Eger - hetilap, 1871
1871-02-16 / 7. szám
51 vargások. Párisban a választások a szélsők javára ütöttek ki. A megválasztottak közt vannak : Louis Blanc, Hugo Viktor, Garibaldi, Rochefort, Delescluse, Pyat, Floquet, Gambetta, Thiers, Dorian. — A nemzetgyűlés f. hó 12-én tartotta első ülését Bordeauxban. A 759 képviselő közül mintegy 300 volt jelen. A gyűlés azonnal megalakult, s 4 titkárt választott. Az elnökségre állítólag legtöbb kilátása van Grévynek vagy Dufaürenek. A kormány megalakításával Thiers fogna megbizatni. Gambetta a párisi kormány azon rendelete folytán, melylyel az ő választási rendeletét ismételve megsemmisité, beadta lemondását. Gambetta visszalépését a frauczia lapok legtöbbje helyesli; a „Con- stitutionnel“ és „Liberté“ e visszalépésben a rend győzelmét látják az anarchia fölött. Az angol és német lapok is örvendetes békejelenségnek tekintik azt. A béke közeli megkötése, Gambetta lemondása s a választások kedvező eredménye folytán igen valószínű. A békeokmány Favre és Bismarck által állítólag már aláíratott, s a párisi kormány azt legközelebb a nemzetgyűléseié terjesztendi, melynek kezeibe egyúttal hatalmát is leteendi, számot adva szept. 4-ike óta követett eljárásáról. A béke föltételei hitelesen még nem ismertetnek. Bécsi hírek szerint, Poroszország területátengedési követelése kiterjed az egész felső Rajna és alsó Rajna departementra, a Meurthe departement egy harmadára, a Doubs és Vogesek departementja egyes részeire, ezenkívül Metz és Lotharingiára. Hadi kárpótlás fejében valószínűleg 3000 millió frankot fog követelni. A békeokmányba állítólag egy uj német- franczia kereskedelmi szerződés is belefoglaltatott. A békealkudozásokba eddig egy hatalom sem avatkozott, de azt hiszik, hogy a fran- czia nemzetgyűlés a hatalmakat föl fogja szólítani közbenjárásra. Versailles! közlés szerint, a fegyverszünet febr. 28-ig meghosszabbittatott. Páris folyvást nyugodt ; de azon körülmény, hogy a nyugalom föntartására eredetileg kikötött 12,000 ember helyett Bismarck most 25,000 embert engedett fegyverben maradni a párisi helyőrségből, oda látszik mutatni, hogy rendetlenségek kitörésétől tartanak. Hir szerint Vilmos császár hadseregével febr. 20-án bevonul Párisba, a császár nem tudja megállani, hogy néhány napot a tuilleriákban ne töltsön. Ez esetre —netaláni merényletek meggátlása végett— a legszigorúbb óvó intézkedések fognak tétetni, névszerint azon utczák házait, melyeken a császár bevonulását tartandja, porosz katonaság fogja meg- szállani. A párisi erődök is a poroszok által oly karba helyeztettek, hogy onnan a várost néhány óra alatt halomra löhetik. Belfort mellett a Hautes-Perches és Basses-Perches erődöket a németek febr. 9 én elfoglalták. Még néhány erőd maradt ez erősség körül a francziák birtokában, melyek közül a Justice és Miatte erődök még Belfortnak valószinüleg nemsokára bekövetkező eleste után is tarthatják magukat, mig az élelmiszerek hiánya által megadásra nem kényszerittetnek. Nyugati-Francziaországból Írják a „Standard“-nak, hogy Chan- zy most erősebb hadsereggel bir, mint valaha, s tüzérsége majdnem oly tetemes, mint Bourbakié volt. Bourgesben gyorsan alakitnak egy uj hadsereget. Roppant sok fegyver érkezik, 250,000 fegyver és 300 ágyú érkezett Bordeauxba egy hét alatt. Marseilleben 100 ágyú áll készen az elküldésre, s az ottani öntödék naponta 3 üteg ágyút készítenek el. A fegyverszünet végével Francziaországnak a most birt ágyukon kivül 700 uj ágyúja lesz. A legénység, a mily gyorsan csak lehet, a hadsereghez utazik. A kormány legközelebb elrendelte, az 1871-iki korosztálynak rögtöni fegyver alá hivását minden sorshúzás nélkül. A franczia erők, a „Standard" tudósítója szerint, a fegyverszünet után megint oly rendkívüliek lesznek, hogy Francziaország nem egyhamar fogja magát megadni. E gyors fegyverkezés azonban nem a franczia kormány harczias hangulatának tulajdonítandó; annak czélja csupán az lehet, hogy a békealkudozások alkalmával a nemzetgyűlés tekintélyes haderőre támaszkodhassék, s ne legyen kénytelen a poroszok minden absurd követelésére alázatosan igent mondani. Egy német lap szerint, a jelen háború alatt 23 ütközet, 48 üt- közetszerü csata és 20 ostrom volt. A legvéresebb ütközet Metz előtt vivatott, hol 270,000 német s 210,000 franczia állt szemközt, s 3 napig tartott, és csupán a második napon a németek 600 tisztet s 17,000 embert vesztettek. — A jelenleg Francziaországban létező német harczo3ok számát 780,000 főre teszik 1740 ágyúval. — Rouen városára a poroszok 6 millió frank hadisarezot vetettek. — Bismarck megbetegedett. — Ducrot tbk. beadta lemondását. — A poroszok, daczára a fegyverszünetnek, több helyen túlzott requisitiókat tesznek, s bántalmazzák azon nemzetőröket, kik ellenök harczoltak. Villeneuve és Blaiseau községek, melyek a requisitiókat megtagadták, több órai fosztogatásnak voltak kitéve. Ausztria. Az uj osztrák miniszteiium kineyeztetése oly váratlanul történt, hogy a meglepetés átalános volt. Atalános az a fölfogás is, hogy e minisztérium kath. conservativ jellegű. A bécsi clericalis-feudalis, úgy a prágai cseh lapok bizonyos tartózkodással nyilatkoznak, az alkotmányiéi német lapok pedig a Habietinek-miniszteriumban a reaetio kezdetét látják. A pesti lapok legtöbbje gunynyal szól az uj cabinetröl, melynek tagjai közt egyetlen reichsrathi képviselő sincs, s legtöbbje annyira ismeretlen, hogy a közönség, midőn a kinevezések tudomására jutottak, utonutfélen kérdi egymástól : Ki az a Jirecsek? Ki az a Habietinek ? Az első benyomás a lehető legkedvezőtlenebb volt. Egy bécsi tudósitó irja, hogy 1848. óta oly lázas állapotban, mint az uj miniszteri névsor közzététele napján, egyszer sem látta a bécsi Dépet. Az alkotmányhü képviselők az uj minisztérium ellen bizalmatlansági szavazatot szándékoznak indítványozni a reichsrathban, mely f. hó 20-ra van egybehíva. A cseh iapok határozottan roszalják a birodalmi tanács egybehivását. 0 Felsége a politikai és sajtóvétségek miatt elitéit polgári egyéneknek amnestiát adott, minek folytán Prágában e hó 9-én 55 elitéit — köztük 14 fölségárulás miatt — nyerte vissza szabadságát. Politikai hetiszemle Az angol parlament ülésszaka f. hó 9-én nyittatott meg. A trónbeszéd nagyrészt a porosz-f'ranczia háborúra vonatkozik. A királynő mondja, hogy kormánya szorgosan törekedett befolyását a béke javára érvényesíteni, — de migaz éhség Párist megadására nem kényszerité, e törekvések sikeretlenek maradtak. Óhajtja, hogy a fegyverszünet oly békére vezessen, mely az illető két nemzet biztonságával s becsületével összeegyezhethető, s tartós legyen. A keleti kérdésre nézve a trónbeszéd azt mondja, hogy a conferentia munkálatai kedvező eredményt Ígérnek. Végül a trónbeszéd az északamerikai Egyesült-Államok és Anglia közt fönforgó differentiákra nézve azon reményét fejezi ki, hogy az ez ügyben folyó alkudozások kedvező eredményre fognak vezetni. — A fölirati viták mindkét házban gyorsan befejeztettek, s kevés érdekest nyújtanak. A jelen ülésszak azonban hir szerint igen érdekes lesz, mert az európai helyzetre vonatkozólag számos interpellatio fog a kormányhoz intéztetni. Mint Londonból jelentik, a kormány indítványba fogja hozni, hogy az angol hadsereg tényleges létszáma 19,980 emberrel fölemeltessék. A londoni conferentia f. hó 8-án hosszabb ülést tartott, s mint a „Times" jelenti, a Fekete-tenger semlegességének megszüntetése kimondatott, s ezért kárpótlásul a garantirozó hatalmak beleegyeztek, hogy Törökország a Bosporus és a Dardanella tengerszorosokat az idegen hadihajókra nézve elzárhassa. Ellenben egy más tudósítás korainak mondja e hirt. A conferentia határozatai — mint Granville lord az angol fölsöházban kijelenté — csak a háború után fognak szerződéssé emeltetni. Florenczi távsürgöny szerint, az olasz és orosz kormány közt igen benső viszony van. Oroszország Olaszországot a római — s ez viszont az előbbit a keleti kérdésben támogatja. — Visconti Venosta olasz külügyminiszter lemondott. — Az olasz kamra febr. 20-iki ülésében Crispinek azon interpellatiójára, mely a pápa világi hatalmának visszaállítása végett külföldön történő toborzások és bizonyos egyéneknek a Vatikánban gyülekezése iránti híreket emliti föl, — azt válaszolja Lanza miniszter, hogy azok szerint, a miket eddigelé ezen tárgyról tudhatni, ezen hirek bizonytalanok, és — mint ö hiszi — nagyon túlzottak. A hatóságok mindenesetre készek lesznek a bünösé- ket megbüntetni, ha e tekintetben valódi tények merülnének föl. Romániában a helyzet, úgy látszik, némileg javult. Mint londoni hirek erősítik, Károly fejedelem a nagyhatalmak unszolására végre elhatározta magát, hogy országát nem hagyja el. Törökország azonban még mindig aggodalmakat táplál, mert katonai óvó rendszabályokat tesz a romániai eseményekkel szemben, sőt egy konstantinápolyi hir szerint — melyet azonban Bécsben alaptalannak állítanak — Sumlában figyelő hadtestet állít föl. Spanyolországban a köztársaságiak folyvást erősen izgatnak az ifjú spanyol király ellen. Az előbbi cortesgyülés republicanus tagjai egy manifestumban erélyesen azt tanácsolják a népnek, hogy a választások utján, az alkotmány 33. czikkének reformálását, s a savoyai dynastia tróntól megfosztását igyekezzék kieszközölni. A manifestum a spanyol nép számára teljes souveranitást vesz igénybe minden alkotmányos hatalom tárgyában, s végül hő óhajtásokat fejez ki a franczia nép sikere iránt, melyet úgy tüntet föl, mint a brandenburgi ház becsvágyának, a bonapartisták bűneinek s a savoyai ház hálátlanságának áldozatát. Legújabb madridi hirek szerint a cortesválasz- tások nagyrészt határozott ellenzéki szellemben ütöttek ki. *
