Eger - hetilap, 1872
1872-05-02 / 18. szám
140 azonban tanúvallomások alapján kimutatván, hogy E. József betegsége alatt soha szeszes italt magához nem vön, — válasziratában azon alternatívát állitá föl, hogy vagy az orvos hibásan kezelte a beteget, vagy a vélemény hamis, — egyszersmind okozatos összefüggésbe hozván a sérelmeket a halál okával, vádlottat a hivatalos visszaélésből származott emberölés bűntettében elmarasztalni, 8 évi börtönre, s E. József hátrahagyott hat árvájának nevelési költségei fejében 240 frt birságra Ítéltetni kérte. A tszék a periratok felolvasása s órai tanácskozás után vádlottat hivatali visszaélésből származott testi sértés miatt egyhavi egyszerű fogságra Ítélte. A k. ügyész az Ítéletet fölebbezte. Megyei élet. Heves és K. (Szolnok t. e. vármegyék központi választmánya részéről 1872. évi april hó 22-én tartott ülés jegyzőkönyvének részes kiírása. Elnöklő alispán a gyűlést megnyitván, mindenekelőtt jegyző- választásra híja fel a központi választmány jelenlevő tagjait. Mely felhívásra Zalár József és Szederkényi Nándor felkiáltással jpgyzökül megválasztattak. Az 1848. V. t. c. 12-ik §-a nyomán, a központi választmány vezetése alá tartozó nyolc választókerület választóinak összeírására következő küldöttségek választattak : A fügedi kerület részére: Majzik Viktor elnök, Szép- laky György, Bíró Zoltán, póttagok: Hellebronth Béla, Pólyák Károly. A patai kerület részére: Pacek Zsigmond elnök, Isaák István, Ebecky Elek, póttago k : Malatinszky György, Tasy Géza. A kápolnai kerület részére: Almásy Sándor, elnök, Blaskovics Gyula, Hutter Károly, póttagok: Szabó György, Barna Károly (Kápolnán). At. nánai kerület részére: Völgyi Lajos elnök, Pet- rovay György, Pappszász György, póttagok: Engel Jakab, Fülöp István. Azabádi kerület részére: Végess Mihály elnök, Lo- soncy Mihály, Petrovay Ádátu, póttagok: Kovács Gyula, Kormos Ödön. A szolnoki kerület részére: Plathy Zsigmond elnök, Szüsz Dávid, ifj Eördögh Ferenc, póttagok: Tóth Mátyás, Szino- vic Lajos. Am. túri kerület részére: ifj. Helsínger Mór elnök, Le- lovics Gyula, Prág József, póttagok: Singer József, Czebe Károly. A péter vásári kerület részére: br. Orcy Elek elnök, Repeeky Pál, ifj. Nánásy Ignác, póttagok: Benicky Pál, Lip- thay István; — mely küldöttségek általában az 1848. V. t. c. nevezetesen annak 14, 15, 16, és 17. §-ai értelmében való eljárásra, különösen pedig oda útasittatnak, hogy a mennyiben azok minden tagjai a törvény által megrendelt esküt a központi választmány mai ülésében még netán le nem tették volna, — azt magok körében tegyék le; — a póttagokra nézve világosan megjegyeztetvén, hogy ezek csak azon esetben alkalmaztathatnak, ha egyik vagy másik küldöttségi rendes tag megjelenése elé elhárithatlan akadályok gördülnek. Az összeiró küldöttségek munkálatainak a kerület választási he- lyéni vagy más általuk kijelölendő s előre közhirré teendő helyen való megkezdésére — az V. t. c. 12. §-a b) pontja értelmében — határnapul f. é. május hó 14-e tűzetik ki. Az összeírások bevégezte után az összeirási ivek a központi választmányhoz haladéktalanul s f. é. május hó 31-éig okvetlenül beküldendők. Az összeiró küldöttségek által beküldött összeírások egy-egy példánya, mindenki általi megtekinthetés végett, f. é. május hó 31-ik napjától kezdve 5 napig, azaz június hó 4-éig bezárólag, a megyeház nagy termében nyilvános szemlére fog kitétetni. A központi választmány legközelebbi ülése, melyben az összeírások és a netán azok kiigazítására vonatkozó felszólamlások az 1848. V. t. c. 21. §-a értelmében megvizsgáltatnak és tárgyaltatnak, f: é. június hó 5-ére határoztad!?. Mely választás és határozatokról széló jelen jegyzőkönyv a megválasztott összeiró küldöttségek tagjaival alkalmazkodás végett kö- zöltetik,—a szolgabiráknak pedig köröztetés s községenkénti kellő mértékben való közhirrététel végett azon utasítással adatik ki : hogy a községek lelkészeit a központi választmány jelen határozatainak — a törvény 13. §-a érielmében — az egyházi szószékből való kihirdetésére hivatalosan szólitsák fel, s ezen eljárásuk eredményéről jelentést tegyenek. A törvény most idézett §-ában jelzett s helységenként nyilvános helyeken kifüggesztendő hirdetményeknek elegendő számú példányokban kinyomatásával s a jelen jegyzőkönyvvel a szolgabirák- hoz egyidejűleg való elküldésével az elnökség bizatik meg, mely célból jelen jegyzőkönyv az elnöknek is kiadatik. A központi választmány legközelebbi ülése f. év junius 5-ére lévén kitűzve : Erről tudomás s miheztartás végett a központi választmány minden tagja jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. Indítvány folytán : A m. k. belügyminiszterhez fölterjesztés in- téztetik, hogy miután a megye ez évi költségvetésében a központi választmány költségeinek fedezésére semmi alappal sem bir, utólagos számadás feltétele mellett utalványoztassék e célra egyelőre 2000 fr. A gazdászat köréből. Minél frisebb állapotban szántatik alá a trágya, annál kevesb trágya-anyag vész el belőle, azon kell tehát igyekeznünk, hogy minél frisebb állapotban vitessék ki földündre a trágya, és szántassék alá, mielőtt tudniillik tökéletes erjedésbe menne, és illő részei elszánhattak volna, — vagy pedig akként kezeljük azt, hogy a trágya-fészekben való erjedésénél illó részeit el ne veszítse. A fris állapotban alászántott trágya hatása nem a leggyorsabb, de legtartósbb, és kihasználása legtökéletesebb, miután erjedése s rothadása a föld alatt menvén végbe, általa a trágya illó alkatrészei fel- szivatnak, és a növényzet javára megköttetnek. Alászántása azonban ne mélyen történjék, mivel felelemzödése annál lassúbb lépést tart, minél kevésbbé jöhet a külléggel érintkezésbe, — figyelni kell azonban ez okból, hogy elterigetése lehető tökéletes egyenlő legyen. A fris állapotban alászántott trágya porhanyóbbá teszi és melegebben tartja a földet mint pedig az érett trágya; porhanyóbbá teszi, mivel szalmás részei a föld összeülepedését meggátolják, és az erjedés folyama által illóvá lett trágyázó hatású légnemek általa felszivat- nak ; melegebbé pedig, mivel az erjedési melegség a földnek is melegséget kölcsönöz. Ez okoknál fogva legkitűnőbb hatással van a fris trágya, a hideg s kötött agyag földeken, mivel itt trágyázó hatásán kívül, még mint talajjavító szer is működik, és azért ily természetű földeket okszerűbb ritkábban, de erősen trágyázni meg ; mig könnyű természetű földeknél, a gyakori kisebb adagokbani és érettebb trágyával való trágyázásnak van helye. Hatásának gyorsaságát tekintve azonban, az érett trágya előtte áll a fris trágyának; mivel már a felelemződés fokát elérte, és igy a növényi tápszerek belőle gyorsabban és nagyobb mennyiségben fejlődvén ki, azokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségben is képes a növényzetet ellátni. Ennélfogva tehát a fris trágyát főleg oly növényeknél előnyös alkalmazni, melyek hosszabb tenyészési időt kívánnak, mint pld. az őszi gabnafajok; mig az érett trágyának legtöbb hasznát ott vesszük, hol a trágyaerő leginkább és legnagyobb mennyiségben mindjárt a ienyészés kezdetén vétetik igénybe valamely növény által, és melyeknek tenyészési idejök rövid, péld. a repce, kender, napraforgó, mák. Tett kisérletek bizonyítják, hogy azon veszteség, melyet a trágya azáltal szenved, hogyha hosszabb ideig elterigetve hagyatik a földeken, nem oly nagy, mint ezt általában a gazdavilág hitte, sőt inkább oly előnyökkel van összekötve, melyeket a gazdának figyelembe kell annál is inkább venni, mivel ezáltal gyorsabb s biztosabb hatást eszközölhet. Mert habár ezen hosszabb időre terjedő elterigetve hagyás által a trágya vészit is valamit el illó alkatrészeiből, mi azonban a kupacokba való hagyásnál is megtörténik, mindazonáltal már első évbem biztos hatása és a földnek ez elterigetés melletti megérlesztése által, kipótolja bőven a veszteséget és az előnyös hatás nem csak az esetben nyilvánult, midőn a trágya télen által volt a földön szétteri- getve, hanem akkor is, midőn repce alá a lóhertarlóra hordva ki, addig hagyatott a földön elterigetve, mig a lóher felverte és csak akkor szántatott alá. Ha tehát a gazda biztosítva van a trágya és kimosott trágyalé elfolyása, elmosása ellen, akkor előnyösebb reá nézve, gyorsabb, erősebb s biztosabb hatása miatt, ha a trágyát alászántás előtt, egy ideig elterigetve hagyja földén heverni, mivel az elsorolt hatások túlsulyozzák ama veszteséget, melyet a trágya az elterigetve hagyás mellett, illó részei csekély részének elszállása által szenved. A trágya elterigetve való hagyása még a gyomok kiirtásánál is segítségünkre van ; ugyan is a gyomok kikelését elömozditja, rnelyek azután a trágya-alászántással egyszerre megsemmisíttethetnek. És mi-
