Eger - hetilap, 1871
1871-08-10 / 32. szám
250 tési zászlóalj keret, egy lovagló iskola gyalogtisztek számára, és egy betegápoló ház fog elhelyeztetni. A kérdéses tervnek elkészítése és bemutatása végett Eger, Gyöngyös és Szolnokon küldöttségek rendeltetnek; ezekhez kineveztetnek, az Egerben müködö küldöttséghez elnökül: Isaák László 1-ső alispán; tagokul : Almásy Félix bizottmányi, Tavasy Antal Eger városa polgármestere, Zalár József főjegyző, Kürthy Ferencz föszbiró, Francz Alajos főorvos, Szabó Imre főmérnök és Simáczius Gusztáv aljegyző, — a Gyöngyösön működendő küldöttséghez elnökül Berecz Ferencz bizottm. tag ; tagokul Kürthy Antal, Főkövy Antal, Mala- tinszky Antal, bízott, tagok, Kaszap Bertalan ffőszolgabiró és Zsiga Pál m. alorvos ; — a Szolnokon működendő küldöttséghez elnökül : Fülöp József Il-od alispán; tagokul, Horánszky Nándor, Domokos László bizottm. tagok, Szalay Pál szolgabiró, Bécsi János főorvos, Timon Bertalan főmérnök; a küldöttségeknek a kellő iratok kiadatnak, elváratván hivatalos jelentésük; a küldöttségekhez még az érdekelt városok tiszti orvosai, s mérnökei, nem különben a gazdasági tisztviselők és szállásbiztosok is meghívandók. (Vége. köv.) Városi ügyek. 1871. augusztus 6-án Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A folyó évi julius hó 30-iki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, elnöki előterjesztés következtében, a községi iskolákat illető 5% százalékos iskolai adónak behajtása megrendeltetik, kezelésével az állami adót kezelő pénztári hivatal, behajtásával pedig a közig, tanács bízatván meg. Inditványoztatott, miként tekintve azon körülményt, hogy daczára annak, miszerint a város által a lyceumi épületben lévő föelemi tanodái helyiségek iránt indított rövid utu visszahelyezési perben hozott első bírósági Ítélet még múlt 1870-ik év szeptember havában’fel- lebbeztetett, mindezideig elintézve nincs, ennélfogva a n. ni. igazság- ügyminiszterium felkérendő lenne, miként intézkedni méltóztassék, hogy a királyi táblánál lévő említett peres ügy mielöbF intéztessék el; mely indítvány elfogadtatván, az abban kifejtett értelemben az igazságügyi minisztérium fölkéretni határoztatott. Ugyancsak indítvány folytán határozatba ment a) hogy a n. m. belügyminisztérium sürgetöleg fölkérendő, miként Eger városának a szabad kir. városok sorába leendő fölvételét tárgyazó kérvényt mielőbb elintézni méltóztassék; b) hogy Egerben egy téglagyár részvények-4 T Á R A növények, az ember szolgálatában. (Vége.) Ceilon szigetén van egy fa, melyet a lakosok kiriaghumának, a természetbúvárok gymneutura lactiferumnak, tejfa vagy tehénfának neveznek, mivel majdnem azon szolgálatot teszik meg, mint melyet teheneink ; benyesés által ugyanis a mi tejünkhöz hasonló fehér, zsíros, üdítő tejnedvet nyernek az ottlakók, és számtalanok élnek» utána. Hasonló kedvezményben részesité a természet a Canári szigetek lakóit, a „tabayba dolce" (euphorbia balsamifera) tejnedve által, mely valóságos csemege. Az opium a máknak megszáritott mérges tejnedve, és oly rom- bolólag hat a testre az ópiummal való élés, mikép csodálkozik az ember, hogyan válhatik szenvedélylyé, pedig hogy szenvedélyesen szeretik a keletiek, mutatja azon körülmény is, hogy 35 évi időköz alatt 162,243 láda vagyis 200 millió dollár értékű ópiumot szállított ki csupán a keletindiai kereskedelmi társaság. A gutta-pertcha megkeményedett növénytejnedv is Singapore szigetből származik. Gutta az ottani nép nyelvén annyit tesz, mint gyanta, és pertcha a fa, mely ez anyagot adja. A gutta-pertchának sokféle haszna ismeretes. Növénynedvröl lévén szó, lehetetlen érintetlen hagynom a czuk- rot, mely palotaszerü gyárakban készíttetik, hol ezren kapnak munkát és kenyeret; hasonlag a sok sörfözőházat, hol a komló- és kuko- riczából gyártatik az ismeretes üditö ital, mely után millió embernek van keresetforrása. Azonban e nemben legpompásabb, mint olvasóim tudják, a bor. vagyis a szőlőnedv, mely legtöbb embert tesz gazdaggá és tönkre, sok családnak ad kenyeret, és soktól vesz el. A bor hatása: fokozza a tetterőt, gyújtja a képzeletet, és erősiti a testet. utján állittassék fel; ez ügybeni véleményadással Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt, Csiky Sándor, Fekete Károly, ifj. Grőber Ferencz, Kubik Endre, Schaffner János, Sir Antal, Vasváry Károly, Volf Károly képviselők és Dusárdy József jegyzőből álló küldöttség bízatván meg; c) Csiky Sándor országgyűlési képviselőnek, a legközelebb lefolyt országgyűlés 2-ik ülésszakában előfordult közérdekű országos ügyekről, és ezek tárgyalása közben saját eljárása és magatartásáról szóló, s f. év junius hó 29-én tartott népgyülésben előterjesztett jelentésének kinyomatása. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék orvos-gyógyszerész egylete junius hó 26 án Gyöngyös városában tartott évi nagygyűlésének jegyzőkönyve. Az alapszabályok X. F. 15. §. értelmében a heves- és k.-szol- nokmegyei orvos-gyógyszerész egylet az idén félállása 3-ik évében, nagygyűlését Gyöngyös városában, ez alkalomra előre kiszemelt fürdő helyiségben tartá meg. A csekély számmal megjelent tagokat, a gyűlési teremben Gyöngyös város főorvosa dr. Hanák Vendel először is saját, de egyszersmind a helyiség birtokosnéja özv. mélt. báró Jeszenákné nevében meleg szavakban üdvözli, örömét fejezvén ki különösen a fölött, hogy az egri tagtársak oly szép, nem is remélt számmal jelentek meg ; ö ki az egylet iránt a legélénkebb érdekeltséggel viseltetik, tudja azon áldozatot méltányolni ; fájlalván egyszersmind a több oldalról tanúsított részvétlenséget. Erre az elnök dr. Frantz a gyűlést megnyitja. Megnyitó beszédében az alkalomhoz illő komoly méltósággal adja elő az egylet czélját, mely bár röviden és szárazon az alapszabályokban foglaltatik, de ö hivatva érezvén magát azt bővebben kifejteni, oly meggyőző szavakba önti az egylet nélkülözhetlen létét, és oly lelkesedéssel rajzolja az egyleti élet reánk vissza sugárzó jótékony hatását, hogy még az eddigi kétkedőnek is szétoszlott előítélete. Úgy látszik — mondja bevezetése után — e kettős megye orvos-gyógyszerész egylete csak Egerben virágzik, mert ott fogták fel annak lényeges értelmét; sem önálló és az irodalmi téren korszakot képző müveket mutathatunk be, sem búvárkodás által egyik vagy másik halhatatlan nevével nem büszkélkedhetünk ; ezt ügy is szakavatottabb férfiakra bizzuk, kiknek idejük, körülményük és képzettségük engedi, hanem igen, mint gyakorló orvosok, a mindennapi gyakorlati téren szerzett tapasztalatainkat az egyletben eszmecsere alakjában közöltük ; ez hivatásunk. Üdvözölve a jelenlevőket, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. € Z A. |k A különböző olajnemüek közöl csak néhányat említek : a czit- rom-, narancs-, szerecsendió-, fahéj-, szegfű-, rózsa stb. olajokat, melyek illők ; zsíros olajat adnak a kender, len, mák, pálma, olajfa, mandula, dió. A romlott gyümölcsök, burgonya adják a vegyészeire annyira szükséges borszeszt. A fáknak, kezdve az ibolyaszinü sandáitól, mely a dúsak termeit ékesíti, le a hitvány nyárfáig, melyből a szegények durva bútorzata készül ; a rózsafából készült doboztól, melybe az előkelő hölgyek ékszereiket rejtik, egész a csiszolatlan ládákig, melyekben a kereskedők portékáikat tovaszállitják, — számtalan alkalmazása van, s ezerféle keresetforrást alkotnak. Sőt az égetett fából, a faszénből is tudott az emberi szellem hasznot huzni. A friss és apróra tört szént szívó erejénél fogva arra szokták használni, hogy a beteg szobák romlott levegőjét tisztítsák vele, mivel itt, mint a romlott víznél is, a bűzös anyagokat magába szívja. Ezért szenesitik meg a hordókat, melyekben ivóvizet tartanak, a tengeri hajókon, mert ezekben a viz évhosszant is eláll. Ha a dohos életet szénporral keverik, és néhány hétig igy tartják, tökéletesen megjavul, s minden visszataszító szagát elveszti. A burgonyát még tavaszon túl is el lehet tartani a pinczé- ben a nélkül, hogy csirát hajtana vagy rothadna, ha közéje szenet teszünk. A vörös bor friss szénen keresztülbocsátva, elveszti színét. A szenet seinvesztö tulajdona miatt a czukorgyárakban alkalmazzák, hogy a szörpnek barnás színét elvegye. A szénen áteresztett égetett bor kellemesebb szinü és izü leszen. Hogy a lőporkészitésnél szintén nagy szerepet játszik, mondanom sem kell. Még a „frankfurti feketét11 kell megemlítenem, mely az olaj- s vizfestészetnél szerepel, s a nyomdafestéket adja ; készül pedig szőlővenyige szenéből. Helyén van itt futólag megemlékezni a selyemtenyésztésnél H
