Eger - hetilap, 1872
1872-05-23 / 21. szám
163 Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1872. junius 4-ére kitűzött bizottsági közgyűlésében tanácskozás alá veendő tárgyak sorozata. 1. ) Az 1871. évben hozott és szentesített XLV. LV1. LVII. LVIII. L1X. LX. LXI. LXII. LXIII. LXIV. LXV. LXVII. LXVIII. — és az 1872. évi VIL VIII. IX. X. XII. XIII. XIV. ésXV. törvénycikkek kihirdetése. 2. ) A m. k. belügyminister 10956. sz. rendelete, melyben a megyei ügyrendet megállapító szabályrendeletre tesz észrevételeket, — s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának e tárgyra vonatkozó véleményes jelentése. 3. ) A m. k. belügyministernek 12476. sz. rendelete, melyben a központi választmány fölterjesztése következtében, értesíti a megye közönségét, hogy a képviselő-választások alkalmából felmerülhető költségekre a kívánt összeget ne.m utalványozhatja. 4. ) A m. k. belügyminister 12442. sz. a. a f. é. april 22-én íio/XXI. sz a. kelt jelentéssel fölterjesztett 1872. évi megyei költség- vetést helybenhagyja. 5. ) A m. k. belügyministernek Istenmezeje és Bocs községek kérvényei folytán, melyekben a jegyzőség eddigi állapot szerinti fen- tartását kérik, kiadott rendeletéi, — s az állandó választmány köz- igazgatási szakosztályának e tárgyban bemutatott véleményes jelentése. 6. ) A m. k. belügyministernek 8732. sz. rendelete, melyben tudatja, hogy a körrendeletek a 94. sz. fölterjesztésben kért számban nem küldhetők meg. 7. ) A m. k. közmunka és közlekedési minister 2220. sz. rendelete : hogy a küldöttségi eljárások eredménye jegyzőkönybe foglaltassák, s az illetők által aláírassák. 8. ) A m. k. belügyminister válasza az útbiztosok választása tárgyában tett megyei fölterjesztésre. 9. ) A földművelés, ipar és kereskedelmi m. k. minister értesítései az olasz királyi, a nagybritanniai, a helvétiai, a görög királyi és a német császári—Pesten székelő ügynökök kinevezéseiről. Midőn a bibornok őt csínja miatt kérdőre vonta, ezt viszon- zá: Ha ön, mint uram és parancsolom, ö szentségének csak is papucsát csókolhatta meg, ugyan kérem, hát én mint alattvalója, mijét csókoltam volna meg? Du Bellay nevetett, és az elmés felelettel megelégedett. Fölvilágositásul azonban szolgáljon, hogy a sz. atya papucsába egy kereszt közepén ereklyével van hímezve. Ez alkalommal ne feledjük el azon csókot sem, mely a k a t h. isteni tisztelet közben, fökép nagyobb ünnepélyekkor divatozik. A k ó z c s ó k, mely Európa több udvaránál még mai napig is bevett szertartások közé tartozik, már a szentirásban is, mint tisztelet-nyilvánítás említtetik. így Jób annak bizonyságául, hogy a napot és holdat soha sem imádta, esküvel állítja, hogy annak megjelenésekor soha sem csókolta meg (saját) kezét. („Non osculatus sum manum meam ore meo“) hozzá téve, hogy ez nagy vétek, sőt istentagadás lett volna. A kath. egyházban a fent említett papucs-csókon kivül divatozik még más láb csók is. T. i. nagycsütörtökön a főpapok, sőt a kath. udvaroknál a fejedelmek 12 szegény öregnek, néhol gyermekeknek lábait megmossák és megcsókolják, tiszteletteljes emlékezetül az Udvözitöre, és az általa alapított Úrvacsorára. A leggyalázatosabb minden csókok közöl Krisztus urunk ideje óta, kétségtelenül a Judá s-c sók, ámbátor azt tartók vagyunk , hogy ily áruló csókok sokkal régebben előjöttek, mintsem Judás urát és mesterét oly aljas szándékból elárulá. így olvassuk a szentirásban (a királyok Il-ik könyvében) hogy Dávid hadvezéreinek egyike Joab féltékenységből vezértársa iránt, azt üdvözlet közben álnokul elejté. Ugyanis színlelve, mintha kezét megakarná csókolni, azt megragadó, és az alatt kardját úgy keresztül döfé testén, hogy belei azonnal kihullottak. E szerint Joab csókja sokkal régibb keletű, mint Judásé, és az árulás ugyanazon becstele- nitö bélyegét hordozza magán. „A barátság könyvének" szerzője még négy nemét különbözteti meg a csókoknak. Először a kiengesztelés csókját, melylyel két ellenség kibékülésöket megpecsétli. És ha sok küzdelembe került, ily csókra két boszuvágyó ellenséget, minők például a Montecchi- és Capulettiek valának, reábirni, csak is Shakespeare teld.) A m. k. közmunka és közlekedési ministernek a közlekedési vállalatokhoz a hivatalos nyelv alkalmazása iránt kibocsátott körrendeleté. 11. ) A földművelés, ipar és kereskedelmi ministernek a hernyóirtás tárgyában kibocsátott rendelete, — s az állandó választmány közigazgatási szakosztályának ennek folytán bemutatott véleményes jelentése. 12. ) A m. k. vallás és közoktatási minister 1587. sz. a. értesíti a megye közönségét, hogy hevesmegyei tanfelügyelővé dr. montede- gói Albert Ferencet nevezte ki. 13. ) A m. k. vallás és közoktatási minister 610. sz. rendelete az iskolatanács megbízatásának tartamáról. 14. ) A földművelés, ipar és kereskedelmi m. k. minister 5623. sz. rendelete a megye területén a folyó évben tartandó lótenyésztési jutalom-dijosztás tárgyában. 15. ) A m. k. közmunka és közlekedési minister 20793. sz. rendelete az útkaparóknak a közmunkák alóli fölmentése tárgyában. 16. ) A m. k. belügyministernek 9735. sz. rendelete, melyben tudatja, hogy Eger városának azon kérelme, hogy önkormányzati joggal felruháztassék, jelenleg még nem teljesíthető. 17. ) A m. k. belügyministernek az 1871. évi nemesi pénztári számadásokra vonatkozó rendelete. 18. ) Pest megye 104. sz. átirata, mely mellett a virilis jog ellen a képviselöházhoz intézett kérvényét, szíves viszonzásul megküldi. 19. ) Nagy-Várad város közönségének átirata, mely mellett az igazságügyministerhez a bírói letéteknek adóhivatalokban! elhelyez- tetését meghagyó rendelet megszüntetése végett intézett feliratát pártolás végett megküldi. 20. ) Hont megye közönségének 72. sz. átirata a törvényhatóságok részére megajánlott összegeknek, a helybenhagyott szabályrendeletekben megállapított szükségletekhez mérten leendő fólemelteté- se tárgyában. 21. ) Bihar megye közönségének átirata, mely mellett a képviselőházhoz a virilis jog eltörlése végett intézett feliratát tudomásul megküldi. 22. ) A m. k. hevesi 49. sz. honvédzászlóalj parancsnokságának remtö geniusának sikerült, ezek személyesitöit, Rómeót és Júliát a szerelem csókja által egyesíteni. Es ezen csók egészen másnemű, minta fentebbi, lényegesen különbözik egymástól, ép úgy mint a fülemile és a pacsirta dala, melyet ama családok fejei jobban tudtak volna megkülönböztetni, mint a fellengös Romeo és a szende Julia. Azon időben, midőn a keresztények még üldöztettek, titokban hazatérvén a szent áldozatról, a békecsókkal üdvözölték egymást. Ezt gyakran fölcserélték ama hit-csók k al, melylyel a vendégszerető keresztény zarándokló hitfele által illettetett. Az említett korban t. i. a vendégfogadók ritkák, és nagyon szorosak voltak ; és a legtöbb utazó zarándok volt, ki fogadalmat teljesítendő, a szent földre vagy más hires egyházhoz vándorolt. A szállodák hiánya mellett ezeknek gyakran a szabad ég alatt kellett volna az éjszakát tölteniük, hacsak vendég szerető hitfeleíktöl be nem fogadtatnak. A zarándok távozván, gazdájának csókkal fizetett a szállásért. Ez okvetetlenül egy sokkal kellemesebb és olcsóbb neme volt az utazásnak, mint a mai időben ; mert próbálná csak valaki egy nagy vendéglő számadó pincérjét szállás és költekezés fejében, csókkal, — legyen az bármily hitfelekezeti csók — kielégíteni, úgy hiszem a legkevesebb volna, ha az illetőt bolondnak, vagy épen csalónak nyilatkoztatná. A csókok, melyek a mai társadalomban előfordulnak,számtalan fajtájuak. Vannak csókok, melyek a cotillon alkalmával osztatnak, csókok, miket a zálogosdi játéknál adni kell, csókok, melyek különféle neveket viselnek, újévi csókok, ünnepnapi C3ókok és t. e f. Párizsban minden év január 1-én és 15-én több millió csókot osztogatnak kölcsönösen az e szabadalmon kapó ifjak úgy, mint öregek. Annyi bizonyos, hogy nem mindnyája ezen csókoknak állaná ki a valódi érzés — sentimentalité — tüzpróbáját, — nem mindenike őszinte, tiszta és igaz értékű, — no de minden arany sem színarany, — soknak szüksége volna az áttisztázásra, osztályozásra, már csak azért is, hogy köztünk halandók között a viszonyokat helyesebbekké tenné, a közlekedést könnyitené, hogy mindenkit hason értékű pénzzel kifizethetnénk. Egyébiránt létezik még egy csók, magasztosabb, kenetteljssebb *
