Eger - hetilap, 1872
1872-05-09 / 19. szám
XI. éri folyam. 10. szám. Május 9-én 178?. Előfizetési dij : Egész évre . . Félévre . . . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 35 kr.- 12 kr. Hirdetésekért : minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Eiado-lmatal. a lyconmi nyomda. KIAIizeíéscket elfogad : a szerkeszt ö s ég (Széchenyi-utca 84. sz.) J e n t s c h O. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért elre íizetcnd : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben. Pince-gazdászatunk. ii. Az általános pince-gazdászati ismeretek másodika a hordókkal kellő rendszeres bánás. Népünk részéről a gazdászat egy ágának művelésénél sem mutatkozik oly hanyagság, mint a hordók kezelésében. Ha egy parasztnak 8 hordó bora van, három darabon okvetlen hordó- iz lesz. S ezért nem megy a köznép bora nagy kereskedésbe vagy úri asztalokra. Lehet az ő szölöjök a legjobb fekvésű helyen, állhat szőlőjük a legjobb fajokból, de mert hordó-kezelésök tökéletlen, a bor nagyobbára csakhamar kellemetlen izt kap nálok. És az tény is, hogy a parasztok gyakran kitűnő borokat szűrnek, melyek ha rögtönösen rnüértö kezek által tiszta hordókba s rendes pincékbe kerülnek, az inyenc-világ követelő piacán dicséretet arat velők a birtokos, mert természetesen, mig a szőlő a tökén van, minden szőlő-munkát csakúgy idején végez a köznép a maga tulajdonában, mint a müértö úri gazda ; sőt gyakran jobban üt ki amazok sora, mert ha a munka szorgos, az idő rövid, — a paraszt bizonyosan először a maga dolgát végzi sajátjában, s azután megy napszámra; s innét többször látni minta-szőlőket parasztok kezében, az úrféle szőlő ellenben nyakig hever a siska és gordonban. De a paraszt-előny csak szüretig tart. Nem lévén borházaik vagy e végre készült alkalmas félszereik, hol az üres hordók éven át száraz-tisztán tartatnának, — a hordók idegen szagot kapnak, megdoho- sodnak. Vagy ha uj hordókba szűrnek, ezek úgy készültek, hogy augusztus és szeptember havában még rigó fütyül a fákon, október elején meg már bort szűrnek bsléjök. — Méltó dolog tehát népűnket eziránt okositani a következőkben : Régi tapasztalás, minél nagyobbak a hordók és minél több éveken át tartatott azokban bor, ha még különben épek, és penésztől, dohtól célzatos kezelés által megóvattak, annál jobban áll el és fejük ki azokban a bor. Hogy tiszta és ártalmatlan minőségben tartassanak a boros hordók, megkivántatik, hogyha helyökböl könnyen mozdíthatók, kifogyva azokból a bor, rögtön vétessenek ki a pincékből, tiszta vízzel öblit- tesseuek ki, és szikkadt száraz helyen őriztessenek. Hogy azonban csupán ennyi műtét a hordók tiszta-épen tartására nem elégséges, kellemetlen tapasztalásom volt róla, midőn ezen módszer után néhány 6 akós, s egy darab 8 akós hordóm első alkalommal megrontotta a bort. A különben tiszta helyen de sokáig üresen álló hordó légizt szi magába, s igen visszatetszővé válik benne a bor. Tehát a támadható penészedés és légiz elhárítására hasznos, sőt elkerülhetlenül szükséges, hogy az üres hordók megkéneztessenek és aknájok (szájok) tökéletesen kiveressék. A kénezésnek a penész és doh kifejiésének megakadályozásán kivül még az a haszna is van, hogy a hordó dongáiban létező savanyúságot vagy abban fejleni kezdő ecetességet megtöri és kiirtja. Hideg télben, fagyos helyen tartani a hordókat igen célszerű, mert a hideg is megtöri a savanyúságot. Kinek pedig üresen álló hordója légizt kapott, az többször jól forrázza ki a hordót. Az abárló viz ne hüljön ki a hordóban, hanem még melegen ismét bocsássa ki, a forrázás után a hordót hidegvízzel öblítse ki ; az utolsó abárló vízben főzhetni kevés koriandert, baracklevelet, izsópot, ürmöt, fodormentát, majoránnát és viola-gyökeret. — Általán egyszer mindenkorra megjegyezheti minden initiens bortermesztö, hogy a hordó tiszta vagy szagos voltát legkönnyebben és biztosabban megtudhatni úgy, ha a forrázás után kifeszitett tenyerével rá üt az ember a hordó szájára, s kezét elvevén megszagolja;— a visszaütődött lég csalhatlan megmutatja, minemü természet lakik a hordóban. Második kérdés itt: uj dongából készült hordókat miként kell a bor elfogadására elkészíteni? Száraz uj dongából készült hordók, főleg melyeknek dongájok legalább egy télen át máglyába rakatva, kint a szabad ég alatt állt, s a benne létező fasavanynak ártalmat okozható mennyiségét elvesztette, annyival inkább, ha két-három éven át is ki volt téve hidegnek, melegnek, úgy nem sok igazítani valót hagynak fon. De mégis szükséges azok kiforrázása, hogy a hordónak párolgási szagát elvegye, s túlzott cserenyességét mérsékelje. Az uj hordókat szokták csak közönséges hideg vízzel is kiforrázni, mi szinte elötünteti a hordó hibáit, — de célirányos a vízben zöld baracklevelet, mi Franciaországban divatos, vagy diófalevelet, mi hazánkban sok helyen gyakoroltatik, forralni. Magától értetik, hogy forrázáskor a hordók aknáit be kell dugaszolni, hogy a viz gőze a legcsekélyebb nyílásokat is meghassa, s meghűlve kiöntetik és más tiszta hideg vízzel kiöblittetik a hordó. Ha pedig nyers dongákból készíttettek a hordók, mit szinökröi is megismerhetni, halavány pirosán nézvén ki azok és szagolva a fa nyers savanyú szaga éreztetvén rajtok ; midőn az állott, kiszikkadt don- gájuak sárgás fehér színűek, könnyebbek és szagtalanok ; ilyen esetben a beléjök öntendő boroknak ecetesedéstöli megmentésére (mi ugyan rögtön nem kezdődik, de egy-két év múlva vészén a jó boron hatalmat, a gyöngébbeken előbb is) a bajt enyhítő fogásokat szükség elkövetni. — A nyers fákon létező savany ugyan némikép kevesitte- tik, a hordók készitésekori párolás és szüretkori meleg vízzel forrázás által, de még sem hatják ezek úgy át a dongát, hogy huzamos időre nyújtanának biztosságot. Én évenkint szoktam néhány darab 6 akós hordót csináltatni, s az öregeket nyugalmazni, sha látom, hogy a bodnár Ígérete ellenére nyers dongából készité azokat, ekkép szoktam eljárni: a hordót a főnebbi módon kiforrázva és öblítve darab ideig szárazon pihentetem, akkor újból ismétlem a műtétet, ha az idő engedi, háromszor is, s ezután jó adag kénszelettel, a szűrés előtti napon megkénezem. Egy 3 akós hordóhoz a kénszeletböl egy négyszög hti- velyknyi elegendő. Általán a fehér borok elfogadására — a forrázás után — a hordókat megkénezzük, mert a kéngöznek a savanyúságot megtörő nagy hatalma van, s gözformában behat a donga likacsaiba s az ottani sa- vanyus nedvességeket megváltoztatja. Azt mindenki tudja, hogy a darabka kénszelet horgos drót segélyével arasztnál mélyebben bocsátta- tik a hordóba, s hogy mind a kénszelet égetésekor be kell a hordó száját dugni ; mind a drótnak a vászon maradványaival kivétele után erősen be kell aknázni, és csak a mustnak vagy bornak betöltésekor kell a dugót kivenni. Mi az erősebb kénezést illeti, sem a mustnak, sem a bornak nem árt, mert nyitva hagyatik a forrásban lévőnek szája. vagy ha pedig már kész bor öntetik a hordóba, szinte két-három napig nyitva hagyatva a hordó szája, a fölösleges kéngöz elröpül, ugyancsak magával vive a gőzzé alakított rokonszeriitlen, hibát okozó nedveket; és a többi gőz is apránkint elröpül. Többek által mondatik, hogy a kénezést úgy kell alkalmazni, hogy az égökénkö el ne csepegjen a hordóban, mi a bort kozmás ize által megrontja, s vas vagy bádog tégelyt ajánlanak, melybe,, helyezve az égő kénszelet sodronyon bebocsáttatik a hordóba. En ilyen borromlást noha kizárólag fehérborokkal bánom, sohasem vettem észre, mert az ilyen égő kéncsöpp a hordó aljában is hirtelen elég s gőzzé válik és sokkal csekélyebb égetést okoz a hordó dongájában, mintsem az ártalmassá válhatnék. A vászonmaradvány rendszerint a horgas dróton marad, és ha benn maradna is a hordóban, tele töltetvén az, az aknához felverödik s kivétethetik. Azért fölösleges bajoskodásnak tekintem az egészet. Ami pedig a kénszeletet különösen illeti, célszerű volna — ha t. i. oly sok babrálás nem lenne vele, — ha a gazda)házilag készíthetné.
