Eger - hetilap, 1871

1871-02-16 / 7. szám

50

Országgyűlés.

A képviselőház febr. 7-iki ülésében Perczel Béla jelentést tett b. Eötvös József temetéséről, mely Ercsiben József föherczeg képviselőjének, a kesergő családnak, az ország valamennyi miniszterének, több hatóság, intézet és testület küldöttségeinek és nagyszámú közönségnek hozzájárulása mellett ment véghez.

Napirenden volt a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. A „gazdasági in- tézetek“ cziménél Tisza László szemére veti az illető miniszternek, hogy nem teljesítette a háznak azon múlt évi határozatát, mely még két gazdasági tanintézet fölállítását rendelte el. Szlávy miniszter indokolta e mulasztást, s alapos érvekkel mutatta ki, hogy nem tartja ez idő szerint kívánatosnak fölsőbb gazdasági intézeteink szaporítását. — A tárgyalás folyamában még némi vita támadt az „álladalmi lótenyészintézetek" cziménél. Tisza Kálmán a lóméneseknek katonai kezelését ellenezte. Szlávy miniszter erre fölsorolta az okokat, melyek ezen méneseknek katonai kezelése mellett fölhozhatok, és az ajánlott kezelésmód ellen szólanak. — Az ülés folyama alatt következő összegek szavaztattak meg : a keszthelyi gazd. tanintézetre 34,7000 frt, a debreczenire 41,200 frt, a magyar-óvárira 52,900 frt, a kolozs-monostorira 44,500 frt; a hradeki földműves-iskolára 10,300 frt ; a diószegi vinczellérképezdére 4000 frt ; az állami lóte- nyészintézetekre 238,600 frt ; vesztegintézetre 44,200 frt ; a keleti marhavész elfojtására 47,000 frt ; a pesti állatgyógyintézetre 32,800 frt; a bányakapitányságokra 61,450 frt ; a földtani intézetre 26,900 frt ; a statistikai hivatalra 56,870 frt.

— A febr. 8-iki ülésben befejeztettek a földművelési, ipar- és keresk. minisztérium költségvetése fölött egy héten át folyt tárgyalások. A támadások, melyek a keresk. miniszter ellen intéztettek, jobbára igen szelíd természetűek voltak. Ezúttal a német nyelvnek még egyes postahivataloknál való használata idézett elő éíénkebb vitát, mely azzal végződött, hogy a „ postajövedék “ czimre megszavaztatott 4,017,799 frt, és fedezetkép 4,170,000 frt. Rövid szóváltás után megszavaztatott még: a távírdákra 1.411,000 frt, úgy a bevétel is 1,112,000 írttal; rév- és tengerparti egészségügyre 59,800 frt szükséglet és 12,700 frt fedezet; a pesti zálogházra 137,000 frt; nyugdijakra 86,246 frt ; bányailletékekre 41,000 frt; továbbá rendkívüli szükséglet fejében megszavaztatott: keresk. czélokra 1000 frt, gazd. tanintézetekre 27,000 frt, állami lótenyészintézetekrC 145,900 frt, a pesti állatgyógyintézetre 16,900 frt; távírdákra

300.000 frt, posta- és távirdaház építésére második részletül

250.000 frt.

A napirend 2-ik tárgya volt: az igazságügy minisztérium költségvetésének tárgyalása. Az átalános vitát Dietrich Ignácz nyitotta meg ; hosszasan beszélt az igazságszolgáltatásról s a költségvetés czimeit egyenkint vette bírálat alá. Beszéde után az ülés bezáratott.

— A febr. 9-iki ülésben folytatták az átalános vitát az igaz- ságügyminiszterium költségvetése fölött. Hodossy Imre beszéde első felében alapos czáfoló észrevételeket tett Dietrich vádjaira ; második felében a költségvetést birálgatta. Hodossy tiszta, elegáns szónok, észrevételein mély tárgyismeret s alaposság vonul keresztül. Utána ellenzéki részről részt vettek a vitában : Vajda János, Tisza Kálmán, Stanesku Vazul, Berzenczey László és Borlea Zsigmond. Végül Horváth Boldizsár igazságügy miniszter válaszolt azokra, mik i ,ita alatt ellene fölhozattak, hosszú beszédében leginkább a Dietrich által ellene fölhozott vádakra felelt, melyeket egytől egyig megezá- folt. Beszéde folyamában elősorold azon törvényjavaslatokat, melyek a Dietrich által megtámadott codificationalis osztály részéről már beadattak, részint munkában vannak. Névszerint az országgyűlés előtt feküsznek a következő törvényjavaslatok: a testi fenyíték eltörléséről, az első folyamodásu bíróságok szervezéséről, a királyi ügyészekről, a békebirákról, a bírósági végrehajtókról, a vadászati jogról, az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről, az irtványokról, a bérföldekröl, az udvartelki zsellérekről, a telepitvényekröl, az ará nyositás és tagosításról Erdélyben, a magyar földhitelintézetről ; továbbá kiadási szerződések Franczia-, Olasz- és Svédországgal. Készen vannak, s még ez ülésszak alatt benyújthatók : az italmérési jog rendezéséről, a malomjogról, a consularis jurisdictio elkülönítéséről, a katonai törvényszékek hatásköréről, a katonai büntető-eljárás reformjáról szóló törvényjavaslatok ; továbbá jogsegély iránti szerződések Ausztria és Magyarország, s ez utóbbi és Wurtemberg közt polgári és büntető-ügyekben. Előadói tervezet alakjában készen vannak, s a jövő ülésszak alatt fognak előterjesztetni: a szóbeliség és közvetlenség alapelvére fektetett uj polgári perrendtartás, amortisationalis törvény, ügyvédi rendtartás, törvény a kir. jegyzőkről. Végül munka alatt vannak : az anyagi büntető törvénykönyv,

a bűnvádi eljárás, a börtönrendszerről, az úrbéri váltság megtérítéséről Erdélyben, a polgári házasságról szóló törvényjavaslatok, s a polgári törvénykönyv általános része.

— A febr. 10-iki ülésben Kiss János interpellálta a közmunka- és közlekedési minisztert : szándékozik-e intézkedni, hogy Szatmár- megyében a folyók szintén szabályoztassanak, hogy ez által a megye az árvizektől jövőben megmentessék'? Az interpellatio kiadatott az illető miniszternek.

Napirenden volt az igazságügyminiszterium költségvetésének részletes tárgyalása, mely elég gyorsan haladt, s csak néhány tételnél, névszerint a semmitöszéknél alkalmazott 4 segédelőadói állomásnál és a kir. közvádlói hivatalnál fejlődött ki bővebb eszmecsere. Megszavaztattak a pénzügyi bizottság javaslata szerint a következő összegek: a központi igazgatásra 210 500 frt, a semmitőszékre 170,900 fi t, a legfőbb itélőszékre 375,900 frt, a pesti kir. táblára 609,500 frt, a marosvásárhelyi kir. táblára 113,100 frt, a kir. közvádlói hivatalra 34,000 frt, az orsz. vegyészi műterem szükségleteire 5000 frt, a kerületi vegyes bíróságokra 51,670 frt, az első biróságu váltótörvényszékekre 175,000 frt, a kerületi bányabiróságokra 28,900 frt, a sajtóbiróságokra 22,600 frt, a pénzügyi főtörvényszék és p. törvényszékekre 46,800 frt.

— A febr. 11-iki ülésben Kerkápoly pénzügyminiszter két törvényjavaslatot nyújtott be, melyek egyike a fiumei kormányzó s az ottani provisorium részére előirányzott póthitelről, a másik a fővárosi közmunkák 1871. évi költségeiről szól.

Napirenden volt az igazságügyminiszterium költségvetése fölötti vita folytatása. Miután az erdélyi városok törvénykezési költségeire 69,000 frt s az ottani első biróságu úrbéri törvényszékekre 74,390 frt a pénzügyi bizottság javaslata szerint megszavaztatott, következtek az állami fegyházak költségei. A vitát e tárgyban Má- riássy Béla nyitotta meg, ki egy határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint az igazságügyminiszter fölszólítandó, hogy vizsgálatot tartson az országos fegyintézetekben mutatkozó visszaélések fölött, s erről a háznak jelentést tegyen. Irányi is nyújtott be határozati javaslatot, mely szerint az igazságügyminiszter addig is, mig a börtönrendszer törvényhozásilag megállapítva nem leend, a mutatkozó hiányokat a korszellem követelményei szerint orvosolja. Zlinszky György kárhoztatja a fegyenczekkel szemben ez idő szerint divatozó philantropismust. Beszéde többször derültséget okozott. Végül Horváth Boldizsár igazságügyminiszter emelt szót, hosszabb beszédében adatok fölsorolásával mutatván ki azon örvendetes haladást, melyet országos fegyintézeteink a magyar kormány alatt elértek. Erre Irányi Dániel, az igazságügyminiszter nyilatkozata folytán, visszavonta határozati javaslatát, Máriássy Béla javaslatát pedig a ház elejtette.

— A febr. 13-iki ülésben folytatták az igazságügyminiszterium

költségvetésének részletes tárgyalását. Miután az országos fegyhá- zakra (780,7207), a telekkönyvezésre (430,500 frt) és nyugdijakra (455,000 frt). előirányzott összegek csekély vita után megszavaztattak, a ház a rendkívüli szükségletre tért át. A codificationalis munkálatokra előirányzott 50,000 írtból a pénzügyi bizottság csak 35,000 frt megszavazását ajánja, s ezt is a miniszterelnök költségvetésébe véleményezi áttétetni. E fölött élénk vita keletkezett, melyben részt vettek : Perczel Béla, Ghyczy Kálmán, Zsedényi Ede, Máriássy Béla, Hoffmann Pál, Stanesku Imre, Simay Gergely és Vidlicskay József. Ghyczy következő határozati javaslatot nyújt be : „Terjeszsze a

minisztérium elő azon eljárás tervét, illetőleg azon közegnek szervezetét és költségvetését, melylyel a codificationalis munkálatokat jövőre teljesíteni szándékozik, s a ház, ha a szervezést czélszerünek találja, az arra szükséges költséget készséggel meg fogja szavazni, e nélkül a kívánt összeget nem szavazhatja meg.“ E rovat tárgyalása függőben hagyatott.

A fegyverszünet alatt.

A választások a franczia nemzetgyűlésbe f. hó 8-án estek meg, az eredményt azonban Bordeauxban több megyére nézve még febr. 13-án sem ismerték. A többség a békepárt részére biztosítottnak látszik ; azonban a többség, több rendbeli tudósítás szerint, nem a re- publicanus, hanem a monarchicus párthoz tartozik. Az orleansisták, kiknek fejéül Thierst említik, igen jelentékeny számban választattak meg. Thiers 18 helyen, Trochu 7 helyen, Gambetta, Favre, Garibaldi, Changarnier, sat. szintén több helyen lőnek megválasztva. A bonapartisták is mozognak. Napoleon, kinek nem jelentéktelen pártja van a parasztság közt, a választások alkalmával kiáltványt intézett a francziákhoz ; brüsseli hirek azonban e kiáltvány hamisnak mondják. A választások rendben mentek véghez, csupán Nizzában történtek za