Eger - hetilap, 1872

1872-09-12 / 37. szám

291

Eger, szept. 9. 1872.

Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék jelen évnegyedes bizottmá- nyi gyűlése ma (szept. 9.) reggel nyittatott meg. A közgyűlés lefolyásáról „Megyei élet“ rovatunkban veszik a részletes jelentést t. olvasóink. Itt ezúttal annak csak egy mozzanatáról akarunk röviden megemlékezni, azon egyetlen pont tárgyalásáról, mely, a szokásos hiv. jelentések előrebocsátása után, mindjárt első sorban került a gyűlés elé ; — értjük az állandó bizottság illető szakosztályának a községek rendezése tárgyában beterjesztett véleményes jelentését. A szakosztály jegyzője s előadója, Szederkényi Ferdinánd, a munkálatot felolvasván, jónak látta azt körülbelül olyaténkép commentálni, hogy, ha e munálatot gyakorlatban a jövő tökéletlennek, hiányosnak szóval rosznak bizonyítaná be, ez nem az illető osztálynak esnék rovásául, hanem a megyei intelligentia ama közönyösségének, és hanyagságának, melyet ezen ügy körül tanúsított, s melyről az egyes községekből beküldött hiányos és gyarló munkálatok tanúskodnak. Feltünöleg roszak a munkálatok — áílitja előadó — különösen azon községekből, hol orsz. képviselők laknak, s mohón kiszemelt például a vámos - gy ö rk i t hozza fel, mint 1 e g ro s z a b b a t, ez által kedvező alkalmat szerezve magának, hogy támadást intézzen a jelen nem lévő V. Kovách László ellen, ki, mert — úgymond — a papír mindent fölveszen, a megyei tisztikar fölött egy hírlapi cikkében pálcát tört.

Mi Sz. urnák a megyeház termében gyakran hallható dictióit nem tartjuk olyanoknak, melyek méltók volnának a fölemlitésre, annál kevésbbé a megbeszélésre. Ezúttal azonban még sem mellőzhetjük, hogy commentátori előadását megjegyzések nélkül hagyjuk annál inkább, mert támadása lapunk egyik cikke s illetőleg annak Írója ellen volt irányozva, s mi kötelességünknek tartjuk megtámadott t. munkatársunk érdekeinek megóvása tekintetéből ez ügyben nyilván felszólalni, alig remélhetvén, hogy t. munkatársunk érdemesnek tartsa e jelen nem létében történt támadást figyelmére méltatni. A támadás, — mert a megtámadott nem volt jelen, hogy magát védelmezhesse,— bizonyára könnyebb volt, mint — hogy némi hasonlattal éljünk — például a mohácsi küzdelem; de hogy mennyire volt lovagias? annak elbírálását t. olvasóinkra bízzuk ; nem is említve, hogy egy hírlapi cikk felett az iró személyének megnevezésével polemizálni a megye- gyűlésen, már a megye közönsége iránt való tekintetekből sem ildomos, és tapintatos.

Jó-e vagy rósz az állandó bizottság illető szakosztályának a községek rendezésére vonatkozó előterjesztett munkálata ? nem taglaljuk. Hajó, előadó Sz. bizonyosan nem mentegeti azt, s hibás, rósz voltáért nem tolja a felelősséget másra. Ha pedig rósz — előadó, ki abban hihetőleg tevékeny részt vön, bizonyára maga ismeri legjobban hiányait. De hogy valaki a maga hibájáért a felelősséget másra, kölönösen pedig a megye inteligentiára tolja, ahhoz már kificamodott logika kívántatik. A megyei intelligentia ilyetén megtámadását B. J. bizottm. tag, igen helyesen, nyomon visszautasitotta. Mi pedig részünkről alig tudjuk megfogni, honnét vett előadó magának elég bátorságot megyeközönségünk összes értelmisége fölött ily vakmerőén, vagy inkább merő vakon nyilatkozni.

Mi volt az állandó bizotts. illető osztályának feladata ? A községekből beérkezett munkálatok superrevideálása, s a mennyiben hiányosak, hibásak, vagy roszak, azoknak megjavítása. Ha tehát a szakosztály a superrevisiót, s illetőleg a javítást roszul tette meg, ezért a felelősség kívüle senki mást nem terhelhet. De nem róhatja a hibáért a felelősséget másra előadó s jegyző Szederkényi N. különösen a v.- györki szerkezetre nézve, mert ha a munka nagy tömegével nem bírva, egy vagy más helység beküldött munkálatában a hibák figyelmét elkerülhették is, ez VámosGyörkre nézve épen nem történhetett, miután eme község beküldött szervezeti munkálatát eladó, úgy látszik, különösen stúdiumává tette, amennyiben annak „legroszabb voltáról" határozott Ítéletet mondott. Aki a jót a rosztól ily határozottan megtudja különböztetni, annak hatalmában volt ama rósz munkálatot jóvá alakítani, ha tehát a v.-györki szerkezet hiányosnak mutatkoznék, azért a felelősség csak azt terheli, ki annak rosszaságát ismerve, tudománya tárházából, feladott kötelessége ellenére, annak megjavítására szándékosan nem merített.

Végre nem hagyhatjuk emlitetlenül nagy magütközéstinket a felett, hogy épen azok, kik leggyakrabban és a legélesebben használják a sajtó fegyverét, mennyire feljaj dúlnak, ha ugyané fegyverrel véletlenül érintetnek.

Egyleti élet.

Az egri önsegélyző egylet jelen évi közgyűlését f. hó 8-án dél- elöttti 10—12 órakor tartotta meg a városház nagytermében. Az egylet buzgó elnöke, M'é s z á r o s István, az igen szép számmal egybegyült egyleti tagokat melegen üdvözölve, a közgyűlést megnyitja, s az évi kimutatás felolvasása után, megnyitó beszédét ekként folytatja:

„A felolvasott második üzletévi kimutatást az első évivel ösz- szehasonlitva, kitűnik, miszerint intézetünk igen szép virágzásnak indúlt; mert mig az első évi forgalom bevételben és kiadásban összesen 525,117 fr. 64 krt. tett, a második évi már 884,514 fr. 18 kra, — tehát másfélannyinál többre emelkedett; mig az első évi üzlet 1961 f. 50 kr. tiszta jövedelmet eredményezett, a második évi már 7723 fr. és 62 kr., tehát majdnem négyszer annyit adott. A tiszta jövedelemnek a forgalomhoz képest ily nagy emelkedése abban leli magyarázatát: miszerint az első évben fizetett, azonban a második évre esendő 2037 f. 5 kr. kamat az első évi mérlegben mint teher szerepel, s a második év javára esik, valamint a múlt évben fizetett, azonban a folyó évre esendő 3432 fr. 91 kr. kamat a folyó év javára marad. —

Az alapszabályok 58 §. szerint a 7723 fr. 62ikrnyi tiszta jövedelemből 10%, 772 fr. 36 kr. a tartalék tökéhez csatolandó, 20% 1544 fr. 72 kr. a választmányi tagok működésük aránya szerinti jutalmazására, 70% 5416 fr. 54 kr. pedig osztalékra fordítandó lenne, az utóbbiból esnék egy-egy törzsbetéteire 1 fr. 8y8 kr.

A választmány azon meggyőződésben van, miként mindaddig, mig a havi részletfizetések folynak, az osztalék kivétele a részvényesekre nézve nem nagyon előnyös, mert a kivett összeget, mint havi részletet, ismét visszafizetik, sőt az osztalék kiadásával, a teendők halmaza szaporodik. Ellenben, ha az osztalék mint első évben, a tartalék-tökéhez csatoltatik, az intézet tőkéje szaporodván, annak hitele is emelkedik ; továbbá igy az alaptőke korábban eléri a kellő magasságot, és a terhes havi befizetések korábban beszüntethetök lesznek. A részvények árfolyamát, meglehet, emelné az osztalék, de mivel az intézetnek eladó részvényei nincsenek, ez csupán azoknak javára lenne, kik részvényeiket el akarják adni; a felsorolt indokoknál fogva tehát a választmány az osztaléknak a tartalék tökéhez csa- tolásátajánlja.

Örömmel jelenthetem, miszerint eddig az intézet veszteséget nem szenvedett, úgy saját tőkéjét, mint a betett pénzeket folytonosan és biztosan elhelyezhette, a betevőknek pénzeiket a szabályszerű felmondás bevárása nélkül visszafizethette.

Az elnök a választmányi tagok közbejöttével vizsgálatot tartván, mindent a legjobb rendben talált.

Rendkívüli közgyűlés tartatott, az alapszabályok módosítása tárgyában 1, választmányi ülés 38.

A tisztviselők által elkészített számadást, forgalom-kimutatást és mérleget a számbiráló bizottmány megvizsgálta és helyesnek találta, miért is ennek alapján a felmentvén y kiadását kérem."

Ezek után elnök saját és a választmányi tagok nevében, a ben- nök helyezett bizalmat megköszönve, kijelenti, miszerint részökröl tisztjüket a közgyűlés kezeibe helyezik vissza.

Az éljenzéssel kisért elnöki jelentés után a megállapított tárgy- sorozat pontjainak egyenkinti megvitatására kerülvén a sor, azon indítvány, hogy a tiszta jövedelem azon része, mely mint osztalék szerepel a kimutatásban, a múlt évi eljáráshoz képest, az intézet tőkéjének, s ezáltal hitelének emelésére, a törzsalaphoz csatoltassék, közakarattal elfogadtatott, s határozattá emeltetett. Ez alkalomból élénk vitára nyújtott alkalmat a választmány díjazása, mely célra az alapszabályok a tiszta jövedelem 20%-át rendelik. E 20 %-os dij már az intézet eme második üzletévében oly szép összegre emelkedett, hogy az a választm. tagok minden ülés-idejeért tisztességes diurnumot biztosított. Azon aggály merült tehát fel, hogy ha a jövedelem ezentúl is a lefolyt két évnek megfelelő arányban növekedik, e jövedelem %-ének a vál. díjazására való fordítása mig egyfelől az összes részvényeseket illető jövedelmet jelentékeny összeggel fogja megcsonkítani, másfelől a díjazás is oly mérvet vészén,mely a legbőkezűbb méltányosságot is mesz- sze túlhaladja. Inditványoztatott tehát, hogy vagy határozott napidij, vagy a díjazás maximuma állapíttassák meg a választmány számára, mi célból a közgyűlés kebeléből azonnal egy bizottság választatott, mely e tárgyban véleményét még a tanácskozás folyama alatt volt a közgyűlés elé terjesztendő. A küldött ség rövid értekezés után visszatérvén, a választ, tagok részére ülésen- s személyenkint 3 frtnyi napidij megállapítását hozta javaslatba azon módosítással, hogy a választmányi tagok közöl sorrend szerint minden egyes ülésre az elnök által négy tag hivassák be. A javaslat elfogadtatott, s határozattá emeltetett. Ennek kapcsában a közgyűlés, a közelebbről megejtendő választás körüli tájékozódás tekintetéből tudni kívánta, hányszor s mily anányban vőnek részt a vál. tagok az ülésben, hogy ismerje azokat, kik az intézet iránti érdeklődésüknek ez által is jeleit adták. A kívánt számadatok a jegyzőkönyvekből összeállittatván, a következő eredményt tüntették föl : A lefolyt üzletévben tartott összesen 38 vál- ülés közül részt vett : Tavasy Antal 34-ben (éljenzés) ; Mészáros István 32-ben ; D o m o n k os Ferenc 31-ben;Klein Jakab 29-ben;

*