Eger - hetilap, 1872
1872-01-25 / 4. szám
városok kérelme folytán építendő védgát tervezetének megvizsgálta- tásával megbízott megyei küldöttség a f. évi 433. s 508. sz. bizott- imányi végzésekre véleményes jelentését bemutatja. Ugyanakkor olvastatott, a Körös-Berettyóvölgyi központi igazgató választmánynak 1871. novemb. 16. s 17-én Pesten tartott gyűlésének jegyzőkönyve. A küldöttség véleménye az abban foglalt indokoknál fogva el- fogadtatik, s ennek alapján határoztatik : hogy miutái) a magy. kir. közmunka s közlekedési miniszternek 1870-ik évi 6477. számú rendeletével határozathozatal végett a Körös-Berettyó szabályozási társulatnak 1870. évi 10. számú felterjesztése mellett helybenhagyás vegett bemutatott Túrkeve város határában emelkedő gátak tervezete, ugyancsak a Berettyó szabályozási társulat által 1871-ik évi 84. sz, beadványával visszavonatott, és a most jelzett jelentése mel lett bemutatott új terveknek helybenhagyását s a régiebbeknek mellőzését kéri, minthogy ezen Mezőtúr város határában, az ixgyne- vezett ördögárka irányában, a holt Berettyó medrén keresztül építendő védgát, a Körös emelkedése esetén árjának feltolulását teljesen megakadályozza, s az áradás veszélyét egy nagy vidékről elhárítja, a most említett védgát tervezete, az 1840. t. c. értelmében, azon feltételek mellett hagyatik helyben, hogy a felépítendő védgáton, egy oly zsilip alkalmaztassák, melynek műszakilag meghatározandó méretei alkalmasak lesznek arra, hogy a holt Berettyó medrében s az azzal összeköttetésben levő lapályokon összegyűlt eső és hóvizek annak idejében akadálytalanul levezettethessenek ; — miről Mezőtúr városa Kecsky László szolgabiró, Turkeve város a Jász-Kun kerületek és Kelemen Sándor a Berettyó-szabályozási társulat elnöke Nagyvárad város hatósága utján, ez utóbbi a tervek s kijelölési jegyzőkönyv visszarekesztése mellett értesittetni rendeltetik. Érdekesnek tartjuk végül röviden megemlíteni ama figyelemre méltó hatást is, melyet az éghajlat nedvesebb vagy szárazabb volta az emberi kedélyezet- és tevékenységre gyakorol. Tulnedves, ködös égalj többnyire borongó kedületet, sőt búskomorságra, s miként láttuk, egyéb kóros állapotra való hajlamot is szokott előidézni, mint ezt a britt szigetek s a szűk és mély havasi völgyek lakóinál tapasztalhatni. — E tekintetben azonban egy vidék sem hasonlítható az úgynevezett D o 1 d r u m-hoz, a forró öv ama tengerkörnyékéhez, melyről egy Ízben már röviden megemlékeztünk. „Ez valóban a legkellemetlenebb tájéka földlinknek, — Írja egy amerikai hajóparancsnok, Sinclair Artur, 1817—18-iki naplójában. —Az óceán fölé sűrű, rekkenö lég nehezedik, mely csak az ottani roppant záporok után szokott rövid időre kissé meghűlni. Az izzó nap azonban újból annyira fölhevíti a léget, hogy nem lehetne kiállani, ha a mindinkább tömörülő borulat a hőséget nem lankasztaná. Ki e helyen nem járt, fogalma sem lehet ama nyomasztó hatásról, melyet a lég az emberi szervezetre gyakorol. Az ember türhetlen bágyadtságot, levertséget érez, melyet a különben üditö tengeri fürdés sem enyhit. Életemnek soha kellemetlenebb időszaka nem volt, mint ama tizenkét nap, melyet e tájon töltöttem. — Amint a hajó e gyászos vidéket elhagyta, s a hüs tengeri szellő eltompult tagjainkat fölfrisitette, az arcok mintegy varázsütésre, egyszerre kiderültek.11 Minő hatása van a túlságosan száraz éghajlatnak az ember testi s szellemi állapotaira: igen jellemzően tárgyalja egy svájci jeles természettudós, Desor, a svájci természetvizsgálók 1853-iki nagygyűlésén tartott értekezésében „Az észak-amerikai egyesült államok éghajlata- s ennek befolyásai az életmód és szokásokra.“ Ugyanazon évi közép-hömérsék mellett, s csaknem teljesen összhangzó légmérséki viszonyok közt — úgymond a nevezett tudós — E.-Amerikában a nyugat európai partokéitól egészen eltérő éghajlati állapotokra találunk, melyek a kivándorló európait nagyon meglepik, s természetében és szokásaiban jelentékeny átalakulásokat eszközölnek. Itt, névszerint É.-Amerika keleti partvidékein a nedves tárgyak igen gyorsan száradnak; az újon épült házak az egészségre nézve minden hátrány nélkül lakhatók, s nem kell, mint nálunk, a falak kiszáradására huzamos ideig várakozni, másrészt azonban a ke nyérkészlet, mely nálunk élvezhető állapotban hetekig eltartható, Amerikában pár nap alatt emészthetlenné szárad. Legtöbb bajjal küzdenek az asztalosok, mert bútoraik, melyek Európában tökéletesen kiszáradottaknak tartatnának, New-Yorkban és Bostonban igen hamar széthasadoznak. — Mind e jelenségek arra mutatnak, hogy E Amerika keleti partjain a lég általán sokkal szárazabb, mint a nyugat-európai partokon. Miután azonban a lecsapódások évi mennyiségét, s a csapadékos napok számát tekintve, E.-Amerika és Európa alig különböznek egymástól, az amerikai lég nagy szárazsága kétségA báró Wodiáner Mór mint szandai birtokosnak a szolnoki Ti- sza-hidon igényelt vámmentessége iránti tárgyalásra 494. sz. alatt kiküldött megyei küldöttség véleményes jelentése. Minthogy a kérdéses iigy nagy fontosságánál fogva, a megyei közgyűlés első napjain lenne tárgyalandó, az, minthogy az idő előre haladt, a jövő közgyűlésre fentartatni rendeltetik. Olvastatott gróf Ráday Gedeon kir. biztosnak 6764. sz. átirata, mely mellett Goldman József egri lakos folyamodványát, melyben Glück Lipót recski, és Mészáros István kerecsendi lakosokat lopással vádolja s kárait megtéríttetni kéri, további intézkedés végett megküldi.. — Ennek kapcsán olvastatott a megyei levéltárnoknak 156. sz. jelentése, mely mellett a Glück Lipót ellen lefolyt bünpert benaplózva bemutatja. Az e tárgybani intézkedés már most az egri m. k. törvényszék illetőségéhez tartozandó lévén, az összes iratok oda áttétetni rendeltetnek. Kürthy Ferenc főszolgabíró 456. sz. a. jelenti : miszerint az egri mészáros-mesterek, dacára az e részben ismételve hozott határozatoknak, nem a közvágóhídon, hanem a házaiknál levő magán- vágóhidakon vágnak, kér e tekintetben gyors intézkedést. Minthogy a városban levő magán-vágóhidakon, a marhavágatás köz- és egészségügyi rendőri tekintetből meg nem engedhető, és miután az egri mészárosok dacára annak, hogy ismételve komolyan megintettek, figyelmeztettek s birságoltattak, a törvényes hatóságok rendeletéinek megvetésével, ismét és következetes daccal a marhavágást házaiknál levő magán-vágóhidakon eszközük, s ez által a hatósági tekintély csorbításán felül még a köz- és egészségügyi rendőrség ellen is vétenek, ez pedig jövendőre csak úgy gátolható, ha ezen vágóhidak elzáratnak ; ezennel elrendeltetik, miszerint az összes kivül onnét ered, hogy itt, derült időben a lég sokkal kevesebb párát tartalmaz, mint hasonló körülmények közt, a nyugat-európai partokon, hol a lég csaknem folyvást közel áll a telültség fokához. Amint tudniillik É Amerikában az esőzés megszűnt, s a szél kedvező fordulata derült időt hoz, a nedvmérö azonnal leszáll, s a harmatpont hőfoka azonnal messze alámarad a lég hömérsékétöl. E feltűnő szárazság oka, — mint tudjuk — az e földségeken uralkodó délnyugati szél természetében fekszik. E légáramlás ugyanis, mig a nagykiterjedésü, hegyes és erdős É-Amerikán keresztül vonul, nedvességének legnagyobb részét lecsapja, s mikorra a föld- ség keleti partjaihoz ér, csaknem egészen ki van száradva; másrészről azonban az atlanti óceán fölötti párákkal megrakodva érkezik a nyugat-európai partokhoz, melyeknek légkörét folytonos bő nedvességgel árasztja el. A száraz éghajlat hatása ama tulatlanti földségen még egyéb különös jelenségekben is nyilvánul. E körülménynek tulajdonítják például, hogy az észak-amerikaiak rendszerint hosszú nyakúak és soványak, s hogy testesebb egyéneket igen ritkán találni közöttök, holott ha Európában tartózkodnak, igen hamarosan meghíznak, mig az európai Amerikában elsoványodik. Az amerikaiak érzékeny és ingerlékeny természete közmondásos. Leginkább felötlő az európai előtt ama lázas ingerültség, mely É.-Amerika keleti partjain, kivált a nagyobb városokban uralkodik. Itt, ugylátszik, mindenkit sietős dolga üz ; az emberek az utcán inkább futnak mint mennek, s az amerikai az étkezésre még akkor is legkevesebb időt fordít, ha semmi dolga sincs. Igaz, — úgymond Desor, — bogy hasonló sürgésforgást például Anglia nagyobb városaiban is tapasztalhatni azon különbséggel azonban, hogy mig e szokatlanul élénk mozgalom az angoloknál kiszámításra, tervszerinti szükségre mutat, a yankeeknál ösztönsze- rtiséget, természeti türelmetlenség okozta kényszerűséget áru! el. Desor tehát, mint előadásából kitetszik, az amerikaiak jellemének e sajátszerűségeit egyenesen a légkör túlságos szárazságának tulajdonítja, s azt tartja, hogy hasonló éghajlati viszonyok között, gondos figyelés mellett, egyéb tartományok népeiben is fel lehetne találni az amerikaiakéval egyező eme különbségeket. Azonban ha meggondoljuk, hogy hazánk, s nevezetesen Alföldünk kiválólag száraz légköre mellett fajunk jelleme a yankeek-éval egybevetve több ellentétet mind összhangzást tüntet elő,— bár „Wahlenberg nemzetünk egész jellemét s szokásait, melyeket egyébiránt nem igen dicsér, egyenesen éghajlatunknak tulajdonítja/' — azt kell föltennünk, hogy a légkör szárazságánál még hatalmasabb éghajlati, azután meg véralkati s társadalmi tényezők is vannak, melyek. É.-Amerika lakóinak e kölönc jellemét alakítják. Sz. L s*
