Eger - hetilap, 1872
1872-02-01 / 5. szám
X. éri folyam. 5. szám. Február 1-én 1872. Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft kr. . 2 ft 50 kr. . i ft 30 ki. . — -15 kr. — 12 kr. EGER. Hirdetésekért : minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadé fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Iiadó-lm atal . a ly coumi nyomda. E i ÍÍ íi /, <■ I Í1-. k e ï hi ogad : a szerkesztőség (Széchengi-utca 84. sz.) J en l s eh O. könyvkereskedése s minden k. postahive al. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék tisztikara. (Folytatás.) A jan. hó 25 és következő napjain tartott megyebizottmányi gyűlésen a megyei tisztikarba folytatólag megválasztattak : Arvaszéki elnöknek: Lipcsey Péter, Horkay Lajos ellenében felkiáltással: árvaszéki ülnököknek: Derszib Ferenc Kempelen Béla ellenében ; Támár Alajos, Pogány Albert ellenében, Csernyit s Kálmán, Nagyfejed Mátyás ellenében, Horváth Béla, Nagyfejei) Mátyás ellenében, mind a négy felkiáltással ; árvaszéki ügyésznek : miután a választás előtt Remenyik Kálmán és Dobóczki Dezső visszalépett, felkiáltással megválasztatott Szabó Sándor; árvaszéki számvevőnek: Véges József, Mar só Imre és Zöldesy József ellen; árvaszéki jegyzőnek : Lipics Gusztáv visszaléptével Kapáé si Dezső felkiáltással; árvaszéki közgyámnak: Cserey Ignác, Zöldesy József ellenében felkiáltással. A felsömátrai járás szolgabirájá- nak : I v á dy Miklós felkiáltással, miután Holló Géjza a jelöltségtől visszalépett; alsómátrai szolgabirónak : K o v á c s József felkiáltással; felsőtarnai szolgabirónak: Kiirthy Ferenc felkiáltással, Almássy Géjza és Szabó Frigyes ellenében; alsótarnai szolgabirónak: Sis- kovics Lajos felkiáltással, Horkay Lnjos és Vratarics József ellenében ; a gyöngyösi 1-ső vagy pásztói járási szolgabirónak: Ka- szap Bertalan felkiáltással, Borhy Dániel ellenében, miután Föld- váry Kálmán a jelöltségtől visszalépett; a gyöngyösi 2-ik vagy patai járási szolgabirónak: Földváry Sándor felkiáltással, miután Gosztonyi Géjza és Roósz Lajos a jelöltségtől visszaléptek; tiszazugi járási szolgabirónak: Szombathelyi Endre felkiáltással, Eór- dögh Elek és Makkay Ferenc ellenében ; alsótiszai járási szolgabirónak : Bárczay Gyula felkiáltással, Dobóczky László és Török Sándor ellenében ; felsötiszai járási szbirónak : Pásztor Béla a jelöltségtől visszalépett, 8 szótöbséggel megválasztatott Recsky László Lipcsey József ellenében; felső-mátrai alorvosnak: Vurumpek Károly felkiáltással; felső, közép és alsótarnai alorvosnak; Sir Gábor felkiáltással: gyöngyösi 1-sö és 2-ik járási alorvosnak: Zsiga Pál felkiáltással, Káplán József ellenében ; felső és közép tiszai járási alorvosnak : Dr. Menczer Ignác felkiáltással, Nagy Lajos és Vetny György ellenében ; alsó-tiszai és tisza-zugi járási alorvosnak : Cza- k ó Gábor felkiáltással, Baumer Jakab ellenében ; egri állatorvosnak S zo m ba th e 1 y i György felkiáltással, Kronberger Mihály és Boksa Ferenc ellenében : gyöngyösi állatorvosnak : P un d ri c s Ferenc felkiáltással, Dvorzsák Antal és Dobosi Gáspár ellenében ; szolnoki állatorvosnak: Weisz József felkiáltással, Varga József, Kovács Géjza és Psakna Samu ellenében. Főispán ö mlga által kineveztettek: levéltárnokká: Hoder- m a r s z k y Antal ; várnagygyá : B é k e f i Alajos jelenlegi cimmel ; közigazgatási kiadóvá: Hering József, közigazgatási iktatóvá: Matekovies Lőrinc, közigazgatási lajstromozóvá: Bárdos István; órvásszéki kiadóvá: Zubek Alajos, árvásszéki iktatóvá: Benkö Flóris. írnokokká: Zöldesy József, Ham pl Gusztáv, Kerner Ferenc, Reinprecht Ferenc, Faragó János, Som- lyayGéza, H aj d ú Zsigmond, D e 1 y Zsigmond, B é k efi Sándor, F ele y Márton, Kalo Imre, Bugyi Pál, Zalabéri Horváth Béla, Schaffner Aladár. — Csendbiztosokká: a gyöngyösi járásba, mint egész csendbiztosi kerületbe: Szabó Ignác, a tárnái csendbiztosi alsó kerületbe: Sághy Miklós, a tárnái csendbiztosi felső kerületbe: Dobóczky János; a mátrajárási, mint egész csendbiztosi kerületbe: Marsó György; a tiszajárásban az eddigi csendbiztosi felső kerületbe: Baráth Endre; a tiszajárásban az eddigi közép csendbiztosi kerületbe: Sárközy Imre; a tiszajárásban az eddigi csendbiztosi vagy zug-kerületbe: Holyba József. Utibiztosokká: a gyöngyösi járásba : Pólyák György ; a tárnái felső járásba: Dobos József; a tárnái alsó járásba: Para vi ci ni Jenő; a mátrai felső járásba : Marsó Lőrinc; a mátrai alsó járásba: Greskovics János; a tiszai felső járásba: Für Kálmán ; a tiszai alsó járásba ; Szabó Károly. Szülésznőkké: a tarnajárásba: Scheffcsik Mária; a gyönygösi járásba : Kardos Jánosné; a mátrajárásba : Madár Terézia; a tiszajárásba : Kazay Dánielné, Szőlöszetünk tudományos haladása. Ha nyaranta a szőlőben gyakorlati kísérletekkel foglalkozunk, most télen a meleg szobában terveket készíthetünk a jövendő műtétekre ; ugyanis a gazdászat minden ága annyira haladt a tudomány vezérletével, hogy régi, különösen a szölöszetbeni szokásos művelés háládatlan fáradozás, ellentétben látva, hogy sokan a tudomány utján fölséges gazdasági eredményeket tudnak elömutatni. Lassú lépéssel érvényesül a gazdászatnál a legüdvösebb találmány is, kell tehát, hogy az értelmesbek mielőbb kezdethez és oktatáshoz lássanak. A haladás gyümölcsei, miket a most élő nemzedék szed, a múltban gyökereznek, s ami uj igazságokat mi találunk, C3ak utódainknak fognak gyümölcsözni. Az ipar egy-egy ágában a legkisebb javításnak hosszú idő kell, mig a tömeg felkapja. Az eszme, viliót használni tüz-gyujtásra, kimondva már a múlt században volt, s félszázadnál több kellett, mig a kisérletek : lőport meggyujtani elzárt helyen, min a lőfegyverek minden újabb javításai alapulnak, hasznavehető eredményre j utottak. Azonban az uralkodó tévtan, melynek legyőzése annál nehezebb, mivel az emberek nagyobb része igazságul tekinti, — nem egyedül oka annak, hogy a tudomány találta igazságnak sok idő kell, mig közhasznúvá válik. Megszokottság, gyakorlat hiánya a gondolkodásban, s az emberek természetes idegenkedése eszök használatától — amit máskép fejtörésnek is neveznek — nem kisebb akadályok. A legtudatlanabb paraszt tudja, hogy az eső, mely trágyájára esik, sok forintot lugoz ki a ganaj-dombból, s hogy ránézve igen jó volna, ha az, ami a falu utcáin és a moslék-csatornákban büzhödik és a kútakat megmérgezi, az ö szántóföldén volna; de mindezek mellett egykedvűen megy továhb ő is, mint atyja tette, mert mióta emlékezik, sohasem volt máskép. Azonban minden ilyféle állapot mulékony, mert semmiféle nép sem zárkózik el maradandólag a haladás elöl, egyik sem mondhat le a hatalom-hatásról, melyet a tudomány nyújt. S mivel a tudomány előre tolta a kort, ha állapotában csökkenni nem akar a szőlész, és szaporodó szükségeinek megfelelni törekszik, legsürgetőbb kötelessége a régibb kor által gyűjtött tapasztalatokat, mint később a mai napig föltalált alapelveket pontosan megtanulni ; meg kell szorosan vizsgálnia, mi azok közül az ö viszonyához legalkalmazhatóbb, s ha azokat illőknek és célirányosaknak találta, a maga iparüzletére forditani. Szükség, hogy műveletét szorgalommal és figyelemmel gyakorolja, egy percet se sza- laszszon el a nélkül, hogy azt szőlészi hivatására ne alkalmazná. Valóban ha a szőlész a mai korban elöhaladui akar, üzérleti műveleteiben sokkal több ismeretekkel kell bírnia, mint előbb. A birtokok akkor sokkal terjedelmesbek voltak, s annál könnyebben eltartottak egy családot, a mennyivel ennek kevesebb szükségei vol
