Eger - hetilap, 1871

1871-08-10 / 32. szám

251 Napirend szerint a titkár dr. Schwarz a lefolyt évi működésről kimerítő jelentést tesz.* *) Ezután dr. Schőnberger, mint a számvevő bizottság tagja, a pénztár állásáról tesz jelentést; a pénztár a legnagyobb rendben találtatott. A pénztárnok Köllner L. azon jelentésére, hogy sok tag két évi díjjal is hátralékban van, a közgyűlés elhatározó, hogy a hátralékosok, a dij fizetésére még egyszer szólhassanak fel. Dr. Kálozdy ez alkalmat megragadja, hogy régtáplált eszmé­jének kifejezést adhasson. 0 azt mondja : lelkesen pártolja az egy­let czéljat, irányát és hogy eddig is a gyöngyösiek által ily parlagon hagyatott, azon körülménynek kell tulajdonítani, hogy az egyesülés és közvetlen érintkezés módja inpracticus és kivihetetlen ; nem kö­vetelhető, hogy a gyöngyösi a havi gyűléseket Egerben meglátogas­sa, mert arra sem Kellő idő Dines és fárasztó lenne; ha pedig utóbbi nem történhetik, az egylet jótékonyságát nem élvezhetik, indítvá­nyozza tehát és azon reménynyel kecsegteti magát, ha indítványa helyeseltetnék, hogy a gyöngyösi tagok mindannyija részt veend. Változassák meg az alapszabályok X. F. 15. §. akkép, hogy a havi gyűlések necsak Egerben, hanem Gyöngyösön és Szolnokon is tartassanak meg ; melynek kifolyása lenne: Eger mint székhelye a kettős megye egyletének, a hármas havigyiilés jegyzőkönyveit cse­re utján tudomásul venné. Dr. Schőnberger ez indítványt leikéből pártolja, annyival in­kább, mivel ez eszmét ő már évvel azelőtt megpendité. Nem kevés­bé lelkesen szólal fel ez indítvány mellett dr. Pátz, a többi jelenvol­tak is örömmel csatlakoznak hozzá, és elnök az indítványt határo­zatra emeli; Kálozdy, Koczianovich, Hanák ésKúsz Máté tagtársak­ból álló bizottmányt nevez ki, e pont bővebb tárgyalása és a gyön­gyösiekkel! közlés végett; az eredményről a közelebbi havi köz­gyűlést értesíteni kötelességül rovatik föl. Dr. Schvarcz érdekes korrajzot olvas fel ; betegének egy 72 centim hosszú béldarab, mint intussus ceptum löketett ki, betege él és egészséges, a béldarab a duodenumból való, a praeparatumot be­mutatja; az eset bővebb kidolgozása és kinyomatása határoztatik. Dr. Hanák Vendel mint fürdöorvos, a gyöngyösi timsós fürdő­ről tart értekezletet; fölsorolván mindazon bajokat, melyeknél a für­dő használat indicalva van. Azonkívül egy beteget mutat be, mely betegnél nagyobbszerü nyomás által a here-zsacskó (scrotum) alsó és hátsó része üszkösödés által elveszett, és pedig annyira, hogy a két here kicsüngött, több heti kezelés által a bőrnek genyesedés ut­ján behegedése történt. *) E jelentést lapunk jövő számában egész terjedelmében közöljük Szerk. Több értekező nem jelentkezett, a tisztujitás volt sorrenden. Dr. Frantz elnök saját és a többi tisztviselők nevében hivata­láról lemond. A tanúsított bizalomért köszönetét szavazván, kéri a gyűlést a tisztviselők megválasztásáig is elnököt választani. Koczianovich kéretett fel, titkárnak dr. Schőnberger. Elfoglalván helyöket, dr. Schőnberger mielőtt a választáshoz fognának indítványozza, hogy miután egyleti életünk mintegy cyclu- sokat látszik képezni, és pedig olyformán, hogy minden 3-ik évben Eger mint kiindulási pont vétetik föl, kéretnének föl, a már úgyis 2 évig működő tisztviselők hivatalukat még ez évben tovább folytatni, mig a három éves cyclus be leend fejezve. Ez indítvány közakarattal elfogadtatott, és a tisztviselőknek eddig tanúsított buzgó eljárásukért köszönet szavaztatott. Dr. Frantz, mint elnök ismét elfoglalja helyét, valamint a tit­kár is, mindkettő a hivatalt még ez évben viselni megígéri. Az évi illetékről lévén szó, Koczianovi eh indítványa, hogy a havi gyűlés hatalmaztassék fel az 5 ft évi dijt 2 részletre, és pedig */* évire fölosztathatni és azt utánvéttel megvehetni, elfogadtatik. A hírlapok változatlan ul megmaradnak, változtatásra a havi gyűlés hatalmaztatik fel. — Még a jövő pénztári vizsgálatra kiküldendő bizottság megvá­lasztása, nemkülönben a nagygyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére szükségelt kinevezés lévén hátra, egyhangúlag a tavaly megválasz­tottak maradnak. Eger, julius hó 26-án 1871. Dr. Frantz Alajos, Dr. Schvarcz Dávid, egyleti elnök. egyleti titkár. A romániai válság. Most a rumén válság ügy az, mely a politikai világ figyelmét magára vonta. A tényállás a következő: Károly fejedelem reformál­ni akarván országát, a vasutakat kívánta kiépíttetni. Erre idegen pénz kellett s Strousberg vállalkozott rá, hogy pénzt is előlegez, a munkát is végzi. A kamarák megszavazták a vasúti törvényt s a Strous­berg által kibocsátandó vasúti 7 ‘/2%-os kötvényekre az állami biz­tosítékot, s a kormány megkötötte Strousberggel a szerződést, ez pe­dig Berlinben szövetkezett néhány nagy úrral, Ratibor, Újest hercze- gekkel, Lehndorf gróffal stb. s ez urak oly alacsony árfolyamon bo- csáták ki a kötvényeket, hogy azok a vevőknek 10 százalék jövedel­met ígértek. Az urak a börze-üzleten meggazdagodtak, de Strousberg a vasutat nem igen építtette, 130 mérföldből alig van 70 készen; a annyira szükséges növényről, az eperfáról is, melynek levelei a sely- mérnek azon anyagot szolgáltatják, mely az ö festőkben selyemmé változik, a mely jelentékeny kereskedelmi czikk, és a népek életébe nagyon beékelte magát, millió ember él a selyemipar után, s jut a „mindennapi kenyérihez. A selyem legelső ismerői- és alkalmazóiul a chinaiak tartatnak. A görögök és rómaiak selyemáruikat Perzsia és Keletindiából nyerék. Aurélián császár alatt 1 font selyem értéke 1 font arany vala. 555-ben Kr. után hozattak selyembogarak Euró­pába, és pedig Olaszországba, mely Chinával együtt most is legtöbb selymet ad. 1470. állíttatott föl az első selyemgyár Francziaország- ban. A munkások hozzá Genua, Velencze, Florencz és Görögország­ból hozattak. 1830. óta Franczíaországban 150-féle selymet talál­tak föl. Ha még azon szolgálatot és hasznot kell érintenünk, melyet az ember a növényből, mint tápanyagból húz, úgy találjuk, hogy a nö­vényvilágnak köszönhetjük életünket. Az elemek, melyekből a növé­nyek különböző fokban összetétetvék, kővetkezők : szénsav, köneny, éíeny, a melyhez még a kova, vilany, kén, hamany, szikeny stb. járulnak. A növény alkrészeit a levegőből és földből veszi, — a nö­vényt fölfalja az állat, mely benne az átalakulás következtében hússá változik, az állat ismét az embernek szolgál tápanyagul, és benne húsa és vére hús és vérré alakul és velővé. A növény főtápszere a szénsav, melyet az ember és állat lélek- zéskor kibocsát száján, s a növényektől a levegőből átvétetik, és viszont a növények a világosság hatása következtében élenyt, az em­berek és állatok nélkülözhetlen életelemét lehellik ki. És ekként az anyagok körútja észlelhető a természet bölcs háztartásában. Az em­ber élete a növényhez és emezé az emberhez van kötve. A növények tápanyagai : szénsav, köneny, éleny, kén, kovasav, vilsav, szikéleg, haméleg, mész, keserüföld, konyhasó, büreny, folany, vas, cseleny és a tengeri növényeknek, szikiblag (jodnatrium) kes­renyiblag (jodmagnesium). Már ha az emberi test alkrészeit tekint­jük, azt tapasztaljuk, hogy épen ezekre van szüksége. így a testnek vilsavas mészre van szüksége, hogy a természet az ö csendes titkos működésében csontanyagot állítson elő ; éleny, köneny, szenenyre és csekély mennyiségű kénre, az összekötő csontenyv előállítására ; a konyhasót a porezogó képzésére forditja; ahamhalvagot (chlorkalium), ha kitűnő mennyiségben fordul elő, izmok képzésére is igy tovább ; mivel tudnunk kell, hogy mindazon anyagok, melyek testünket ké­pezik, előfordulnak a különböző növényekben. A földön folytonos az anyagcsere, és ez alól az ember sincs kivéve. S igy, bár csak vázlatban, megmutattam, hogy a növényvilág­nak az ember életére nagy befolyása, és hogy ezen czikk czimiratá- nak : „A növény az ember szolgálatában,1' mély értelme van. Mi lenne földünk növény nélkül?! Egy kopasz, puszta tömeg, mely nélkülözni kényszerülne a ligetek tarka zenéreit, a pompás vi­rágok szinpompáját, a zöld mezőben ugrándozó nyájakat, az ezer- szinü rovarokat ; mily siri csend uralgna az egész földön! A növé­nyek teszik a földet széppé; ezek képezik mintegy nyelvét és érzé­két, melylyel az szivünkhöz szól. A növényvilág az, mely az embert eredeti nyerseségéből ki­emelte; a növényzet, mint táplálék, nemesíti az embert, mivel a csupa húsétel, s mi több, anyers hús öt kezdetleges állapotából sohasem emelte volna ki. A növényzet kény szeritette az embert, hogy bizo­nyos helyet válaszszon, lakást építsen, s a bolyongó nomádéletet a földműveléssel cserélje föl. Ekkép a növényvilág mintegy nevelője volt az emberiségnek, s a nemesedés és polgárosodásban fokról fokra vezette, a mennyiben a testi és szellemi erőnek a nemes versenyre, a magán- és közjó előmozdítására alkalmat s anyagot szolgáltat, és az összhangzat s törvények által, melyek a növényvilágot átlengik, az embert az erényre figyelmezteti. F. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom