Eger - hetilap, 1872
1872-08-29 / 35. szám
275 Megyei élet. Jegyzéke azon ügydaraboknak, melyek az 1872. évi szeptember 9-én és következő napjain tartandó megyetörvényhatósági közgyűlésben felveendők és határozattal ellátandók lesznek. 1. ) A m. k. belügyminisztériumnak a községek rendezése tárgyában 24392 sz. a. kiadott rendelete, — s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának a községrendezés tárgyában, a községszervezési szabályrendeletek bemutatása mellett, beterjesztett véle- ményes jelentése. — Továbbá Szolnok városának kérvénye, hogy a rendezett tanácsú városok sorába vétessék föl, s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 2. ) Az 1873. évi megyei közköltség előirányzata ; s az azzal kapcsolatos szakosztályi jelentések. 3. ) A m. k. belügyminisztérium 18387. sz. a. kelt, a megyei ügyrendtartás 6. és 14. §§-ainak megváltoztatását ismételve meghagyó rendelete, — s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 4. ) A m. k. belügyminisztériumnak az iparügy tárgyában kibocsátott rendelete s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 5. ) A m. k. belügyminisztériumnak a szegényügy rendezése tárgyában 4235. sz. a. kiadott rendelete, — s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 6. ) Gyöngyös városának 1872. évi közköltségvetése. 7. ) A m. k. belügyminisztérium 18386. sz. a. kelt rendelete, mely mellett Bocs község jegyzője érdekében benyújtott folyamodványát, melynek tárgyában a legközelebb tartott közgyűlés véleményes jelentését terjeszté föl, a megye közönségének saját hatáskörű intézkedés végett visszaküldi. 8. ) A m. k. közmunka és közlekedési minisztérium 10559 sz. a. kelt rendelete, melyben a jászkiséri tiszaszabályozási egylet fölötti felügyelet és ellenőrködéssel Heves és K.-Szolnok t. e. vármegye közönségét bizza meg. 9. ) A földmivelés—ipars kereskedelmi m. k. miniszternek 753. sz. Bolt Lajos belga királyi pesti föügynökké lett kineveztetését tudató rendelete. 10. ) A m. k. honvédelmi miniszternek 15915 sz. rendelete, a katonai szállásolási ügyben, a lakbér-osztálynak szabályozása tárgyában és az ide vonatkozó 32282 sz. átirata a budai pénzügyi igazgatóságnak. 11. ) A m. k. belügyminiszternek 24248 sz. Belovár megyének, úgy Belovár, Ivania és Sziszek városok és Zengg sz. kir. és kikötő városból álló részének polgári kormányzat alá helyeztetését tudató leirata. 12. ) Felsö-Fehér-megye közönségének a „Közigazgatás11 cimü szaklap törvényhatósági hivatalos lappá etnelése érdekében küldött átirata —, s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 13. ) A m. k. belügyminiszternek 3986 sz. rendelete, melyben a közönség figyelmeztetik, hogy idegen államokba csak rendes külföldi útlevél mellett lehet utazni. 14. ) A m. k. belügyminiszternek 19536. sz. a megyei házi pénztár 1871. évi számadásainak megvizsgáltatásáról szóló rendelete. 15. ) D.-Ványa mvárosnak, országos vásáraiban a gabona- és marhavásároknak a kirakodó vásároktól különV^napon megtarthatása illetőleg a régi gyakorlat visszaállítása iránt a m. k. földmivelési, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz leendő fölterjesztés végett a szolga- biró áltál bemutatott kérvénye —, s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 16. ) Az alispán jelentése a képviselők választása alkalmával felmerült költségekről. __ 17. ) Szentkirályi Ödön szolgabiró egészségi és családi körülményénél, tiszti állásáról lemond, s felmentetését kéri. 18. ) A közmunka s közlekedési szakosztály jelentései. 19.3 A megyei levéltárnoknak a levéltár rendezése tárgyában bemutatott előterjesztése —, s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 20. ) Az egri községi iskolaszéknek kérvénye, egy az egri Mária- utcában felállítandó leányiskola részére kinyerendő államsegély iránt. 21. ) Szombathelyi Endre szolgabirónak Sepitko János csépai illetőségű pazarlóvá nyilvánítása tárgyában bemutatott hivatalos jelentése —, s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 22. ) Eger városának tulajdonát képező új épületnek árverés nélkül leendő bérbeadására vonatkozó előterjesztése a pénzügyi szakosztálynak. 23. ) Menczer Ignác megyei alorvosnak a bábászat rendezése tárgyában tett előterjesztése —, s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 24. ) A megyei iskolatanács, a járási szolgabirákat, a gyermekeiket hanyagul iskolába járató szüléknek a törvény értelmébeni megfe- nyitésre utasittatni kéri. 25. ) A községjegyzök három éves hivataloskodása tárgyában bemutatott szolgabirói jelentésekből készített kimutatása és ezt kísérő jelentése az állandó választmány közigazgatási szakosztályának. 26. ) Hatvan mezőváros által célzott ingatlan birtok elidegenítése s szerzése tárgyában kelt határozat. 27. ) Az igazolási választmánynak a tari és m.-turi választások tárgyában tett jelentése. 28. ) Az eger-baktai útvonalon levő, úgynevezett „egerlátói11 hid helyreállítása tekintetéből Majoros Sándor vállalkozóval kötött szerződés. 29. ) Benkó Albert szolgabiró kérvénye, melyben Írnokának fizetését fölemeltetni s még egy Írnok és napdijasnak mellé leendő alkalmazását kéri, — s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának arra vonatkozó véleményes jelentése. 30. ) Kubik Endre m. főmérnök jelentése az adács-vámosgyörki közlekedési útvonal tárgyában. 31. _) Detkovics János és társai pásztói lakosok kérvénye, melyben a városi pénztárból 1869. évi március 12-én eltolvajlőtt 2e00 frtot az azon időbeli elöljárók által megtérittetni kérik. 23.) Tentes megye közönségének 269. sz. átirata, melyben a Ternes megyében megindítandó országos közmunkákat pártoltatni kéri. 33. ) Az állandó választmány pénzügyi s gazdasági szakosztályainak véleményes előterjesztései a községi számadások megvizsgálásáról. 34. ) Gyöngyös város kérvénye 30000 frt kölcsön vétele]tárgyában. Felhívás a kassai gépészeti felsőbb ipartanoda ügyében. Köztudomás szerint a gépeknek alkalmazása az összes ipar valamennyi ágára a legjelentékenyebb hatással bir. Hazánkban is hódolunk ezen, a gyakorlati életből merített tapasztalatnak és helyesen igyekszünk az emberi munkaerő hiányát a termelést sokszorosító gépek alkalmazása által pótolni, a nélkül azonban, hogy egyidejűleg igyekeznénk honfiainkat képesekké tenni az ipar 'körébe vont gépek kezelésére vagy azoknak helyes megválasztására. A müiparnak ezen ágában, tagadhatlan, szegények vagyunk és még szegényebbekké leszünk az által, hogy a különféle gépek kezelését leggyakrabban kényszerűvé vagyunk igen nagy díjazás mellett idegenekre bizni. Ezen bajt csak úgy háríthatjuk el, ha mielőbb gondoskodunk olyan tanintézetekről, melyek a gépészetnek gyakorlati és elméleti tanítását az iparos szakoktatásnak megfelelőleg eszközük s ez által egyszersmind hazánkban a gyáriparnak nagyobb mérvbeni fejlődését is elősegítik. Alulírott a m. k. közoktatásügyi minisztérium engedélyezésével egy ilyen, a gyakorlatot és elméletet egyiránt felkaroló gépészeti felsőbb ipartanodát szándékozik Kassán alapítani, melynek következő kettős célja lesz : a nappali órákban végzendő kézimunka által a tanodával összekapcsolt gépgyárban a növendékeknek egy részben pénz-keresetet biztosítani és a gépszerkesztő valamint a gépészi álláshoz bevégzett gyakorlati képezettséget nyújtani, más részben pedig, az esti órákban, az elméleti oktatás által a növendékeket három évi tanfolyam alatt arra képesíteni, hogy azok a tovább-képeztetés célzásánál megfelelhessenek azon kivánalmaknak is, melyek tőlük a műegyetembe való átlépésnél követeltetnek. Ezen gépészeti felsőbb ipartanodán ál az első tanfolyam f. é. okt. hó elején veszi kezdetét, s minthogy a tanodával összekötött gépgyárban csakis korlátozott számú növendékek találhatnak foglalkozást, ez okból felkéretnek a t. c. szülők, kik fiaikat e tanoda tanfolyamában részesittetni akarnák, hogy azoknak az alább kifejtett föltételek melletti fölvétele végett az alulirott igazgató-tanárnál f. évi szeptember hó 12-ig szóval vagy írásban jelentkezzenek. A fölvéti föltételek következők : I. Rendes tanulókra nézve: a) ép testalkat mellett 15, legtöbb 20 éves kor; b) az algymnáziumi vagy az alreáltanodai osztályoknak jó sikerrel való bevégzését tanúsító iskolai bizonyitvány. II. Rendkívüli tanulókra nézve: a) ép testalkat, több mint 15, de legtöbb 24 éves kor ; *
