Eger - hetilap, 1872
1872-10-03 / 40. szám
315 szes e nemű adatainak összevetése által — különösen tudva azt, hogy Magyarországon 1869-ben 2,294,000 tankötelesből 1,152,000, tehát felénél több nem részesült oktatásban ; mindazonáltal ezek nem vonnak le Gyöngyös város oktatási ügyének; mely a felhozott adatok szerint mindenesetre a jobbak, s a mi körülményeink között a legjobbakhoz számítható. Mindezekkel mégis nem azt akarjük mondani, hogy már megállhatunk, hogy előbbre és fölebb ne törekedjünk. Ellenkezőleg, azon hitben vagyunk, hogy a törekvések jó eredményeinek constatálása csak lelkesitöleg hathat a törekvőkre. Arról is megvagyunk győződve, hogy a művelődés bizonyos fokát szerencsésen elérvén, azontúl mint a fakadásnak indult fa, önmaga termi és sokszorozza önmagát. Kissé erős cynizmussal, de egyúttal sok igazsággal mondatja Emile Augier egyik alakjával : „pour les pouvres les riches sont toujours voleurs.“ E szerint lehet mondani, hogy amily ellenesei a tudatlanok a tanulásnak, épen oly előmozdítói a tanultak. Még művelt embereknél is látjuk, hogy alantasaiknál nem szívesen nézik azon tanulási irányt, melyben őket fölülmúlni látszanak. Emberi hiúság, de annál természetesebb és maradandóbb. Kinek volna kétsége arról, hogyha a magyarországi, vagy a mi vidékünkön levő polgárság műveltebb és tanultabb volna, segédeiben is szeretné és minden módon emelni igyekeznék a tanultságot; és akkor az annyi utánjárás és nemes jóakaratból hozott áldozatokkal létesült legényegyletek nem lennének épen csak édesgető kisded-óvodák, vagy sok tekintetben morális kényszerhelyek ; — ameny- nyiben t. i. egyesek törhetlen kitartásának mégis sikerül néhány ifjú együtt-tartása. Csak a tudatlanság és hatalom lehet ellensége a fölvilágoso- dásnak. A tudatlanság részint értelmetlenségből, részint hiúságból ; a hatalom : hatalmának féltése miatt. Ám a feltartóztathatlan haladás csúfosan leverte immár e régi •elveket egy részről és kell, hogy a tudatlanság hiúságát is legyőzze más részről. Poroszország nagy hatalmát ime az iskolatanitók által nyerte — és a világ ipara mellett, csak tanult iparosoknak lehet immár haladniuk. Ez a szabadság, vagy jobban mondjuk, egy alkotmányos jogálÍ ’egyző — jelenlétükben felvétetett a tiszti ügyésznek Roffban lakozó )ömsödi Kata, Szabó István hitvese, és nőtlen Vácy István alperesek ellen indított tiszti pere, melyben előadta, hogy azok megfeledkezve isteni és emberi törvényekről, bujálkodni, s ezáltal az első házasságtörést is elkövetni nem iszonyodtak, minélfogva ez utóbbit Verbó'cy 1 R. 105 c. fogva pallos általi halálra, a másikat más súlyos büntetésre Ítéltetni kérte. — A jelenlevő alperesek, az ellenök emelt vád igazságát elismervén, miután a férj megkegyelmezett, Ítéltetett: Amennyiben a vádbeli vétek valósága mind tanuvallások — ezek felhozva nincsenek — mind a felek önvallásaikból bebizonyitta- tik, noha a férjnek kegyelmezése kijelentetett, az alperes a vérdijjá- ban — homagium — elmarasztaltatik, melyet le nem fizethetvén, két pénteki napokon 30—30 botütésre és adandó kötelezőre Ítéltetik, — Váczy István pedig, ki mint községi jegyző, inkább jó példával tartozott volna elömenni, 50 bot-ütésre, és a megyéből leendő kiküszöbölésre Ítéltetik; — a kötelezvény tartalma e következő: Alább megirt adom tudtára mindenkinek, az kiknek illik ezen levelemnek rendiben, hogy jóllehet ugyan házasságbeli kötelességemnek és hitemnek megszegéséért tapasztaltatván Váczy Istvánnal, úgymint akkori helységbeli nótáriussal a házasság törésben, nem egyebet ezen gonosz cselekedetemért, nem gondolván sem isteni, sem emberi törvénynyel hanem a halált megérdemlettem, — - de mivel ez egyszer hozzám járulván kedves uramnak, Szabó Istvánnak szeretete, és gra- tiája, hogy t. i. nem örülvén halálomnak, s magam életemnek meg- jobbitására, ebbeli vétkemet megbocsájtani, és elengedni kívánta. Arra való nezve, én is életemnek megjobbitására, és ebbeli gonosz cselekedetek távoztatására praesentibus obligálom, és kötelezem magamat mind az t. vármegye széke előtt, mind pedig megnevezett uramnak is, hogy nem csak Vácy Istvánnal, hanem másokkal is a végre való tár- salkodást fogom távoztatni, úgy hogy ha ezután is az ilyetén dologban tapasztaltatnám, sem az tettes törvényszéknek, sem pedig uramnak engedelme ne suffragáljon, és használjon, melynek is nagyobb bizonyság tételére adtam ezen reversalis levelemet magamról. Eger die 21 mart. 1726 Dömsödi Kata keze vonása. — Prot. Criminale I. Cottus Hevesensis 172ő —1743 6—9 lapokon. Ily perek, és kötelezők a fenlami intézmény egyik legnagyobb előnye és áldása: hogy minden tehetségnek megnyílik minden tér, de csakis tehetségnek nyílik meg. Szívesen időzünk ezen reflexióknál; mert nem is tudunk semmi nemesebbet, mintha ezúton csak egymással is járulhatunk összes emberi és polgári értékünk emeléséhez. Tekintetbe véve Gyöngyös városának anyagi viszonyait, s tudva azt, hogy az e sorok folytán feltüntetett oktatás csaknem kizárólag a város költségét veszi igénybe ; úgy, hogy a lefolyt tanévben is részéről ez ügyre mintegy 18.000 frt fordittatott : úgy a képviseletnek, mint az administrativ helyi hatóságnak elismerésünket kell kifejeznünk. A mi pedig minket illet, egyeseket úgy, mint a városi t. közönséget, emberi és polgári kötelezettségünk, ha mi e téren tőlünk telik: akár anyagi áldozat, — akár szellemi fölény, akár egyletek utján ; vagy bárcsak a törekvések helyes szempontjainak megjelölése, vagy merőben csak önzetlen lelkesítés által is a tanulási kedv és ta- nultság emelésére megtenni. Mert a mi a gyermekeknek iskola, az az összes civilisatiónak bölcsője; mely pedig mindnyájunkat egyenlően kell, hogy érdekeljen. A falusi vásározás, mint a kézmüiparosság örvénye. Azon időben, midőn még közlekedési eszközeink, vasutaink nem voltak, szükséges volt, hogy legalább a megye székvárosaiban, vagy könyebben hozzáférhető nagyobb mezővárosaiban vásárok tartassanak, és ezt a ló és szarvasmarhára nézve még egy időre fentartani szükségesnek is hiszszük, azonban különösen az úgynevezett „magyar mesteremberség,11 mint csizmadia, szűcs, szürszabó stb. végromlása okának lenni állitjuk, állítjuk pedig nem azért, mintha ilynemű vásárok csak a főbb helyeken tartatnának, hanem, mert ilyen vásárokra engedélylyel majdnem minden község bir. Tudjuk mi azt, hogy népünk egészséges eszű, természetes ős erővel biró, józanon gondolkozó zöméből kiváló községi elöljáróság saját házi ügyei intézése körül helyén van, de azt nem kívánhatjuk tőle, hogy^egy dolgot magasabb nemzet-gazdászati szempontból Ítéljen meg. O saját községi érdekeinek alá rendeli az országos érdeke t tebbi jegyzőkönyvben igen sokan találtatnak, — a megsértett hitvestárs megkérdeztetése mindig szükségesnek találtatott, s ha ez a per felvételénél jelen nem volt, e miatt az itélet-hozás elhalasztatott. — Figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a férjek rendesen megkegyelmeztek, s a fentemlitett időszakban csak egy eset fordult elő, hogy a férj a halálos Ítéletet nem gátolta, a 108-ik lap szerint Tóth Márton;—deisméti bűnbeesés esetében a másik fél megkegyelmezése sem használhatott — mariti indultu, quando quidem in relapsu non múltúm operaretur — JK. 122 lapján, — ellenben a nők gyakrabban megegyeztek a férjeik kivégeztetésébe. — Áz egyik halálos Ítélet, mely hozatott 1728. dec. 15-én Tóth Márton hitvese, Balázs Anna ellen, igy szól : Miután mind az alperes asszony, mind bűntársa a házasságtöre- tés bűnét bevallották, a férj pedig felszóllittatván, a rajta esett becstelenséget megbocsájtani nem akarván, sőt a törvény szigorát követelvén, érdemlett büntetéséül hóhér pallosa alá vettetni határoztatott,. — in paenam demeritam gladio carnificis subiici determioari. — JK. 108 lapján. Lehetne kérdezni, vájjon végrehajtatott-e az efféle Ítélet? Úgy hiszem, hogy egyik múlt cikkelyemben bebizonyítottam, hogy az efféle Ítéletek minden fellebbezés nélkül végrehajtattak, de azóta a többször idézett jegyzőkönyv még bővebben meggyőzött, nevezetesen Hajdú István hitvese Nagy Mihály Erzsébet ellen hozott Ítélet igy szól : Noha az alperes az általa elkövetett, és bevallott házasságtőrés miatt halállal lett volna büntetendő, melyet szenvedett volna is, ha a férje kegyelme közbe nem jő — tametsi ipsa J. ob confessum et per- petratum delictum poenam mortis subire debuisset, quara etiam experta fuisset, si mariti gratia erga eandem non accessisset. JK. 52 lap. — Úgy hiszem, hogy ezen ítélet világos szavai minden kételyt eloszlatnak. — Tárgyhasonlatosságnál fogva felemlitem , hogy sodornia és pedeiastria esetei is előfordulnak; — a kéjhölgyek pedig rendesen a hóhérok által megvirgáztattak, és a megyéből kitiltattak. Rosty Zsigmondi. *
