Eger - hetilap, 1871

1871-03-02 / 9. szám

IX. éri folyam.

9. szám.

Marczins 2-án 1871.

Előfizetési dij :

Egész évre Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám .

5 ft kr. 2 ft .V ! kr. I ft ki.

— 45 kr.

— 12 kr.

EGEE.

Hirdetésekért:

minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó hivatal : a lyceumi nyomda. KlAiizetéséket eliosad : a szerkesztős ég ( Széchenyi-utcza 26. sz.) J e n t s c h G. könyvkereskedése s minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak iMosse R. Bécsben.

Országgyűlés.

A képviselöház febr. 2l-iki ülésében Kerkapoly pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a márczius héban viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról, — miután a kormánynak ez iránt febr. végéig adott fölhatalmazás néhány nap múlva megszűnik, s nem remélhető, hogy a budgettárgyalás addig befejeztethessék. E törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittatott.

Következett a napirend : a közoktatási minisztérium költség- vetésének folytatólagos t irgyalása. Népnevelési szükségletekre 600,00(1 frt kéretik, melyet a pénzügyi bizottság megszavazásra ajánl. A tárgyhoz először hozzászól Schwarcz Gyula, ki az 1868-iki népoktatási törvény hiányait fejtegetvén, határozati javaslatot nyújt be, mely szerint ezen törvény némely pontjai revisio alá vétessenek. Kürrm't.dy Sándor három határozati javaslatot nyújt be, melyekben utasittatni kívánja a közoktatási minisztériumot, hogy a népiskolák szükséges taneszközeiről gondoskodjék, s azokat hazai iparosok által .készíttetve, kellő mennyiségben küldje meg a megyék székvárosainak, a honnét a vidék fedezhesse szükségletét ; továbbá, hogy a népoktatási törvény 23. 50. és 67. §§-ait még ez évben hajtsa végre, s e tekintetben póthitel végett forduljon a házhoz ; végre, hogy a nyári szünidők alatt minden állami tanitóképezdében, s ha lehet, más tanintézetekben is, gyakorlati tanórákban részesittesse a néptanítókat. Mindezen határozati javaslatok binyomatása elhatároztatott. Ezután a népnevelési czélokra kért 650,000 frt megszavaztatik. Rövid vita. után megszavaztattak még : a néptanítók lapjára 30,000 frt, a felnőttek oktatására 50,000 frt, a képezdei tanárjelöltek s isko- latanitók kiképzésére 30,000 frt, a sik tnéinák intézetére Váezon 33,996 frt. A vita további folyamában Irányi D. fölemlíti, hogy a közoktatási minisztérium egy miniszteri tisztviselőtől vett állami czélokra háztelket, mely sokkal többe került, mint ha első kézből, attól vette volna, kitől ama miniszteri tisztviselő vette. Ebből botrá nyos polémia fejlődött ki. Molnár István képviselő kijelenté, hogy ö azon osztálytanácsos, kire a czélzás történt, s elöadá a kérdéses adásvevés történetét, kimutatván, hogy öt e tekintetben semmi szemrehányás nem illetheti. A dologhoz többen is hozzászóllak, s valaki furcsa véletlennek mondá az esetet, mit Molnár gyanúsításnak vevén fölkiált: „Wie dér Schelm ist, sodenkter!“ Ebből szonyu vihar keletkezett, mely az ülés végéig tartott. Az elnök roszalását fejezte ki az inparlameutaris nyilatkozat fölött. Végül Molnár István szavait visszavonta, miután az illető képviselő kijelenté, hogy őt sérteni nem akarta.

— A febr. 22-ikí ülésben Stratimirovics kinyilatkoztatá, hogy a miniszterelnöknek interpellatiójára adott válaszával nincs megelégedve, azért határozati javaslatot nyújt be, melyben fölszólítja a kormányt, hogy befolyását a külügyi politikában oly irányban emelje érvényre, hogy a keresztények eshetöleges fölszabadítása a török uralom alól a monarchia részéről semmiben se akadályoztassék. Wahrmanu Mór a vasúti közlekedés akadályainak megszüntclését czélzó határozati javaslatot nyújt be, mely annak idején tárgyaltaim fog.

Ezután a ház folytatta a közoktatási minisztérium költségvetésének tárgyalását. Megszavaztattak a következő összegek : ösztöndíjakra s egyéb tanulmányi czélokra 71,490 frt, a magyar nemzeti muzeum szükségleteire 81,834 frt, a képzőművészet czéljaira

20,000 frt, történelmi műemlékek fölkutatása és fenntartására 16,500 frt, a m. tud. akadémia könyvtára gyarapítására 5000 frt, közp. -sebészeti szemléidére 9,550 frt, a m. kir. természettudományi társulat évi segélyezésére 7 500 frt, elszegényedett Írók segélyezésére 2500 frt, tornamesterek kiképzésére 5000 frt s zenészeti czélokra 5000 frt.

Magyar történelmi források és emlékek kiadására 15,000 frt előiré- nyoztatott. Horváth Mihály ez összegnek 20,000 írtra emelését indítványozó, mely indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasittatott.

— A febr. 23-iki ülésben Berzenczey László a londoni confe- reutia határozataira vonatkozó hirek alapossága iránt interpellate intézett a miniszterelnökhöz. Ezután a ház folytatta a vallás- és közoktatási minisztérium költségvetésének részletes tárgyalását. Miután a nyugdijakra előirányzott 31,940 frt vita nélkül megszavaztatott, következett a rendkívüli szükséglet. A vallásfelekezetek segélyezésére e rovatba fölvett összegek ellen több oldalról történt fölszólalás. Némelyek egyátalában nem tartják helyesnek, hogy az állam a felekezeteket segélyezi. A görög-keleti egyház részére előirányzott

100,000 írtból a pénzügyi bizottság 20,000 frtnyi törlést javasol, de a ház, Joannovics György államtitkár fölszólalására megszavazza az egész összeget. Zsedényi Ede az ágost. vallásunk segélyezésére kért összeget (36,000 frt) 8000 írttal fölemeltetni indítványozta, mely indítványa a p. bizottsághoz utasittatott. Ugyanoda utasittatott Si- may Gergely azon indítványa is, hogy az erdélyi örmény szertartásnak segélyezésére 5000 frt szavaztassék meg. A helv. hitvallásuak részére megszavaztatott 65,000 frt, az izraelita egyháznak 5000 frt, az unitaria egyháznak 5000 frt. Megszavaztatott továbbá néhány tanintézet részére 27,000 frt, s a n. múzeumi gyűjtemények szaporítására 42,000 frt.

Következett a honvédelmi törvényjavaslatok tágyalása. Az első törvényjavaslat, mely a honvédkeríiletek uj beosztásáról szól, észrevétel nélkül elfogadtatott. Ellenben nagy vitákra szolgáltatott okot a honvéd-lovasság szaporításáról szóló törvényjavaslat, melybe a közp. bizottság kisebbsége be akarja csúsztatni azt, hogy „minden honvédkerület a kebelében foglalt létszámnak megfelelő tüzérséggel és műszaki csapatokkal elláttatik.u E módosit vány hoz többen hozzászóltak, különösen érdekes volt gr. Andrássy Gyula élezés ötletekben gazd ig beszéde, ki azonban a dolog érdemére vonatkozó észrevételeit a kővetkező ülésre halasztotta.

— A febr. 24-iki ülésben mindenekelőtt a máreziusban viselendő közterhekről és kiadásokról szótó törvényjavaslat tárgyaltatott, melyet rövid vita után a többség elfogadott. Az ellenzék ellene szavazott. Következett a honvédlovasság szaporítására vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Hosszas vita fejlődött a fölött, vájjon a honvédség ellátandó-e tüzérségi és műszaki csapatokkal, mint ezt az ellenzék javaslatba hozta. A jobboldal köréből különösen gr. Zichy Nándor és a miniszterelnök igen tüzetesen szóltak az ügyhöz. Ez utóbbi ismételve kijelenté, hogy <■ kérdésben rá nézve nem közjogi, hanem csupán czélszerüségi okok a döntök, s pontról pontra igen meggyözöleg fejtegeté az okokat. — Az ellenzék, melynek szónokai sorából Tisza Kálmán hosszú beszédét kell megemlítenünk — jónak látta ez alkalmat közjogi támadásokra fölhasználni, hogy uj.ra meg újra megkísértse a kiegyezési mii alapjainak megingatását. A vita ez ülésbeu még nem ért véget.

— A febr. 25-iki ülésben az igazoló bizottság jelentést tett Török Albert képviselő megbízó leveléről. A bizottság többsége ezt alakilag kifogástalannak találván, a szabályszerű idő föntartása mellett Török Albertét igazolandónak vélte. Simányi Ernő azonban külön véíeménynyel lépett föl, mivel Török Albert btró volt, biró pedig törvény szerint egyúttal képviselő is nem lehet. Simonyi t. i. a birói hatalom gyakorlatáról szóló törvényt úgy magyarázza, hogy bírónak képviselővé választása érvénytelen , ha mindjárt megválasztatása után birói állásáról lemondott volna is. E furcsa fölfogást, úgy látszik, az egész baloldal osztja. Ez ügyben zajos vita támadt, több baloldali azt kivánta, hogy a jelentés tétessék át a biráló bizottság-