Eger - hetilap, 1872

1872-04-18 / 16. szám

X. évi toljam.

10 szám.

Április 18-én 1872.

Előfizetési dij :

Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

. 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. • — -15 kr. — 12 kr.

Hirdetésekért :

minden 3 hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s 'vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Siad-hivatal : a ljrceumi'1hj'0m^l. Előfizetéseké elfogad : a s z e r k e s z t ö a é g (Széchenyi -utca 84. sz.) J en t 8 ch G. könyvkereskedése s minden k. postahivatal* Hivatalos hirdmísekért Cire fizetem] : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben.

Tavaszi szőlő-munkák.

(Vége.)

A föld minetnüségére nézve vigyázni kell, hogy a száraz természetű földtalajon ritkábban essenek mind a sorok, mind a tőkék, azaz '/2 ölre a sorok, IV2 lábra a tőkék egymástól. Hol pedig a talaj nedves, bár hegyen vagy lapályon, mindig sűrűbben kell ültetni. A hol a talaj száraz, már magában értetik, hogy sok nedvességet nem szívhat föl a szőlő, s nem közölhet a szőllöszemnek annyi nedvességet, mint a nedves talajon ; azért tehát, hogy a tőkék élelmére nagyobb tér jusson, itt ritkábban kell azoknak állni, valamint a nedves talajon ellenben azért sűrűbben, hogy a sűrűség által, vagyis a több növényi élet által, a nedvesség mérsékelve legyen.

Pajtára pedig azt kell megjegyezni, hogy a korábban érő fajták s feketék, mindig ritkábban jöhetnek, a későbben érők pedig már sokkal sűrűbben ; tudjak ugyanis, hogy a ritkábban álló szöllö több nedvességet szív fel, mint a sűrűén álló, sigy nehezebben érleli gyümölcsét mint emez; a két fajtának különböző érésidejét némileg ezen eljárással lehet kiegyenlíteni. Továbbá a fajta-megválasztásnál tekintettel kell még lenni aveszszö belére vagy székére is; a nagy belő fajokat sűrűbben kell ültetni, mint a kis belüeket, szinte az elmondott szabályoknál fogva. —

A sorok és tőkék helyeit törvény szerint ugyan kijelelök már, de hol vannak a veszszök? Hogy lerakhassuk—természetes, —- előbb meg kell őket szedni; azonban hogy mikor? érdekes vitás kérdés «lőttem.

Gyürki úr azt állítja, hogy az ültetendő veszszök lemetszésére legalkalmasabb az őszi idő, akkor, midőn már a veszsző leveleit hullatja, s midőn már a nedv-keringés megszűnt; lehet, úgymond, ta- vaszszal is metszeni használandó veszszőket, de azok már gyöngébbek lesznek, mint az öszszel metszettek, mivel, ha a nedvesség keringése a lemetszós által akadályozva van, mindenesetre szenvedni kell az életmüszereknek, de különben azért sem jó a veszsző-szedést tavaszra halasztani, mert gyakran télen át az eső, s kivált a nedves időre hirtelen rákövetkezett fagyok által megrontatik a veszsző szeme, de ha meg nem romlanak is a szemek, a szőlő-veszszö fája, bárha észre- vehetlenül, megromlik.

Mások is ajánlják az őszi veszsző-szedést. De dacára az indokoltnak tetsző értelmezésnek, a mélyen tisztelt tekintélyek ellenében bátor vagyok ellenkező véleményben lenni, azt állítva, hogy az ültetendő veszszőket célszerűbb tavaszon szedni ; s erről részint a tapasztalás győzött meg, részint vén szőlészekkel tartott értekezleteim.

Ugyanis egy őszön hozattam egy kéve jankota (bakator-faj) •veszszöt Gyöngyösről ; egész télen kellő gondját viseltem pincémben, s midőn tavaszon kiüítetém, az egész csomóból 2— 3 szál fakadt be. Nem is lehet máskép, a majd félévig pincében sinylődő veszsző megagg, erejét veszti, hasonló sorsa az elzárt, koplaló emberéhez, ki fo- konkint fogy vérmességében. De nem állhat az sem, hogy a tavaszon szedendő veszszök gyöngébbek legyenek, hiszen épen ezek a hideg, bő, eső, vihar csapásainak kitétetve, megszilárdulnak, s a mi gyönge, életre való nem vala, a téli elemek harca alatt elveszett ; a jót pedig tavaszon a kevésbbé gyakorlott szem is fölismeri; — arra pedig nincs eset, hogy fagy által mind elromoljanak a tökén maradt veszszök ; sőt habár a töke a termés után télre visszahúzva nedvét, téli álmát alusz- sza, e pihenése alatt is csak úgy erősödnek veszszöi, mint a nyugalomra szenderült ember tagjai.

Ha mindemellett némely szőlésznek természeti hajlandósága úgy hozza magával, hogy őszön akarja beszerezni az ültetendő veszszőket, úgy azokat csomóba kell összekötni szalma- kötéllel; ezen csomókat aztán vastag végökre állítva, legalább három-négy újjnyira homokba és oly pincébe kell tenni, a mely sem fölötte száraz, sem nedves épen ne legyen, minden esetre pedig a levegő benne ne legyen elfojtott, mert különben megpállanak a szemek. E veszszőket tavaszszal a használat előtt, 3—3 napig, sőt a fonnyadni kezdőket egy

l)étig is folyó, vagy esö-vizbe kell'beáztatni, hogy összehuzódott likacsaik megnyíljanak. A kút-víz keményebb lévén, nem alkalmatos a veszsző áztatásra, s csak is úgy lehet használni, ha azt előbb három napig a levegő erősebb befolyásának valami kádba kiteszszük.

Hasonló érdekű kérdés, vájjon az ültetendő szőlőkbe sima vagy gyökeres veszszőket rakjunk? Ellenkedő természetem itt is kitűnik; de igazságom van, tessék Ítéletet mondani.

A könyv-iró urak azt mondják : az ültetésre nézve egyedül gyökeres veszszöt ajánlunk ; igy az empiria embere azt mondom, sima veszszöt kell ültetni.

A kik gyökeres veszszöt ajánlanak, nem merem rájok fogni, de kétlem, hogy sok szőlőt ültettek volna. Ám a gyökeresitett veszszönek az a természete, hogy miután számos igen vékony finom gyökerei vannak, azon szempillantásban, melyben kiásatott, el kell ültetni, még pedig arra kellőleg nedvesített és elkészített minemüségü talajba, mert ha legkisebb időt vesztve a hajszál-gyökerek megszáradtak, vagy épen száraz éles nyirokba helyeztettek, —hasztalanná vált minden munka, megfoghat ugyan élni a tőke, de bágyadt lesz mint a beteg ember, idő előtt elöregszik, tengeni fog ugyan, de kevésbbé diszleni; s a vele egy idejüleg ültetett sima veszsző okvetlen utoléri tenyészetben, sőt el is hagyja. Magam tapasztalom. — Ezenkívül hogy sikeresen ültethessük el a gyökös veszszöt, ugyanazon helyzettel kell azt új szállásába betenni, mint előbb volt, tehát a mely rész délnek feküdt az előtt, vigyázni kell, hogy ugyanaz jöjjön ismét délnek fekvéssel. A sima veszsző meg nem érzi a változást, ha déli oldalával északnak fordíttatik, de igen is megérzi azt a gyökös vessző, miután a déli részen annak mindig nagyobb- s nyitottabbak likacsai s rostjai éjszaki részről pedig szilárdabbak, erősebbek.

Tessék már most fölvenni csak 5—6 ezer tökét igénylő térséget, lehetséges-e ezt oly szoros pontossággal beültetni gyökeresitett veszszökkel, mint azt ezek te rmészete kívánja. Ellenben a sima veszsző tűri a kellemetlen helyzetet, s békén várja, mig az ég csatornái felolvasztják a megcserepesedett talajt; s erős lesz a szőlő, mint egy hadsereg.

f Még egy pont van bátra a szőlő-ültetésnél, s mindjárt vége lesz. „Új ültetéseknél legyünk kiváló figyelemmel a választandó fajtákra. “ Szőlészeink a legújabb időkig alig fordítottak valami figyelmet az ültetendő fajtákra. Vették a veszszőket, a mint épen kapták, 8 öntudatos eljárás ez érdemben csak elvétve fordult elő. Ez oka, hogy széleink legnagyobb része valóságos egyveleg, melyben fekete és fehér, korán és későn érő, jeles és haszontalan fajta egy iránt található. Hogy lehessen aztán valamely állandó jelleget keresni borainkban? Hisz e jelleg változik a szerint, a mint az egyik évben az egyik, a másikban a másik fajta terem többet. E gondolat nélküli ültetés mellett a korán érő fajták gyakran már egészen túlértek, a midőn a kései fajok még egészen savanyuk. És ez mind egyszerre megyen szüretelés alá ; minek természetesen csak az lehet a következése, hogy a selejtes fajták a jobbakat paralisálják.

Ideje, hogy ezen gyakorlatnak véget vessünk. Válaszszuk azért teendő uj ültetéseinknél alapul a helybeli legjelesebb fajtákat, melyeket kipuhatolni nem nehéz. Tartsuk pedig legjelesebb helybeli fajtáknak azokat, melyek biztosan s a mellett jól és jót is teremnek. Ezen fajták, az egyes szőlő-hegyek természete szerint változnak; min-