Eger - hetilap, 1871
1871-03-30 / 13. szám
99 vies-bányák utat ásnál alkalmas terület felfedeztetett, melyből 3360 □ öl ölenkint 20 krral kisajátittatni czélba vétetett, tudomásul vétetik, és lsaák László m. első alispán fölhatalmaztatik, hogy az alkalmasnak látszó területből annyit, mennyit szükségesnek tart, megszerezvén, árát a megyei útépítési pénzalapra utalványozza. 13) A gyöngyös parádi útvonal, melynek kiépítésénél már az előmunkálatok is tetemes munkát és pénzkészletet igényelnének, a kivitel pedig a rendelkezésre álló alapot meghaladná, mint jelenleg kivihetetlen, ha a körülmények megengedik, annak idejében újabban lesz fölveendő; minélfogva Gy öngyös városának e részbeni kérelme most nem teljesíthető. 14) Apcz község kérvénye, hogy az apez-szántói útvonal kiépítése közmunkaerövel segélyeztessék, a ion 2 pont n) alatt találja elintézését. — Heves mváros kérvénye, hogy f. évi közmunkáját önérdekében ledolgozhassa, minthogy a 2) pont i) szerint közmunka a dormánd-hevesi úthoz rendeltetett, elintéztetett. — Sólymos község ismételt kérelme, hogy közmunkáját a Gyöngyösre vezető közlekedés utján;—Vécs község kérelme, hogy közmunkáját a Bal-Püspöki felé vezető utón ; — Derecske község folyamodása, hogy közmunkáját a ballai utón ; — Vámosgyörk község kérelme, bogy a községben levő mocsárt közmunka, rövel lecsapolhassa; — Eger város kérelme, hogy az Eged, Dónát és Ozigléd felé vezető utakat közmunkaerővel helyreállíthassa: — minthogy a közmunka hováforditása iránt intézkedés már tétetett, s egyes érdekek figyelembe nem vehetők, nem volt teljesíthető. — Rhéde község kérelme, hogy a rhede p. tassi út kiépítésére a jelen évben is közmunkaerö átengedtessék, a fon 2)] pont 1) alatt nyert elintézést. — Szöllös község azon kérelme, hogy 1870. évi közműnkatartozását és az 1871. évi közerőt a füred-poroszlói út helyett, a füred-kún-szent-mártoni úton fölhasználhassa, mint indokolatlan, visszautasittatik. Mezőtúr város kérelme, hogy a védpatak helyreállításánál fölhasznált munka, közmunkatartozásaiba beszámít tassék, miután a védtöltések föntartása a város magánérdeke, nem teljesíthető ; hasonló indokból elutasittatik Pély község azon kérelmével, hogy 1871. évi közmunkaerejét elpusztult védgátjainak helyreállítására fordíthassa; és Nagy Rév község azon kérelmével, hogy az 1870. évi II. félévi és az 1871. évi közerejét partvédelmi munkákra használhassa. — Gyöngyös város azon kérelme, hogy hátralékos közinunkaerejét természetben ledolgozhassa, e határozat 8) pontjában találja elintézését, hasonlókép Kaál község azon kérelme, hogy 1870. évről hátralékos közmunkáját a kaál-hevesi útban hasznosíthassa. — Atány Kömlö, Tarna-Sz.-Miklós, Vezekény, Nana és Sarud községek kérelmi-, hogy a bessenyö-kömlöi útvonal köziuunUaevejükkel helyre- állittassék, minthogy ezen útra a 2) pont p) és ff) szerint kellő munkaerő már rendeltetett, figyelmen kívül hagyatott. Verpelét mváros kérelme, hogy a verpelót-domoszlói útra közmunkaerö engedtessék, a 2) pont f) alatt már elintéztetett. — Szolnok város kérelme, hogy hátralékban levő közmunkáját saját határában ledolgozhassa, minthogy g határozatnak 8) pontja a hátraléknál már rendelkezik, további intézkedést nem igényel. Szentkirályi Ödön szolgabiró azon hivatalos jelentésére, mely szerint a domoazló detki utón ezúttal is közniukaerö engedtessék, a közmunka már fölosztva lévén, jelenleg intézkedés nem tétethetik ; mindazonáltal — miután ezen útvonalnak tovább építése igen kívánatos, meghagyatik Majzik Viktor főszolgabíró és Szabó Imre főmérnöknek, hogy az esetben, ha egyik vagy másik útvonalnál felesleges erő mutatkoznék, az a kérdéses útvonalnál fölhasználható. 15) Inoka község azon kérvénye, hogy a határán átvonuló országút, mint járhatatlan, fölhagyassék, és más, egészen új irányban vezettessék, az egyúttal küldöttségkint kirendelt Hellebronth János főszolgabíró és Timon Bertalan főmérnöknek azzal rendeltetik kiadatni, hogy helyszini szemlét tartván, az érdekeltek kihallgatása után tegyenek mielőbb véleményes jelentést. 16) lsaák Istváa szolgabirónak hivatalos jelentése következtében megengedtetik, miszerint Skultéty István p. fajzati közbirtokos régibb idők!öl hátralékban levő 72 igás közmunkáját, napját 1 ft 20 krral számítva, megválthassa. 17) Végre utasittatik Szabó Imre m. főmérnök, hogy a^ erdö- telki-kaáli utat megvizsgálván, annak járhatóvá tétele, illetőleg az oda fordítandó közmunkaerő mennyiségéről a közmunkaküldöttségnek mielőbb jelentést tegyen, és a küldöttség a helyreállítás végrehajtásának elrendelésével megbizatik. Mely határozat az abban foglaltak teljesítése, illetőleg az illetők értesítése végett lsaák László megyei első alispánnak, a főpénztárnok- nak, a megyei fő- és alszolgabiráknak, a megyei főmérnököknek, út- biztosoknak kiadatni rendeltetik. Országgyűlés. — A képviselőház márcz.21-ikiülésében tárgyaltattak aSvéd-, Norvég , Franczia- és Olaszországgal a közönséges büntevök kölcsönös kiadása iránt kötött szerződések, melyeket a ház némi vita után, változatlanul elfogadott, csupán az Olaszországgal kötött szerződésben tétetvén némi csekély módosítás. A vita alatt Horváth Boldizsár igazságügyminiszter, Várady Gábor fölszólalása folytán megígérte, hogy igyekezni fog, ily nemzetközi szerződéseknél a magyar nyelvnek a német mellett egyenjogúságot szerezni. Ezután a pesti kir. itélö tábla biráinak szaporítására vonatkozó törvényjavaslat került tárgyalás alá. E szerint a pesti kir. tábla birói személyzete ideiglenesen 4 bíróval megszaporíttatik. A törvényjavaslat némi vita után, a a közp. bizottság szerkezete szerint, négy szótöbbséggel elfogadtatott. Következett a fiumei provisorium által szükségessé vált póthitelre vonatkozó törvényjavaslat, melyet a ház vita nélkül megszavazott. Ezután a felnőttek elemi oktatásáról szóló, Irányi Dániel által beadott törvényjavaslat került szőnyegre. A közp. bizottság ennek elfogadását nem ajánlja, részint azért, mivel az osztályok többsége ellene nyilatkozott, részint mivel a közoktatásügyi miniszter kijelenté, hogy rövid idő alatt ö szándékozik e tárgyra vonatkozólag uj törvényjavaslatot benyújtani. Az indítványozó és még egy pár képviselőnek fölszólalása után, a ház Irányi javaslatát elvetette. Végül megkezdetett a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása A közp. bizottság azt javasolja, hogy ne a kormány, h'-nem a közp. bizottság által szövegezett törvényjavaslat vétessék föl a tárgyalás alapjaul. E javaslatot a ház helyesléssel fogadta, s hozzájárult a belügyminiszter is. B. Simonyi Lajos a kisebbség nevében külön véleményt adott be, attól tételezvén föl, hogy a kisebbség a törvényjavaslat mellett vagy ellene szavaz-e: ha a külön véleményben kifejezett néhány mó- dositvány elfogadtatik-o vagy nem. A vitát Szüllö Géza nyitotta meg, pártolva a közp. bizottság javaslatát. Utána Schwarcz Gyula szólt, hosszasan, főleg a virilis szavazatok ellen. — A márcz. 22-iki ülésben Paulovics István interpellálta a miniszterelnököt : igaz-e, hogy b. Rauch Levin, volt horvát bánnak, utólagos számadás terhe alatt, 91,600 ft utalványoztatok, de a számadás meg nem történt; s ha igen, intézkedett-e a kormány, hogy az állam fedezetet nyerjen a volt bán vagyonából ? Az interpelláló kiadatni határoztatott. Ezután a ház fölvévén a községek rendezéséről szóló törvény- javaslat tárgyalását, mindenekelőtt Schwarcz Gyula folytatta az előbbi ülésben megszakított beszédét, s azzal végezte, hogy jó volna, ha a kormány nemcsak a jelen törvényt veszi vissza, de a megyerendezésre vonatkozót is módosítja, mert egyiknek sem lesz jó hatása. Tisza Kálmán határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint mondja ki a ház, hogy a községrendezési törvény, ha elfogadtatik is, csak az úrbéri viszonyok rendezése és az úrbéri maradványok megszüntetése után lép életbe. Tóth Vilmos belügyminiszter beszédében a centrali- satio ellenségének mutatta magát, s a közigazgatási bíráskodást azzal indokolta, hogy közigazgatási törvényeink nincsenek. Az átalános vitában részt vettek még: Nehrebeezky Sándor, Gonda László, Lati- novics Vincze, Gubody Sándor, gr. Zichy Nándor, Hoffmann Pál, Breunerberg Mór, Csanády Sándor, Horn Ede, Guthy Benő és Kapp Gusztáv. Az átalános vita befejeztetvén, a ház a törvényjavaslatot elfogadta a részletes vita alapjaul, Tisza Kálmán indítványát pedig a részletes vita után határozta tárgyalni. — A márcz. 23-iki ülésben megkezdetett a községrendezési törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az 1. §-nál Györffy Gy. és Hor váth D. egy-egy módositványt nyújtottak be, de a ház azok elvetésével fogadta el az 1-sö , s minden vita nélkül a 2-ik § t. A 3. §-nál, mely szerint: „Közigazgatási ügyekben a községek fölebbviteli hatósága első fokban a törvényhatóság, második fokban a kormány“ — Tisza Kálmán oly értelmű módositványt nyújtott be, mely szerint a kormány közigazgatási bíráskodása mellöztetnék. E fölött hosszabb vita támadt, melyben részt vettek: Nehrebeezky Sándor, Hoffmann Pál, Móricz Pál, Ghyczy Kálmán, Csengery Antal és Királyi Pál. Végül a ház 3 szótöbbséggel elvetvén Tisza Kálmán indítványát, a 3. § t elfogadta. A következő §§ ok egész a 22-ikig elég gyorsan tárgyaltattak le, s részint változatlanul, részint módosítva elfogadtattak. — A márcz. 24-iki ülésben a ház folytatta a községi;endezési törvényjavaslat részletes tárgyalását, s a 34-ik §-ig jutott. Élénkebb vita csak a 26., 27, és 34-ik § nál fejlődött ki. Ez utóbbi §. szerint, a községi képviselet felerészben választottakból s felerészben a legnagyobb adót fizetőkből alakul. A kisebbségi javaslat a virilis szavazatokat egészen mellőztetni kívánja, hogy igy az egész községi képviselet választott tagokból álljon. E módositványt nemcsak az összes;
