Eger - hetilap, 1872

1872-01-04 / 1. szám

2

<és anyagi előnyeit szerénysége és függetlensége érzetével visszautasít ja, úgy más részről ott, bol a fény és az anyagi előnyök az állás tövisei és terheivel teléröknek nem mutatkoznak, azon önmegtagadás részére is követelhetönek vélem az elismerést, mely a hazafiui kötelességek teljesítésében nem válogat.

Bátorított továbbá azon körülmény : hogy e megye volt örökös főispánja,— kinek hazaszeretete a nemzet szenvedései nehéz napjaiban a csüggedt kedélyeket mármár elborító ködben bibliai lángoszlopkónt irányt-adólag világolt, — ki e megyének közelebbi válságos óráiban a kedélyek forrongása közben aggkorának dacára a szeretet és béke olajágát mindig meghozta, — ki az örökös föispánság ősi diszes cimét a legdicsöbb és becsesebb címmel: a szeretett fő ispán címével toldja meg, — midŐD a megye föispánságától, ezen százados ö- rökségtöl megválik, azt kezembe téve látni megnyugodott. , S miután azon rendkívüli szeretetnek fénye, dicsősége, mely a tisztes^Osznek ha- lantékait messzeható sugarakkal övezte, ez állomásra az 0 eltűntével — nagyságához mért olyan árnyat vet, — melynek homályát áttörni utóda, — lett légyen az nem én, de bár ki — magát reménynyel nem kecsegtethette ; én csakis azon, talán nemmerész hitben reméllek vigasztalást, hogy a megye közönsége — az ö utódjától mindaddig, mig arra okot nem szolgáltatott, bizodalmát megvonni nem fogja.

M indezek azonban csak alanyilag nyújtottak bátorítást, lényeges befolyást elhatározásomra azon nézetek gyakoroltak, melyeket én a megyei autonómiát illetőleg, irányában e tek. megye közönségének, és irányában a magas kormánynak táplálok.

Határtalanabb e megye iránti tiszteletem, hogy sem ennek, mint megyei önkormányzati hatóságnak a törvény kiszabott ösvényén túlkapásaitól tartanék. A magyart a törvények iránti különös tisztelet jellemzi, amint visszanyert alkotmányos helyzetét csakugyan a törvényekhez! szoros ragaszkodásának köszöni. Ha ez való, — amint nincs is kétségben, — és ha joggal [állíthatjuk : hogy a megyék a törvények védbástyái voltak, és úgy kivánjuk, hogy jövőben azok legyenek; akkor a megyéktől első sorban követelendő: hogy a meghozott törvények szigorú megtartásában elöljárók legyenek, elöljárók ott is, hol a létező törvényt nem egészen óhajtásuk szerint keletkezettnek vagy rendelkezőnek találnák, mert csakis úgy követelhetik viszont, hogy a nekik kedves, másoknak pedig nem izlö törvények szintén szigorúan megtartassanak.

Nincs okom feltenni, hogy a törvényes téren álló megyei önkormányzati hatóság kétségben lenne a törvényhozás azon intentiója iránt: hogy a megyei főispánban a kormány számára állított közeget, mely ma a jelen, holnap a következendő kormánynak érdekeit fogja képviselni, mindig azon kormánynak, mely a törvény értelmében vett nemzeti többség által helyeztetik be. Ezen törvényes állás kellő felfogása határozandja meg irányombani követelményeiknek méltányosságát.

Valóban a legbántóbb sérelem lett volna e diszes megyéről azt tennem fel : hogy az önkormányzatnak százados iskolájában járatlanabb, mint bármelyik más, széles e hazában ; vagy azt tennem fel : hogy a tisztelt megye azon okból : mert talán a szervező törvény némely lényeges rendelkezésének célszerűségét nem osztja, vagy hiányosságát tapasztalja, az önkormányzati szervezet káros vagy lehet- len voltának beigazolására — önkeblében dúlva — törekedjék.

Ellenkezőleg a legszebb reményt táplálom arra vonatkozólag, hogy e diszes megye, mely a megyei autonómiáért vívók között az első sorban állt, midőn az önkormányzatot úján szervezve tettlegesen kezébe veendi, a közigazgatásban higgadtsága, pontossága és pártatlanságának oly példányszerü képét mutatandja fel, mely országosan követésre méltó legyen, és mely e kérdésben elfoglalt állásánál fogva tőle váratik is.

De ha ezek szerint a megyének, mint önkormányzó testületnek az ö törvények iránti tiszteletére és adminisztratív képességére épített nagyrabecsülésem, állásom elfoglalására vonzó volt inkább, mint visz- szariasztó, más részről nincs okom tartani az ország alkotmányos és felelős kormányáhozi viszonyomtól sem.

Vakmerő volna a hitem : hogy törvénybe ütköző rendeleteket szándékoznék kiadni.

Minthogy az ország felelős kormányának vállaira sokkal súlyosabb és többféle terhek gondja nehezedik, —alaptalan volna hinnem, hogy saját gondjait a megyei önkormányzat munkarészének magához ragadásával szaporítani vágyakoznék.

Miután pedig a törvény engedi meg, hogy a megye közgyűlése közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatik, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, egymással és a kor- mánynyal közölheti és kérvény alakjában a képviselő házhoz közvetlenül felterjesztheti ; nem tarthatom feladatomnak és a haza kormánya

érdekében állónak: hogy a megyei bizottságnak ily törvényes és jogosult nyilatkozatát elnyomni vagy meghamisítani törekedjem.

Szerintem a haza kormánya nagy kincset bir ezen törvényszerű közgyűlési nyilatkozatokban, mert a népgyülések nem mindig jogosult és nem megbízható elemeinek zajgó és tulcsapongó követelményei helyett — ezekben ismerheti fel a nemzet képviseleti házán kívül is a szintén tényező localis közérzelem érverésének lüktetéseit.

Ezek szerint tisztelt megyei Bizottmány! nem jövök én e megye kebelébe semmi apparátusával az ellenséges fegyverzetnek.Az oldal,melyen állok, nem párt-, hanem törvényszabta állás. Azért valamint nem lehet megbízatásom a megye törvényes jogainak megcsorbitása, — úgy okom van reményleni, hogy e megye közönsége is a főispánnak törvényadta jogait kizárólag az övéinek elismerendi.

Igénytelen személyemet tehát egy részről a törvény, — másrészről a tisztelt Bizottmány lovagias érzületének oltalmába bizalomteljesen ajánlom..

Ezen kellemes benyomást tett s hosszantartó harsány éljenekkel fogadott beszéd után a 48-iki alapon nyugvó megye utolsó évnegyedes gyűlésében történő ezen föispáni székfoglalás alkalmából a megye főjegyzője szólal fel, s miután a megye közelebb múltját rövid rajzban felttinteté, annak az uj bizottmány által is öröki lendö szellemében s a székfoglaló beszéd által felköllött megnyugtató reményben üdvözli a megye uj főispánját, ki beszéde végeztével elnöki székét elfoglalja.

Mindezek megtörténtével az évnegyedes gyűlés rendfolyama megindulván :

Isaák László 1-sö alispán szokott évnegyedes hivatalos jelentésében a megyebizottmány legközelebb múlt ötödfél éves működésének eredményét — az alkotott szabályrendeletek, a közbátorság,, az egészségügy, az elemi csapások, a közlekedés, a hazafias, vagy jótékonycélú pénzgyüjtéseb, a bizottmányi gyűlések, az érkezett és elintézett ügydarabok, s a nemesi pénztár állapotáról szóló kimutatásokban tünteti fel. S végül a rabok létszámára nézve jelenti, hogy jogerőre emelkedett Ítéletnél fogva fogság idejét tölti 132, felebbe- zési Ítélettel fogházban van 13, fenyitö per alatt 10, vizsgálati fogság alatt 25.

Lipcsej Péter 2-od alispán a folyó egész évről dec. 23-ig jelenti : a polgári törvényszéknél elintéztetett 9 885 db. elintézetlen 375 db., a telelik, t. széknél elintéztetett 10,823 db., elintézetlen 272 db., a fenyitő t. széknél elintéztetett 2172, hátralék 204, Ítélet alá bocsátott per 4, folyamatban van 24. — A polgári irodában letisztáztatok 11,875. hátralék 224, a telekkönyvi irodában bevezettetett 10,283, bevezetetlen 138, kiadványoztatott 10,332, mihez képest marad a kiadóban 8 darab.

Fülöp József 2-od alispán a folyó évnegyedről dec. 23-ig bezárólag jelenti : a polgári t. széknél elintéztetett 1298 db., hátralék 205 db., a polgári irodában kiadatott 1277 db., hátralék 208 db., a telekkönyvi t. széknél elintéztetett 1728 db., hátralék 10 db., az irodában bevezettetett 1868 db., hátralék 224 db., kiadatott 1935, hátralék 642 db., a fenyitö t. széknél elintéztetett 498 db., hátralék 50, az irodában kiadatott 501, hátralék 61 ; — rablétszám : vizsgálat alatt 15, elitéit 105, perbe fogott 5.

Okolicsányi József főpénztárnok dec. 27-ig bezárólag jelenti r a megyei útalap-pénztárban van 19,810 frt 4 kr, és pedig a szolnoki tiszahid-vám pénztárban 9124 frt 86 kr, előlegekben, bevezettetett nyugták szerint 3400 frt, készpénzben 7285 frt 18 kr. Ezeken kivül a szolnoki vasúthoz vezető út alapja 10,000 frt.

Mindezen jelentések tudomásul vétetnek.

A m. k. belügyminiszter f. é. dec. 5-én 30,822 sz. a. kelt rendeletében a törvényhatóság rendezésére vonatkozó munkálat módosítását illetőleg létrejött f. é. nov. 13-án 663/LXXXII. sz. a kelt fölterjesztéssel bejelentett megállapodásokat azon megjegyzéssel veszi tudomásul, hogy a megyék területét nem négy járásra, s ezeknek ismét 7 kerületre, hanem a törvény erejénél fogva II szolgabirói járásra felosztottnak tekinti. Figyelmezteti a megye közönségét, hogy a megyének jövő szükségleteire a törvény értelmében kirendelendő összeget túlhaladó kiadás fedezésére segédkezet nem nyújthat. — A tisztviselők és szolgák napdiját a következőkép állapítja meg: alispán 5 frt, bizottmányi tagok rendkívüli kiküldetések alkalmával 4 frt, a fötisztviselök és szolgabirák 3 frt, az altisztviselők 2 frt 50 kr, az Írnokok 2 frt, a pandúrok és hajdúk 1 frt. — Nem helyesli a megye közönségének azon intézkedését, mely szerint a pandúrok létszámát 70-röl 49-re szállította le, mert a megyének 114.6 □ mfre terjedő területén a közbiztonság fentartására ily csekély szám nem elegendő, s elkerülhetlenül szükségesnek tartja, hogy a közbiztonsági személyzet a célnak megfelelő számban alkalmaztassák. Ugyanazért