Eger - hetilap, 1871
1871-05-18 / 20. szám
IX. éri folyam. 20 szám. Május 18-án 1871. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Riadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkeszt. őség (Széchenyi-utcza 26. az.) J e n t s c h 6. könyvkereskedése a minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MOSSC II. Bécsben. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . 5 ft kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr. — 12 kr. EGER. Az utánzás dühe. Pesten már több Ízben felfelütötte magát a munkás-mozgalom ; és pedig nem a helyi nyomasztó viszonyok okszerű kifolyásaként, hanem a küllőidről bekerülő, ide kalandozó munkás-izga- tók szereplési viszketegsége miatt. A ki hazánk iparos-viszonyait némileg ismeri, az jól tudhatja : hogy nálunk a iparos-segédek aránylag nagyon is magasan vannak fizetve, s helyzetük teljesen független, — már C3ak azon egyszerű oknál fogva is, mert hazánkban iparos-segéd sehol sincs, a helyi szükségletekhez képest, elégséges számmal ; és a melleit az iparos-segédek sem nem eléggé kiképzettek, sem épen nem nagyon szorgalmasak: és mégis jól vannak fizetve. Ez okon nálunk még teljesen indokolatlanok a munkás-mozgalmak ; és valósággal eszélytelenséget követnek el azon politikai bölcsek, a kik bármi tekintetben pártolásra, szószólásra méltatják a munkás-mozgalmakat, s az olyas oktalan erőlködéseket, főleg pedig azoknak lázitó vezetőit; sőt mintegy kapni látszanak az alkalmon, hogy a rendetlenkedőket prokátoroskodásuk által nekibátoritsák. Nálunk az a nagy baj : hogy még az olyan országot világot látott emberek, mint Irányi Dániel és Simonyi Ernő, sem állanak a helyzet magaslatán, s minél kevesebbé ismerik alaposan, higgadtan összevetve, s egymáshoz viszonylagositva a küi- és belföldi állapotokat; és mégis határtalan öbennök az utánzási erőlködés, a külföld majmolni akarása, a külföldi példákra való hivatkozásokkal tett képcskedés. Elfelejtik azt : hogy Angliában, Belgiumban a külföldről hekalandozó izgatókat meg nem tűrik; és hogy ott szigorú büntetö- és rendőri törvények rendelkeznek az olyas elöállható esetekről ; míg olyan törvényes rendelkezések nálunk egyátalában nem léteznek. Hazánkban a munkabeáliitások rendesen még mindig a külföldről bejött dühös izgatók, sőt külföldről szolgáltatott pénzbeli segélyezések által szitogattattak föl, és pedig a pesti munkások jelentékeny részének akarata ellenére, mert ezek közül sokan csak fenyegetések, személyes piszkolódások s egyéb kigondolható eröszakolások által lőnek rá kényszerítve s odaterelve, hogy dolgozó-műhelyeiket odahagyják, .... és azon nótát fújják, olyan tánczot járjanak, a milyent a külföldi izgatók rájok diktálnak, eléjök Írnak. Az országgyűlés nagyon idöszerüleg tenné már, ha az ilyen k ü 1 fö 1 dről jövő járványos izgatási betörések, és az egyéni szabadságot és szabadakaratot az izgatók szilaj terrorismusának zsákmányul szolgáltató merényletek ellen, törvényhozási intézkedésekkel lépne föl, annál inkább, mert az ilyen munkás-lázongások az ország összes iparos érdekeire és viszonyaira mindig megzavarólag hatnak ki, abban szerteszét ágazva. Azonban fájdalom, az országgyűlés legtöbb tagja épen ezekkel a munkás-viszonyokkal nem ismerős, és törődik legkevesebbé, mivel a képviselők legnagyobb része, csak nagyságos czimre és befolyásra vágyakodó nemes ur ; és a közjogi reminiscentiák örökös nyesegetése mellett, mit sem törődik azzal : hogy mennyi sok mindenféle erőszakoskodást követnek el, a szabadságnak csalétkül és lárvául használt szent nevében, az ország minden zugában, az eszélytelen olcsó népszerűség megkeritése végett. A i H—p. Megyei élet Heves-Szolnokmegye májushavi bizottmányi üléseiből. (Vége.) — Juhász István, Kerecsend község birája és társai benyújtott folyamodványaikban a kántor s tanitó földjéből haszonbér mellett engedélyezett utat, állandó útnak kihasittatni kérik. Mielőbbi fölvilágosító nyilatkozat végett az úrbéri bíróságnak kiadatik. — Kürthy Ferencz főszolgabíró, 63. számú jelentése mellett, a Preszler Ferencz egri szeszgyárában történt kádrobbanás és az ez által előidézett haláleset iránt eszközlött vizsgálat eredményét bemutatja. A bemutatott iratokból kitűnik, miszerint Preszler Ferencz, az 1867. évi szept. hó 3-án kelt 307. sz. bizottmányi határozat ellenére, gőzkazánját működésbe helyezte a nélkül, hogy ezt bejelentette volna, miért is nevezett 30 frtnyi birságra marasztalfatik, mely birság a két egri árvaházat két egyenlő részben fogja illetni ; egyúttal meghagyatik, miszerint a fönérintett bizottmányi határozat Eger városában újból közhírré tétessék, az Eger város területén működő kazán-vizsgálati bizottság elnöke pedig utasittatik, hogy a gőzkazánokra való fölügyeletet pontosan gyakoroltassa, és azoknak idönkinti megvizsgáltatását eszközöltesse, mely alkalommal egyszersmind a kazánok körül foglalatoskodó egyének képes ségéröl is meggyőződés szerzendö ; miről további intézkedés végett Kürthy Ferencz főszolgabíró értesittetni rendeltetik. — A belügyminiszter f. évi 2301. sz. alatti rendelete mellett leküldi az 1870. évről szerkesztett, a megyei nemesi, rabkápolna-, rabdolgozó- és tébolydái alapokról vezetett számadások mellékleteit azzal, hogy a számadás helyesnek találtatott, s visszatartatott. Mellékel továbbá egy mintát, mely szerint a számadás jövőre készítendő; végre meghagyja, hogy a nyugták bélyeggel elláttassanak. A miniszteri rendelet másolatban s annak mellékletei Okolicsá- nyi József m. főpénztárnoknak tudomás és alkalmazkodás végett kiadandók ; egyúttal pedig a magy. kir. belügyminiszter úrhoz fölterjesztés intézendő az iránt, vájjon a számadásokhoz mellékelt ellennyugták, melyek a bélyeg- és illeték-szabály 102/8G tétele szerint, — a mint a törvényhatóságok kormányzása alatt álló pénztárak számadásaihoz csupán a kezelésük alá adott összegek kimutatása végett kö- veteltetnek, föltétlenül bélyegmentesek, — szintén és ki által lesznek e bélyeggel ellátandók. — Ivády Miklós főszolgabíró 346. sz. jelentése mellett bemutatja Mindszent község folyamodványát, melyben azok a községen átvonuló és beiszapolt pataknak közmunkaeröveli tisztítását engedélyeztetni kérik, mert különben földjeik a homok által haszonvehetlenné tétetnék. A közmunkaerö hovaforditása iránt a megye már intézkedvén, s fölösleges munkaerő főn nem maradván, a kérelem nem teljesíthető ; miről folyamodók hátiratolt kérvényükön Ivády Miklós főszolgabíró utján értesitendök. — Nemesik Kálmán,tisza-beöi lakos,megyei tiszt, esküdt,ügy védi oklevelét kihirdetés végett bemutatja. Kihirdettetett, a kihirdetési záradék az oklevélre reávezetendö, s folyamodónak visszaadandó ; erről az E gerben s Szolnokon székelő megyei törvényszék, a fö- s alszolgabirák, Eger, Gyöngyös és Mezőtúr város törvényszékei az illető szolgabirák utján tudomás s az egri és szolnoki pertár az ügyvédi lajstrom kiegészítése végett értesitendök. — Borbély Miklós küldöttségi elnök a f. évi 168. sz. bizottmányi határozat folytán T.-Szt.-Imre községének a legelőjükön fölgyült vizek levezetése iránt beadott kérvénye következtében helyszíni vizsgálattal megbízott küldöttség jelentését bemutatja. A bemutatott küldöttségi jelentés alapján Tisza-Szent-Imre község azon kérelmének, hogy a legelőjükön fölgyült vizek, az azoknak lefolyását akadályozó gátak átmetszésével levezettessenek, minthogy a kérdéses gátak már rég időktől fönállanak, és a levezetés csak mások kárával történhetik, s magát az országosan eszközölt TiszaszabályoHirdetésekért : minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.
