Eger - hetilap, 1872
1872-04-18 / 16. szám
122 den hegynek azonban, melynek máris jó bora van, még jobb lesz a bora, ba a selejtes fajták kiküszöböltetnek. Ezen egyszerű eljárással biztosan emelhetjük borainknak a jóságát, a nélkül, hogy valamit kockáztatnánk. Áz új ültetéseknél pedig különösen ügyeljünk arra is, hogy ültetendő fajtáink egy-egy szakaszban a lehetőségig egyszerre érjenek. Minthogy azonban a helybeli jeles fajtáknál is lehetnek, sőt vannak is vidéki és külföldi még jelesebb fajták; nehogy ez érdemben a baladást bezárjuk, tanácsolnám, hogy a szőlő területéből szakítsunk ki egy kísérleti részletet, azon célból, hogy azon mielőbb többféle jó hírben álló vidéki és külföldi fajtákat megpróbálhassunk. így teszünk kísérletek által fölfödözéseket, melyek idővel egyegy nagy és áldásos haladásnak alapjaivá válnak. Bár minden hegyen akadna néhány termelő, — ki hasonló szövétnekkel belevilágítana a létező állapotok homályába. V égül, általán legyen mondva: a mily megbizhatlan s célra nem vezető, az elaggott s elerötlenedett régi szőlőkben a döntés, épen oly ajánlatos az, sőt mondhatni páratlanul biztos eredményű eljárás, a fiatal erőteljes ültetvényekben a hézagok kiegészítésére ; mint azt a múlt ev folytán nyilván kifejtök, miért is a döntés-művelet e téreni ismétlésétől fölmentve találjuk magunkat: valamint oly részteletekbe a szőlő-ültetés körül nem akarhatunk bocsátkozni, melyeket mindenki úgyis tudhat, s csak a lapokat szaporitanók, s az olvasót fáraszta- nók. Párvy Alajos. Megyei élet. Heves és K-Szolnok t. e. vmegyék bizottsága által f. april hó 22-én tartandó rendkívüli gyűlés tárgysorozata. 1) Az újabban hozott törvénycikkeknek kihirdetése. 2) A törvényhatóságot az 1848. V. t. c. 7. §-ának végrehajtására felhívó belügyminiszteri rendelet.-4 T A R Ősrégi (történelem előtti) nyomozások. Hunfalvy Páltól. (Folyt.) Az érdekes átalános kérdés Skandináviában még tanuságosab- bá válik, mert annak őskori népeit világosabban láthatjuk. Bizonyos t. i. hogy Skandináviában a germán faj nem eredeti; az is bizonyos, hogy a beköltözött germánok ott más népeket találának. Azt lehet és kell is kérdezni: vájjon a germánok a kökorban, vagy később költöztek-e be oda ? azaz, a beköltöző germánok kö-szerszámok és kő- fegyverek, vagy pedig már broDZ-fegyverek használatával foglaltak-e helyet és lakást Skandináviában? — Mind a dán régészek, mind különösen a svéd Nilsson azt állítják, hogy a bronz-szerszámok és fegyverek a phönikeiek által származtak először Skandináviába : tehát a germánok béköltözése, vagy a bronz elterjedésével egykorú, vagy még a kő-korban történt, bizonyos lévén, hogy a bronzot nem ők hozták be magokkal. Továbbá, ha a dán tudósok véleménye áll, melyhez, úgy látszik, nem férhet kétség, hogy Dániában a vas-szerszámok és fegyverek a Kr. utáni III. század közepében kaptak fel: azt kell gondolnunk, hogy a skandináv félszigeten is csak azon időben vált ismeretessé a vas. S minthogy Dániában a bronzkorból nincs fokozatos átmenet a vaskorba, hanem egyszerre tűnnek elő a legfinomabban készült vas fegyverek : az is bizonyossá lesz, hogy Skandináviában nem a germánok találták ki a vas készítést, hanem azt is eleinte külföldről hozták be. Nilsson szerint a skandináv félszigeten a germánokat azok előzték meg, kiket a monda és hagyomány törpéknek és óriásoknak nevez. A törpék lappok, — úgymond — Nilsson, az óriások jotunok. A lappok eleinte vadászok voltak, s némi társadalmi szerkezetben éltek, mert a norvég mondák lapp fejedelmekről is tudnak. Később mind éjszakiabbra szorulván, nem bizonyos mikor, nomád életre térének, úgymond Nilsson, — mit egyébiránt a rén-szarvas tett szükségessé. A jotunok finnek Nilsson szerint; óriási hiröket a lappok költötték volt, mely azután a skandináv-germánok között is elterjedett, mert ezeknél jotur, többes számban jotnar, annyit teszen, mint jatte, jaltar, azaz óriás. A gőték, kik az első germán lakosok a skandináv félszigeten, sokféle viszonyban éltek a jotunokkal, kiktől, Nilsson véleménye szerint, vallási fogalmakat is kölcsönzének. 3) A vallás és közoktatási miniszternek az iskolatanács mandátumának tartamáról szóló rendelete. 4) A vallás és közoktatási miniszter leirata az uj tanfelügyelő kinevezéséről. ^ 5) A belügyminiszter^jlffesiti a megye közönségét, miszerint azon kérelme, hogy a l^rendeletek 160, vagy legalább 30 példányban küldessenek meg, ran teljesíthető. 6) Belügyminiszteri rendelet az 1871. évi nemesi pénztár számadásáról. 7) Belügyminiszteri rendelet Eger városa J^71. évi közköltség előirányzata s önkormányzati joggal felruháztWasa tárgyában. 8) Pest megye áUrata, mely mellett a virilis jog ellen az or szággyülés képviselöl^pioz intézett kérvényét, viszonzásul meg- küldi. m 9, Hont megye átirata a megyei háztartás költségeinek fedezése tárgyában. 10) Az állandó választmány pénzügyi és gazdasági szakosztályának jelentése a folyó 1872. évi megyei költségvetés tárgyában, 11) Az igazolási választmány jelentései az újabban választott megyebizottsági tagok igazolásáról. 12) Kaszap Bertalan szolgabiró jelentése Bene és Ecs pusztáknak Gyöngyös városához csatolása tárgyában. 13) Eger város polgármesterének jelentése Szalay Ágostonnak a gondnokság, javainak pedig a zár alól való fölinentése tárgyában. 14) Kárpelesz Albert nyilatkozata, hogy virilis jogát nem Heves, megyében kívánja gyakorolni. — Törvényszéki csarnok. Az egri királyi törvényszék fenyitő osztálya e f. év január 24-én tartván első ülését, miután az összesen öt bíróból álló törvényszéki birói személyzet annyira túl van halmozva polgári peruira tartozó ügyek feldolgozásával és előadásával, hogy ezeknek elintézése a hét C A. |k Ezeknél fogva a finn nyelvű népek közöl a lappok és jotunok éltek először Skandináviában, s talán nem csalatkozunk, ha „álitjuk,“ hogy a lappok a kő-korba, a jotunok meg a bronz-korba valók. A jotunok, úgy látszik, a kainulaiak (kvenek) nevébe tűnnek el, kik áthidalják azt az űrt, mely a finnek történelme előtti és történelmi kora között tátong. Nem kicsi annak valószínűsége is, hogy a finnek mon- dájiban emlegetett hiite nép (hiisi, hiidet) a skandináv mondák jo- tunaival azonos. Nilsson szerint a skandináv germánok utócsapatja a Malar környékén letelepedő szveák, kik az Odin hitet hozták magokkal, a vaskor elején kezdettek volna terjeszkedni. S minthogy Skandináviában a vas-szerszámok elötünésével az irás nyomai is mutatkoznak t igazán ott a történelmi kor is a szveákkal, a vassal és Írással együtt kezd hajnalodni. — Vájjon a mostani finnek elei a vas használatával együtt az Írást is a skandináv germánoktól tanulták-e el, vagy ők más utón és más kapun át léptek-e a történelem színére? A keleti Szibéria hegyeitől fogva a skandináv hegységig a szó-hagyomány a fémek első feldolgozását csúd népnek tulajdonítja. Mi e csúd nép, azt a hagyomány nem tudja; de annyi bizonyos, hogy a szlávság elterjedése,előtt lakta volt azokat a nagy térségeket, s hogy nem is germán. Úgy de abból az következik, hogy a mondái, csúd nép finn-ugor, vagy ennek valami régibb törzse. Mert mindem ősi nép mondái egy régibb népről is tudnak, mely az újabbat megelőzte ; így a finnek a hiite népről, a vogulok nemcsak istenfiakról, hanem óriásokról is mesélnek, kik a mostani közönséges emberek előtt éltek volt. A csúd nép az első bányász nép lévén ott, azt kell gondolnunk, hogy a réznek, vasnak készítését és feldolgozását a régi finnek gyakorolták vala. S ezt a svéd hagyomány is támogatja, mely a legrégibb bányák felfedezését finneknek tulajdonítja, p. o. a faluni rézbányákét, a salai ezüst bányáét, melynek neve is finn voIdu, mert sala finnül titok ; ott mai napig egy régi aknát finn grufvá-nak (Fin- nengrube) neveznek. Ide mutat az is, hogy a skandináv, tehát svéd,, norvég, island mondák a régi finneket, mint hires bűvészeket és kovácsokat magasztalják, kiknek fegyvereit nagyon becsülik vala. Mindebből azt lehet kiokoskodni, hogy a finnek a vassal való bánást nem a skandináv-germánoktól tanulták el. Ugyan ezt bizonyítja a Kalevala is, mely a vas eredetét megénekli, s Umarinen-ben egy Vul-
