Eger - hetilap, 1871
1871-07-13 / 28. szám
XI. évi folyam. 28. szám. Julius 13-án 1871. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER, Hirdetésekért: minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad • o rkesztöség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) J e n t s c h O. könyvkereskedése 8 minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Egy társadalmi kérdés. Évtizedek óta foglalkozik Európa a munkások kérdésével. Mi magyarok mosolyogva dobtuk félre e fontos társadalmi ügyről irt munkákat, mint a melyek minket nem érdekeltek. Valóban csak tiz év előtt sem hittük volna, hogy a munkások kérdése nálunk is oly hamar szőnyegre kerüljön ! A gőz hatalma által az ipar és kereskedés terén tett fokozatos elöhaladásunknak szükségképeni következése a munkás-mozgalom. Mert az által, hogy a teherviselést és a kézipart a gépek vették ki az emberi kézből, az ember megszűnt gép lenni, s ö vette kezeibe az elemi erők vezetését. Természetes, hogy ez által növekedett az illetők önérzete is, s kibontakozni kezdett a szellemi erőket lebilincselő töke lánczaiból. Azonban ennek is megvannak szomorúbb következményei ; mert a szabadságérzettel és a fejlődő müvetséggel növekedett a munkásosztály nyomora, még pedig azon osztály nyomora, mely a világpiacz szeszélyeinek van kitéve. A munkás-osztály növekedő műveltsége pedig tömérdek szükséget szült, de nem szaporodtak az eszközök e szükségek kielégítésére. Épen ebben rejlik a baj. A munkásosztály érzi a politikai és polgári emancipatió jogosultságát, melyet a törvény nyújt neki, de anyagi helyzete végett nem élvezheti azt. Ez érzet, mint elviselhetlen teher, nyomja lelkét, mert látja, hogy a társadalomban nem foglalhat el egyenlő helyet a többi osztályokkal. Legtöbb társadalmi kérdéseink egyikévé nőtte ki tehát ezúttal magát a munkás-os ztály társadalmi állásának anyagi emelése és javítása. — Ha tekintetbe veszszük a népesség folytonos szaporodását ; továbbá azon fokozott nyomást, mely a con- nurrentia naponta nehezbülö viszonyaiból a társadalom épen ez osztályára háramlik, s végre a művelődés szükségképeni követelményeit: akkor könnyű belátni, hogy a munkás-osztály kérdése általános érdekű, mélyen bevág közművelődésünk viszonyaiba, miért is e kérdés megoldása nemcsak humanitási szempontból fontos ; nem csupán politikai szükségesség, hanem az igazság ügye is. Czélja volt e soroknak, föltüntetni a munkások kérdésének fontosságát, s hogy nem ok nélkül van jelenleg a kérdés napirenden. Társadalmi életünkbe vágván e kérdés, tiszteletünkre méltók mindazok, kik buzgalommal keresik az ez örvényen átvezető hidat. Mert midőn e férfiak a munkás-osztály anyagi jólétének elömozditásán fáradoznak; egyszersmind egy társadalmi seb gyógyítását czélozzák. Ellenben annál inkább megérdemlik roszalásukat azok, kik a tulajdonjog, szabadság,rend és erkölcsíség helyes fogalmával nem bírván, föloldani törekszenek az nemesebb szálakat, melyek az emberi társaságot összefűzik. Ez társadalmi bűn, melyet minden rend- és béke- szerető kormánynak akadályoznia, büntetnie kell. A munkás osztály követelhet a kormánytól törvényeket, melyeknek hatalma alatt saját jólétét minél könnyebben elömozdithassa; de nem követelheti, hogy minden egyes munkaerőnek munkát adjon. E kötelességet egy kormány sem vállalhatja el; mert magában véve a munka nem garantirozható, mivel semmi objectivvel nem bir. Csak a megtett munka, ama előállított reális dologról vállalhat garantiát. A munkás-osztály tehát, midőn anyagi állapota javítását sürgeti a kormánynál, ettől csak üdvös törvények alkotását várhatja. Első sorban aztán maguk a munkások hivatvák társadalmi viszonyaik átalakítására. Nem föladata ugyan egy helyi közlönynek, az erre vonatkozó módozatokat fejtegetni, hanem befejezésül elmondom saját nézetemet. A munkás-osztály anyagi helyzetének, nézetem szerint, legfőbb emeltyűi lehetnek a egyesületek, vagyis a munkának egyesületek által történendő szervezése. Az eszme ugyan régi ; de gyakorlati hasznát élvezik Angol-, Németország, Holland, Belgium és más országok. Az ily egyesületek által a munkások önmaguknak adnak munkát, maguk vezetik üzletüket, a szükséges tőkebefektetést ők eszközük, az egész vállalat risicoját viselik, a nyereségben osztoznak. így az egyes nem az egyessel közlekedik, hanem egy társulattal, melynek ö is tagja. Az egyesülettől vásárol olcsó és jó anyagot, melyet, ha becsületesen földolgoz, ugyancsak az egyesület vesz meg tőle illő áron, s értékesíti. A nyereség pedig osztalékra megy. Ezt azért emlitém, mert a gyakorlatban életrevalónak bizonyult be, s egyik módja a munkás-osztály anyagi helyzete javításának. Kívánatos, hogy a munkás-osztály kérdésének megoldásában addig tétessenek meg a kellő lépések, mig a baj tetőpontját el nem éri. L. L. Megyei élet. Heves-Szolnokmegye bizottmányának jul. havi üléseiből. (Vége.) — Am. kir. pénzügyminiszter az e megyebeli legtöbb egyenes adót fizető honpolgárok jegyzékét megküldi. Használatul az 1870. XLII. t. ez. sikeresitése végett kirendelt szervező küldöttségnek kiadatni rendeltetett. — A m. k. közmunka- és közlekedési miniszter meghagyja, miszerint a Kőrös és Berettyó folyók mellett székelő szolgabirák uta- sittassanak, hogy mihelyt a viz medréből kijö, és folytonos áradás várható, mindaddig, mig határozott apadás be nem áll, községi gyors küldönezök által vagy más czélszerübb módon a viz magasságát úgy az alább eső községekkel, mint a Békés-Gyulán székelő Kőrös-Beret- tyó-szabályzási m. kir. központi mérnöki hivatallal naponta tudassák. Tudomás és alkalmazkodás végett Szombathelyi Endre és Recsky László szolgabiráknak másolatban kiadatni rendeltetett. — A m. k. belügyminiszter 15717. számú rendeletében a f. évi 317. számú fölterjesztés folytán értesíti e megye közönségét, miszerint a füzes-abonyi, mezö-tárkányi, verpeléti, s feldebrői megyei épületek helyreállítására megkivántató pénzösszeget, rendelkezésre álló alap hiányában, nem utalványozhatja; azonban a mennyire halasztást nem szenvedő helyreállitások mutatkoznának, a kérdésben forgó minden egyes épület jelenlegi állapotáról és rendeltetéséről szóló jelentés terjesztessék föl, melyben megemlittessék : mily utón vélné eszközölhetőnek azt, hogy a megyei törzsvagyon ezen épületekben bekövetkezhető nagyobb megkárosítástól megóvassék. A fölolvasott miniszteri rendelet másolatban Nagyfejeö Mátyás és Csernyus Kálmán szolgabirónak azzal rendeltetik kiadatni, miszerint a kérdéses épületeknek elöleges mikénti helyreállításáról a rendelet értelmében tegyenek mielőbb jelentést. — A m. k. belügyminiszter íölhivja a megye közönségét, miszerint a megyei levéltárt az abban netalán levő országgyűlési irományok, meghívó levelek, követi utasitások sat. történelmi emlékű okmányok föltalálása végett átkutattatván , az ezekről készítendő pontos jegyzéket a magyar tudományos akadémiának küldje meg. Mely miniszteri rendelet Szabó Balázs megyei levéltárnoknak azzal rendeltetett kiadatni, miszerint a kérdéses jegyzéket elkészítvén, azt ide mielőbb mutassa be. — A budai m. k. pénzügyigazgatóság közli abbeli értesitvé- nyét, hogy Tisza-Füreden, a megye által meghatározott napdij mellett, az adóvégrehajtásnál becsüsökként működök nem találtatván,
