Eger - hetilap, 1872
1872-10-03 / 40. szám
314 5. A d) pontra nézve : A rendezett tanácsú városokban a kéménysöpretés helyhatósági intézkedés és felosztás szerint gyakoroltatván egyedül, a szolgabirák utasittatnak : hogy járásaikban kéménysöpretési kerületeket alakítsanak, s ebbeli tervezetüket a bizottságnak jóváhagyás végett mutassák be, mely javaslatban különösen kiemelendő lészen az is, hogy a kerület kéményei kotrását mely városban, vagy községben lakó kéményseprők által lehetne legcélszerűbben eszközölni. 6. Az e) pontra nézve : A szolgabirák utasittatnak, hogy oly községek érdekében és kérelmére, melynek hússal való ellátása a húsmérés szabad gyakorlása mellett állandóan nem biztosítható, a törvény 33. §-a értelmébeni eljárás végett, esetről esetre a bizottsághoz jelentést tegyenek. 7. A h) pontra nézve : Utasittatnak a városok és községek elöljárói, hogy a törvény 95. §-a szerint pénztáraikba folyó s iparcélokra fordítandó bírságpénzeket, elkülönítve kezeljék s minden év végén jelentést tegyenek, hogy azokat mily iparcélokra fordították. 8. A miniszteri körrendelet b) pontjára Wzve szabályrendelet alkottatik. Szabály rendelet, az ipartörvény 5. §-ában felsorolt iparágak gyakorlásának szabályozása iránt. 1. §. Kik az ipartörvény 5. §-ában felsorolt iparágak valamelyikét gyakorolni kívánják, az ipartörvény 1. 2. és 3. §§-aiban felsorolt átalános kellékeken kivül, még megbízhatóságukat is tartoznak igazolni, s ez iparüzletek számát, a kéményseprést kivéve, az iparhatóság, közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és egyéb közérdekek szempontjából korlátozhatja. 2. §. A szállodák, kocsmák és kávéházak fölötti rendőri felügyelet és eljárás továbbá is az eddigi gyakorlat szerint történik. 3. §. A megtelepedett zsibárusok kis-kereskedőknek tekintetnek s a községi terhek viselésével megróvhatók. 4. §. Zálogüzletek csak az üzleti részletes tervrajz és áttekintés beterjesztése s a kellő, a vállalat kiterjedtségére való tekintettel esetről esetre megalapítandó biztosíték kimutatása mellett, a helyi viszonyok és fenforgó szükséghez képest, engedélyeztetnek, folytonos hatósági és rendőri felügyelet alatt állanak. 5. §. A megye kéménysepretési kerületekre osztatik, s az ösz- szeirandó kéményseprők részére az illető kerületek kimutattatnak, melyekben az időszakonkénti munkát az iparhatóság által megalapítandó árszabás mellett tartoznak teljesíteni. 6. §. Rendes járásfidőhöz kötött s minden egyéb személy- és teherszállítási vállalatok, a forgalmi és állomási helyeken székelő, vagy tartózkodó szállítási üzletek (teherszállító szekerek, társaskocsik, bérfogatok stb.) az iparhatóság által a vállalat kiterjedtségéhez képest megállapítandó kellő biztosíték kimutatása mellett engedélyeztetnek, melyek szintén az iparhatóság által megállapítandó s nyilvánosan közzéteendő és a személyszállitó jármüvekben ki is függesztendő árszabáshoz kötelezik magukat tartani. 7. §. Hordár- és bérszolga-engedélyek magánvállalkozóknak, társulatoknak, vagy egyleteknek, az árszabás jóváhagyás végetti beterjesztése s a kellő biztosíték kimutatása mellett adatnak, mely biztosíték a vállalat kiterjedtségéhez képest fog az iparhatóság által megállapittatni. A hordárok ismertető jellel, számmal és árszabással látandók el. A hordár által okozott károkért a vállalkozó, vagy a társulat vezetője felelős és kártérítéssel tartozik, mely a letett biztosítékból fedeztetik. Adatok és gondolatok a gyöngyösi cultur-állapotokhoz. — Cassiustól. — I. Tanügy. Az „Alig. D. Lehrzeitung11 1872. januári közlése szerint, ezer lakosra esik tanuló: Szászországban 184, Poroszországban 155, Svédhonban 136, Vürtembergben 132, Bajorországban 122, Sehweicban 120, Franciaországban 114, Belgiumban 109, Dániában 94, Ausztriában 84, Norvégiában 81, Angliában 80, Görögországban 37, Portu- gallban 29, Oroszországban 12. És a mondottak szerint Gyöngyösön 125, tehát több mint Bajorországban, Sweicban, Belgiumban stb. És egészen szigorúan a rendes iskolába járó tanoncokat véve, ezer lakosra esik 88, tehát több mint Ausztriában, Norvégiában és még Angliában is. Tudjuk ugyan, hogy a városi nevelésügy mindenütt fölebb áll a vidéki s illetőleg falusi oktatásnál, s azt is gondoljuk, hogy az efféle városi adatok ugyancsak jó részben paralizáltatnának, az ország ősz-4 T A K C A. {k Resignatio. Mindenütt és mindenütt csak Egy bájos angyalföt látok. Ez boldogít éjjel, nappal, S e boldogság nekem átok : Mert az álom gyorsan tűnik, A kedves arc ellebben, — és Gyászos valóra virrad csak A gyászosabb felébredés. Csak egy boldogság volna még Számomra az éggömb alatt — Ha szeretnél, — s mégis rettent Már magában a gondolat : Mert szerelmem bármi lázas, Bármi forrón lángol, éger, Szerelmedért mit adhat mást, Mint csalódást, átkot, mérget. S S én mégis fájón szeretlek, Szeretlek úgy, mint senki más, Itt s a siron-túl, mert a sir Ily érzetnek csak folytatás. . . . Szeretlek s ha nem szeretsz is Fényt deríthetsz a jövőre : Légy nekem egy oltárkép, mely Lemosolyg a szenvedőre. Kürthy J. Sajátságos törvénykezési eljárás a múlt századból, Hevesmegyében. Tudjuk, hogy Corpus Jurisunkban, és Verböcynél találunk ugyan némely egyes bűnesetekre kijelölt büntetéseket, de rendes büntető törvénykezési könyvet, avagy eljárási szabályokat őseink nem alkottak, s innét származott, hogy a bűnvádi ügy a bírák belátásától, és becsületességétől függvén, mindenütt másféle nemcsak eljárási szabály, hanem büntetési elv lévén felállítva, e tekintetben a hatóságokról is mondathatott: a hány ház, annyi szokás. Mintegy futólag megtekintvén t. Hevesmegyének 1726—1843- ig vezetett bűnvádi jegyző-könyveit, feltűnt előttem a házasságtörési eseteknek nagy száma, aztán pedig az e tekintetben dívott sajátságos eljárás; — a vádló tiszti ügyész Verbőczy 1 R. 105 címére hivatkozva mindig halált kért, mely, ha a bűn önvallás, vagy tanuk által be- gyözve lön, meg is Ítéltetett, s csak egy mód volt ettől szabadulhatni, ha tudniillik a megsértett házasfél megkegyelmezett s kijelentette, hogy vétkezett társának megbocsájt, s kész ismét vele lakni, mely esetben a bűnös fél írásbeli kötelezvényt adott magáról a törvényszék előtt, hogy ezentúl hűséges házastárs leend, visszaesés esetében pedig a férje kegyelme se szolgálhasson mentségére, azonban a bűnös fél az önmaga vérdijjában — homagium, — mely nem nemeseknél 40 fr. volt — elmarasztaltatok, melyet ha lefizetni képes nem volt, 30—90 bot ütésre ítéltetett. Megjegyzendő, hogy ez időben az alperesnek nem volt védője ; úgy hiszem az egész eljárást, egy eféle per kivonatos előadása legjobban fogja felvilágitani. -r1726. marc. 21-én Egerben Taródy István első alispán elnöklete alatt, Kada Pál második alispán, Hass Károly és Rottenstein Antal táblabirák, Dévay András, Sz.-Györgyi István, Rottenstein Ferenc szolgabirák, Brezovay György, Csomós János esküdtek, — e felett táblabirókul meghívott Bagossv Márton, Tolnay István, Komlóssy István, Tyscher János püspökvárosi tanácsnokok, és Nagy Gáspár
