Eger - hetilap, 1872
1872-01-25 / 4. szám
28 Egerben levő magán-vágóhidak elzárassanak, s hatósági zár alá vétessenek ; minek végrehajtásával Eger város tanácsa bizatik meg, melynek foganatosítása alkalmával netalán felmerülhető ellenszegülés elhárithatása tekintetéből esetleg szükséges karhatalomnak alkalmaztatása ezennel megengedtetik, annak esetleges kirendelésére pedig Kürthy Ferenc főszgabiró utasittatik. A m. kir. közmunka s közlekedési miniszter 20508. sz. rendeletében értesít, hogy gróf Szapáry Gyula és érdektársainek egy a m. kir. államvasutak Kaál-Kápolnai — vagy füzes-abonyi állomásából kiágazó, a tiszai vaspályát Kisújszállásnál átszelő s innen Mező-Túrig vezetendő Il-od rendű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Tudomásul szolgál; erről Majzik Viktor s Hellebronth János fő-, Csernyus Kálmán, Szentkirályi Ödön, Lipcsey József, Bárcay Gyula és Reesky László alszolgabirák azzal rendeltetnek értesít!etni, hogy az engedélyesek megbízottjait e részbeni működésüknél a netán szükséges hatósági támogatásban részesítsék. Szabó Imre m. főmérnök az 1871. évi 622. sz. határozata folytán 120. sz. alatt jelenti, miszerint a Kubik Endre vállalkozó által az 1867-ik évben felesen kitört 97 köböl kő a pünkösdhegyi kőbányában átvétetett, és a megyei utakon felhasználtatott. A Lejtényi Ferenc m. k. állammérnök által kiállított bizonylat szerint Kubik Endre vállalkozó az 1867-ik évben 97 köböl kővel többet töretett, mint a mennyi részére az állam által szerződésileg kifizettetett, Szabó Imre m. főmérnöknek hiv. jelentése szerint pedig ezen kőmennyiség a megyei utakon felhasználtatott, minélfogva ezen kőanyag előállítási értéke, a megye által megfizetendő, meghagyatik Okolicsányi József m. főpénztárnoknak, miszerint Kubik Endre vállalkozónak a 97 köböl kő törése után esendő azon összeget, mely a megye s említett vállalkozó között a kötörésre nézve 1868. évben kötött szerződés árainak megfelel, a megyei útépítési pénztárból szolgáltassa ki, s tegye kiadásba, miről Kubik Endre vállalkozó is Kürthy Ferenc főszolgabíró utján értesítendő. Lipcsey Péter m. alispán, az 1871. évi 650. sz. határozat folytán 1530. sz. alatt jelenti: miszerint Almásy Gyula azon kérelmével, hogy atyja Almásy Manó által a Nagy-Fügéd községben vesztett ur- bériségekhez tartozó maradványföldekért járó váltsági összeg saját részére megállapittassék, minthogy igényét nem a per folyama alatt, de a végrehajtás befejezte után jelentette be, — a már most egyedül illetékes birtokbirósághoz utasittatik. Mely vélemény a bizottmány által elfogadtatván, az összes iratok a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztendök. Majzik Viktor föszbiró 1141. sz. jelentése mellett a gyöngyös- heves-lejtöi útvonalon alkalmazott Madari János útfelügyelőnek augusztus —december havi illetményéről szóló kimutatást s nyugtát utalványozás végett bemutatja. A kimutatás és nyugta Okolicsányi József főpénztárnoknak azzal rendeltetik kiadatni, miszerint Madari János útfelügyelőnek az 1871. évi augusztus—decemberi időszakra megillető hetvenöt frtnyi illetőségét a megyei útépítési pénztárból szolgáltassa ki, helyheztesse kiadásba és kézbesítés végett Majzik Viktor főszbirónak küldje meg. A budai m. k. pénzügyi igazgatóság 42975. sz. alatt F.-Abony község elöljárósága ellen, az adó végrehajtás alkalmával lefoglalt zálogtárgyak eladására kitűzött árverésnek szándékos megakadályozása miatt, a vizsgálatot elrendeltetni, s a szolgabirákat az adóvégrehajtók támogatására, az ellenszegülések megakadályozása és a zálogtárgyak összehordása céljából a pandúrok kirendelésére utasit- tatni kéri. Csernyus'Kálmán szolgabiró, a beérkezett iratok kiadása mellett utasittatik, miszerint a Füzes-Abony község elöljárósága ellen emelt panasz iránt a vizsgálatot eszközölje s mielőbb mutassa be. — Egyúttal figyelmeztetnek a megyei fő- és alszbirák, miszerint az adók behajtása körül törvény szerint őket illető, a megyei bizottmány által ismételve felélesztett teendőket a legnagyobb pontossággal teljesítsék, és szigorúan őrködjenek, hogy a községi elöljárók is ebbeíi kötelességüknek mindenkor eleget tegyenek ; ez alkalommal kijelenti egyszersmind a megye közönsége, hogy adóvégrehajtásoknál a közrendőri szolgálat ellátására első sorban a községi rendőri közegek bivatvák, nehogy a közbiztonságrai felügyeletre hivatott megyei fegyveres hadnagyok ezen rendeltetésüktől szeréntúl elvonattassanak, a miért is ezek csak akkor, ha a körülmények szükségessé teszik, és ha egyéb teendőik megengedik, ily célokra alkalmazandók. A m. kir. belügyminiszter 3082. eln. sz. rendeletében utasítja a megye közönségét, miszerint választások alkalmával a katonaság kirendelése iránti intézkedések megtétele végett, rendkívüli eseteket kivéve, hozzá Írásbeli vagy távirati jelentéssel forduljon. Tudomásul szolgál. A m. kir. belügyminiszter 31365. sz. rendeletében tudatja, mi szerint a megye börtönében letartóztatott honvédek számára szükséges ruha beszerzésére 280 frt 74 krt engedélyez, mely összeg az 1871. évi javadalmazás terhére az előre nem látott költség rovatába felszámítható. Minthogy a megyei börtönök a m. kir. törvényszékeknek átadattak, az e részbeni felszerelés feleslegessé vált, miről a m. kir. belügyminiszter feliratban értesítendő azzal, hogy a megye ily beruházásokat még nem t tt. Kürthy Ferenc föszbiró, az 1871 -ik évi 666. sz. határozata, 454. sz. a. Szalay Ágoston részére kinevezett zárgondnok Mátéko- vics József nyilatkozatát bemutatja, s jelenti, miszerint arra nézve, hogy nevezett zárgondnok felmentessék, semmiféle ok fenn nem forog. Szalay Ágoston azon kérelme; hogy Mátékovics József, ki javainak zárgondnokává kineveztetett, felmentessék, és Mátékovics Lujza folyamodónak neje ezen tiszttel felruháztassék, minden alapot nélkülözvén, nem teljesilhető, miről az illetők tudósítása végett Kürthy Ferenc föszbiró jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. Heti szemle. Képviselöházunknak a múlt hét folytán tartott üléseiben, nevezetesebb tárgyak voltak : a honvédelmi minist, költségvetésének, a határőrvidéki viszonyoknak, s a felsőház által az ipartjavaslatban történt módositásoknak tárgyalása. Ez utóbbival a hírlapok biztosítékának kérdése volt összefüggésben ; a főrendiház a hírlap cautió eltörlését tárgyazó pontot megváltoztatta, s bár a közp. bizottsággal együtt számosán szóltak ellene, a képv. ház a módosítást elfogadta, mire Podmanicky Fr. azon nézetből indulva ki, hogy a ház a cautio eltörlését elvileg nem ellenzi, s csak formailag veszi itt kifogás alá, a hirlap-biztositék eltörlésére vonatkozólag egy íjavaslatot nyújt be. A 23-kj ülésben Patay a képviselők megszámlálását kívánja. Nagyffehézen összeszámláltak 100-at! Patay ünnepélyesen kijelenté, hogy ezentúl a katalógus felolvasását fogja kívánni! Ránk nézve kiválóbb fontossággal bir Csiky Sándor, városunk képviselőjének a jan. 17-ki ülésben előadott következő inter- pellatiója : Tekintve, hogy Eger városának közönsége, mely már régibb i- dőkben, jelesen I. Lipót király és II. József császár által is szabad királyi várossá neveztetett ugyan, az akkori egri püspökök és káp'alan- nak egyházfejedelemségi nagyhatalmuknál fogva szerzett tekintélyes befolyásuk erejével azonban ezen önkormányzati tekintetben részére függetlenebb állást biztositó helyzetétől megfosztatott, a képviselőházhoz több mint egy év előtt, a végett folyamodott, miként rendezett tanácscsal ellátott városi állapotából, a törvényhozás által, a többi királyi városok sorába emeltessék, ebbeli kérvénye sikeresitésének elökészi- tése belügyminiszter urra bízatván ; tekintve, hogy ennek következtében belügyminiszter ur által Hevesmegye közönségének meghallgatása is elrendeltetvén, a tisztelt megyei közönség Eger városának érintett kérelmét pártolásra érdemesítette ; tekintve, hogy az 1871-ki 18. t. cikknek a községek rendezéséről szóló 9-ik fejezete 134. §-ban a rendezett tanácscsal ellátott városoknak külön hatóssággá átalakulhatási joga megadva van ; tekintve, hogy a küszöbön álló szerveskedésnél Eger városának tudnia kell, hogy ebbeli szervezkedését miféle minőségben foganatosítsa ; tekintve végre, hogy a t. belügyminisztériumnál ez érdemben magán utón tett több rendbeli sürgető lépéseimnek óhajtott sikerére e napig hasztalanul várakoztam; Mindezeknél fogva bátor vagyok kérdezni t. belügyminiszter urat : hogy tekintve a fenforgó körülmények sürgősségét, szándékozik-e törvényjavaslatát, Eger városa becikkelyezése végett, még ezen folyamatban levő ülésszak alatt a képviselöház elé terjeszteni ? Az interpellatio az illető ministernek kiadatott. A horvát országgyűlés, — tagjainak igazolása után — elnökül a volt cancellárt, Mazuranicsot, s utána az alelnököket s jegyzőket megválasztá. Időközben megjelent Bedekovics, a bán, a kormányosztályok főnökeivel. A megválasztottak helyeiket elfoglalván, az elnök, a bennök helyezett bizalomért köszönetét mondva, hangsúlyozd a reformok s kiegyezési törvény revisiójának szükségét s erre az országgyűlést megnyitottnak nyilvánitá. Ekkor felkelt Bedekovics bán, s a trónülés elé állva, ő felsége nevében, fedett fővel, felolvasó a jan. 11-éröl kelt kir. leiratot, mely az országgyűlést feloszlatja ; mire az országgyűlés, ő felsége iránti loyalitásának kifeje