájok „ad hoc11 feltétlenül s diadalra segitem a leg­jobbakat, a mérsékelt, tisztességes embereket. Ez a fusio kívánatos; ez a fusio észszerű, lehető, kivihető, sőt azt hiszszük, hogy nem hibázunk,-midőn azt mondjnk, hogy hazafiul kötelesség. És ki igénytelen sorainkat figyelemre méltatta, s ezekhez ké­pest körültekint községében, szavaink értelmét megkísérti applikál­ni: bizonyára azt fogja mondani, hogy igazunk van; s ha cselekvés­re szánja el magát, csakhamar meg fogja találni azon utat, melyen haladnia kell, ha községe javát szivén viseli; meg fogja látni, hogy vagy pártjával tömören együtt kell haladnia, hogy a község szine- java jusson a községi dolgok vezetésének élére, vagy, ha pártja ott többségben nincsen, csatlakozást kell indítványoznia, sürgetnie és esz­közölnie a község józan, becsületes, értelmes részével, tekintet nélkül a pártállásra. És ha ez igy lesz, akkor a mostani „confusiót11 követni fogja egy jobb, egy tiszteségesebb, üdvösebb állapot, melyre, első sorban, ha és ahol lehet, pártunk tömör együtt-tartásából származó többség ; és ha és ahol ez nem lehetne, a „fusio11 vezessen. (Folyt, köv.) C A. I­ko An t a 1 és I v án i Gy ör gy alatt; a templom déli részén a lóis­tállók mellett Bornemisza Gergely állott 250 vadászszal és 50 nehéz fegyverzetű gyaloggal. Távolabb a külső vár kapujánál Pethő Gáspár vett helyet 202 legénynyel ; a püspöki palotához közel kész­letben állt Nagy Antal és Albert 200 válogatott gyaloggal Zol­tay István és Figedy János parancsnoklata alatt. A bel várat csak most tévé Dobó védelmi helyzetbe. Az általa nemrég építtetett, úgynevezett Dobó-bástyát 100 őrrel Pesthényijános, Koszt o- vics György és Ga sparich Mihályra bizá, a másik bástyát Fül e p D e m e t er 142 emberrel védé ; az úgynevezett Sándor-bás- tyát Vitéz István, Gyulay György 120 legénynyel. A közép várkaput Nágoli Orbán és Baltsay Tamás védelmezte 150 emberrel; a két toronyba Dobó 20—20 embert küldött s maga a kül­ső várban s mindenütt parancsnokolt és vezényelt. Míg a várban ezek történtek, Ali basa 25000 főből álló serege Eger alá érkezett. Arszlán fehérvári basa a városon kívül eső „Mária11 templomhoz szállott s táborát 4 ágyúval őriztette. Öt nap múlva meg­érkezett Achmed nagyvezér és Mohamed beglerbég 100 ezernyi sere- • gével *). Midőn e roppant tábor ellepte egész Eger vidékét, Achmed basa annyira bizott sokaságukban, hogy azt hitte, miként a várbeliek önként, kardrántás és lövés nélkül, megfogják adni magokat ijedtök- ben. Pedig csalódott, mert ezek nem rémültek meg, hanem Bornem­isza Gergely, Pethő Gáspár és Fekete István, Zoltay és Figedy né­hány lovassal és gyaloggal az irsánfoki erdőnél a török előőrsökre ütöttek s gazdag martalékkal, fegyverekkel, öltönyökkel, foglyokkal tértek a várba. A törökök azonban folytatták elhelyezkedésöket. A jancsárok a m ak lári kapu előtt ütötték fel sátraikat, a többiek éjszakra Fel­német felé a Királyszék **) táján telepedtek le. Achmed és Mohamed az Eger völgyében szálltak táborba; Ali pedig az Eged he­gyére szállott. Midőn a törökök imigy tették ostromkészületeiket, a rettenthet- len Dobó is folytatta védelmi intézkedéseit. A városban a templomok, paloták, malmok, s egyéb nagy épületek tetejét lehányatta, minden éghető anyagot elhárittatott, hogy a törökök tűz által annál kevesebb kárt tehessenek, sőt némely történetírók állítása szerint a várost több helyen hamuvá égettette, hogy az ellennek menhelyül ne szolgáljon. (Folyt, köv.) *) Az újabb történelmi kritika állitása szerint régi történetíróink a török ostromló had számát egy 0-sal megtoldották volna. Azonban ez állitást régi törté­nelmi iratok hitelére fektetett rajzunk nem fogadhatja el, csak megemlíti. M. B. **) Innen nézte I. Istvána vár és székesegyház építését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom