Eger - hetilap, 1872
1872-09-12 / 37. szám
290 tek. — A magyar nyelvnek és szellemnek az ország fővárosában emelendő ezen második csarnoka hivatva van a magyar nyelvet s szellemet azon osztályoknál terjeszteni, melyek leginkább alkalmasak egészséges alapokon nyugvó nemzet-törzset képezni, és ezért az ügy oly nevezetes fontosságú, hogy azt hiszem, minden hazafinak kötelessége azt telhetöleg előmozdítani, kérem a t. vármegyét, méltóztassék ez eszmét pártolni és istápolni, és hogy az valósításához közelebb érjen, a maga részéről is áldozattal hozzá járulni, hogy ezen példa után mindenki tegyen képessége szerint, és rövid időn valósuljon, hogy a magyar népszínház áll, és hirdesse a magyar faj ragaszkodását az édes magyar szóhoz. A beérkezett adakozási felhívások már szétküldettek. 10. A Benyiczky Ödön által szállított gőzgép súlya alatt leszakadt szandai tóhid leszakadásával a gépben okozott károk megtérítése iránt a gép tulajdonosa által a megye ellen törvényes kereset indíttatott, melynek vitelével a tiszti főügyész megbizatott. 11. A megyei szabályrendeletnek az állatorvosokról szóló fejezete értelmében, felosztottam a megyét állatorvosi kerületekre, és kijelöltem minden állatorvosnak azon területet, melyre felügyelni, és az állategészségi rendőri ügyeket végezni tartoznak. — A hasznos házi állatok közt a lefolyt évnegyedben több községben mutatkozott betegség, jelesen : a szarvasmarha közt a láb és szájfájás, ez Felnémet, Szarvaskeö, Pata, Makiár, Bessenvö, Kerecsené, Füzes-Abony és Kaál községekben mutatkozott, a rögtön alkalmazásba vett óvintézkedések azonban meggátolták a baj nagyobbmérvü terjedését. Nagy-Rhédén és Szóláth községben egy-egy taknyos ló találtatott 8 megsemmisíttetett, mire a nevezett községek s környékének összes lóállománya megvizsgáltatott, azonban több beteg állat nem fedeztetett fel. — Adács közséében mutatkozott sertés-vész, melynek elfojtására az intézkedések megtétettek. 12. A közbiztonság állapota kielégítő, s a személy s vagyonbiztonság nagyobb mérvben nem sértetett meg. 13. Az elemi károk sajnos pusztítást tettek ; Gyöngyös városában julius 17-én és 24-én oly tüzesetek támadtak, melyek tetemes kárt-4 T A Egervár hős védelme 1552-ben. (Történeti rajz.) Mii esz Bélától. (Folytatás.) V. Újabb ostrom-kísérlet. A török sükertelen harcai és veszteségei miatt boszus és egyre dühösebb lett. Achmed basa most hát uj fortélyokhoz nyúlt, hogy a várba juthasson. A legnagyobb három ágyút a prépostsági épület mellett állitatta fel s a keleti tornyot és a bástyát a Királyszék átellené- ben éjjel-nappal lövette, széles réseket ejtve az említett helyeken. Ugyanakkor földalatti aknák is készíttettek azon helytől egész a várig. Dobó megtudta ezt, s Kálmán s Fülep Demeter vezérlete alatt ellen- minákat ásatott. Kálmán a török minából, melyet már elértek, lelövetett, utána három nappal a derék Gasparich Mihály is. Végre Fü- lepnek és Szuhányi Jánosnak sükerült a török tervét meghiusitaniok. Ezalatt Mecskey és Bornemissza is földalatti zajt vettek észre az ó- kapu táján, Bornemissza utat vágatott keresztben s ráakadt a törökére; részint kikergette, részint leöldöste a török munkásokat s elfoglalta szerszámaikat. Ekkor Achmed ismét más tervet vett elő. Nevezetesen a Bebek- — és Bolykibástyák közt levő sáncot homokkal és gyeppel megtö- mette, erre szalmát hányatott s tetejébe temérdek fát rakatott, célja lévén igy katonáit a várba zavarni. E torlasz mögé állíttatta most ágyúit s nagy kárt tett az e miatt lőni nem tudó őrségben. Bornemissza találó esze azonban csakhamar meg3zabaditá e bajtól vitézeit. Börzsákokat varratott, hordókat szedetett elő, azokat megtömette forgácscsal, töltött pisztolyokkal kénnel szurokkal, zsirral áztatott szalmával s egyéb gyúlékony anyagokkal. Az őrség most mind e helyre rendeltetett. Éjjel a megtöltött zsákokat és hordókat maggyujtatta, s a sáncba hányatta, mire az ott levő fa azonnal lángba borult. A törökök észrevévén a tüzet, seregestül jöttek annak megol- tására. De a pisztolyok elsültek, a golyók s felvettetett kődarabok nagy pusztítást vittek véghez az oltók közt s még nagyobbat a falakról ropogó puskák. Az oltás többé lehetetlen volt, a törökök vagy meghaltak vagy megsebesittetve elfutottak. okoztak, sőt emberélet is esett áldozatúl ; ezen sajnos esetek ismételve fordulnak elő és gyászos következményeik leginkább annak íulaj- doníthatók, miszerint a város építési módja minden segélyt lehetlen- né tesz, és a dühöngő elem korlátozását nem engedi ; ennek megszüntetése céljából Gyöngyös város az utcák rendezése tekintetéből kölcsönt kiván felvenni, az ez iránti beadvány a tárgysorozatban 34. folyó szám alatt van felvéve, különben adománygyűjtésre felhivattak a megyei közigazgatási közegek, és tekintve a kár nagyságát, országos segély-gyűjtés elrendelésére a belügyminiszter felkéretett. Volt ezenfelül még M.-Túron, T.-Földváron, T.-Kürthön, Erdőtelken, Leleszen és Bocson tűzvész, melyek azonban csekélyebb mérvben pusztítottak. A gyakori záporesők is sok károkat okoztak, és különösen Hatvan mezővárosban ismét kiáradt a Zagyva, az intézkedések megtételére a járási szolgabiró távirati úton utasíttatott. 14. A szerbtövis kiirtása tárgyában több jelentések érkeztek, melyekből kitűnik, hogy az irtás következetesen folytattatik. 15. A honvéd-kerületi parancsnokság által Siskovics Lajos és és Recsky László megyei szolgabirák, mint szabadságolt állományú honvéd-tisztek, fegyvergyakorlatra behivattak, mely végből mindegyiknek egyelőre két-két heti szabadságidőt engedélyeztem. 16. A megyei házi, útalapi és nemesi pénztárak általam megvizsgáltattak és példás rendben találtattak. 17. Az 1872. évi junius 1-től augusztus 31-ig beérkezett a megyéhez ...........................................................................................................1249 miniszteri rendelet és pedig : a belügyminisztertől ....... 975 az igazságügyminisztertöl ...... 10 a honvédelmi „ ...... 202 a vallás és közoktatási minisztertől .... 6 a közmunka s közlekedési minisztertől ... 20 a pénzügyminisztertől ...... 2 a földmivelés- ipar s kereskedelmi minisztertől . . 34 Achmed boszuságában egészen a falakig vitette ágyúit s a törökök oly közel voltak, hogy a várbeliek a réseken kinyujtogatták lándzsáikat, melyeket a törökök által engedtek kihúzatni, de csak azért, hogy később hosszú póznákra erősített megtüzesitett lándzsákat dugdossanak ki, melyekkel szurdalták az ellent. Ez a lándzsákat ki akarván ragadni, kezét oda égette, mi nagy zavarra, a miéink részéről pedig nevetésre adott alkalmat. Bornemissza ezzel még nem elégedett meg ; nagy kerekeket mindkét oldalon bedeszkáztatott, belsejöket töltött puskákkal, kartácsokkal s más gyúlékony és romboló anyagokkal megtöltette, szint- igy több 20 akós hordót is megtömetett s ezeket meggyujtva a tolongó ellen közzé dobatta. Minden elsül, rombol, öl és sebesit. A török bámultában és rémülése közt hal rakásra; a tüzérek ágyúikat hátra- hagyva, hanyathomlok rohannak el. Achmed haragja ezek láttára napról-napra növekedett. Okt. 10-ik napjára uj ostromot parancsolt; részint Ígéretek által, részint fenyegetések közt hajtotta katonáit a vár vívására. Huszonnyolc jancsár-csa- pat rohant a várkapura, melyet Mecskey mész hiányában sárral, agyaggal és gyeppel befalazott. Ez gyors munkát igényelt s itt minden munkás kéz foglalkozott. Mig a nők egyrésze a várban a sebesültek ápolásával foglalkozott, más része sárt, agyagot téglát hordott. Mecskey sajátkezüleg rakta a téglát az agyag és sár közzé s nagy szorgalommal tapasztgatott be minden legkisebb nyilást. Ugyanez időben egy másik osztály, a földsáncra tett rohanást, egy harmadik pedig a Bolyki bástyára. Az óvári kapunál Mecskey, a földsáncnál Szuhányi János, Pribék János, Dobó és Domokos, a Bolyki bástyánál pedig maga Bornern issza és Zoltay István páratlan vitézséggel küzdöttek az árként tolak odó elemmel. E hősök egész nap semmi eledelt sem véve magokhoz, csaknem emberi erőt meghaladó erökö- dést tanúsítottak. Dobó és Pethő Gáspár személyesen elegyedtek a harc tüzébe s sikerült a roppant számú ostromlókat megfutamitaniok. Ez iszonyú harc hajnaltól naplementig tartott ; mutatja a csata hevességét azon tény is, hogy a várbeliek ezen napon 20 mázsa lőport lövöldöztek el. De még ezzel nem volt vége a dicső hősök fáradalmainak, még nem pihenhettek, még több borostyán, több koszorú kellett, hogy neveik örökre fennéljenek s hálántékaikon örök nefelejcsek viruljanak. I R C A.
