Eger - hetilap, 1871
1871-04-20 / 16. szám
IX. évi folyam. 16. szám. Április 20-án 1871. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 ki. . — -15 kr. — 12 kr. EGER. Hirdetésekért : minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Riadó-hivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad .• » szerkesztős ég ( Széchenyi-utcza 26. sz.) J en t s ch G. könyvkereskedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő ; egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak MoSSe R. Bécsben. A kőszén művelése s használásáról. Köztudomás szerint a mü- és kereskedelmi ipar kifejlődésének egyik föemeltyüje az olcsó és elegendő tüzelöszer. Nagyszerű gyári üzlet, élénk kereskedelmi forgalom csak ott létesülhet, hol a gőzerő- müveknek, gőzhajóknak rendes tápja, a kőszén, kivánt mennyiségben és lehető olcsón szerezhető. Mindennapi tapasztalás és napjaink története tanúsága szerint, a köszéngazdagsággal karöltve jár a gyári iparnak s forgalmi üzletnek emelkedése, és jelenleg jóformán a kőszén képezi a nemzeti vagyonosságnak egyik föalapját és megbirá- lásának mértékét. Ezen fontosságnak érzete, — mely kezdődő iparnál, mint nálunk, csaknem élénkebb, mint már kifejlett gyárüzlettel biró államban, — a kormányokat arra birá, hogy a kőszén szabályszerű művelését lehetővé tegyék. A gőzgépek némi tekintetben a kőszénnek köszönhetik létezésüket, vagy legalább oly nagy mérvű elterjedésüket, melyet — nevezetesen a gőzhajózásnál, — a nélkül sohasem értek volna el. Chiná- ban már körülbelül ezer év előtt ástak kőszenet ; a görögök és rómaiak előtt még ismeretlen volt. Angliában már a 13-ik század elején ismerték és használták. Francziaországban a kőszén használata csak a párisi orvosi kar jóváhagyása mellett hozatott be. Hogy azonban mindezen nehézségek idővel elenyésztek, tanúsítja a kőszénnek évről évre nagyobb mérvbeni termelése. így, az 1843-ik évi kőszén- termelés az osztrák birodalomban csak 7,116,762 mázsát tett, s 1861- ben már 72,593,262 mázsára rúgott. E szerint tehát a kőszénfogyasztás az említett 1843-ik évtől kezdve, 1861-ig évenkint körülbelül •3,640,000 mázsával növekedett. A termelt 72,593,262 mázsának fele Csehországra, 8,537,280 m. Magyarországra, a többi az osztrák-német tartományokra esik. Az előttünk fekö számok tehát fényesen bizonyítják a kőszén fontosságát a gyakorlati életre. Ha már pénzértékét veszszük a kőszéntermelésnek, úgy az 1843-ik évi termelés értéke 2,112,248, az 1861-iki termelés értéke pedig 11,294,964 frtot tesz. Az 1854-ik évi osztrák bányatörvény által a kőszén az egész birodalomra nézve, tehát nálunk is, a fejedelmi adományozásnak föntartott ásványok közé soroltatott. Ezen intézkedés és a tulajdonjognak e megszorítása számos közjogi tekintetekben lelte igazolását. Indokolva van az leginkább az által, hogy nálunk ezen főfon- tosságu bányászati ág végképen parlagon hevert, vagy dulásra vezető művelés alá jött, mely rövid idő alatti végkimerítéssel és a vele foglalkozott munkások keresetének végveszélyeztetésével fenyegetőzött. Kellett tehát, hogy a kormány az egyesek úgy, mint az összes nép érdekében alkalmas óvszerről gondoskodjék, és ezen óvszer nem lehetett más, mint a földalatti kőszéntelepek fölötti szabad rendelkezést a földtulajdonos kezéből kivenni, a kőszénmüvelést a magán- iparüzletek sorából kiléptetni s mindkettőt a bányatörvény őrködése alá helyezni. Ezen nagyszerű átalakulás természetesen csak a tulajdon megszorításával volt foganatosítható ; miért a létező jogok és érdekek kimélése végett, a földesuraknak öt évre azon kedvezmény adatott, hogy a jószágaikon netalán előforduló kőszéntelepek fölötti szabad rendelkezést maguknak biztosíthatják, és azoknak művelésére maguknak mások előtt elsőbbséget szerezhetnek. A kormányunk által az úrbéri viszonyok rendezése tárgyában készített törvényjavaslat 82. §-ában a kőszénre nézve következők rendeltetnek : a) „A jelen törvény hatályba léptekor kőszénre szerzett bányajogositványok, u. m. zárkutatások és adományozások : teljes épségben továbbra is föntartatnak, s azoknak tulajdonosai csak ott kötelesek a földbirtokosoknak bért fizetni, hol azt szerződés vagy gyakorlat alapján eddigelé is fizették, b) Jövőre a bányahatóság által a kutatásra kiadott engedélyek kőszénre nézve csak a földbirtokos beleegyezésének kieszközlése után érvényesithetök ; bányahatósági adományozások kőszénre a földbirtokos beleegyezése nélkül ki nem adhatók, c) Földbirtokosnak ott, a hol a volt jobbágyok és föl- desur közt a birtokrendezés már megtörtént, vagy a jelen törvény határozatai szerint megtörténik : az illető tulajdonos tekintendő, legyen az akár volt földesur, vagy volt úrbéres. A hol azonban a birtokrendezés vagy tagosítás meg nem történt, ott az úrbéri külsőségi földeken, a közös legelőn, nem rendezett erdőben, meg nem váltott irtványokon és bérföldeken fölfedezendő kőszéntelep adományozása a földesur beleegyezésétől tétetik függővé, d) Ha a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon, a bányahatóság által kőszénre kiadott bányajogositványok jogérvényesen fönállanak, ily bányajogositványok sértetlenül maradnak, a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte előtt a földesur és iparos közt a köszénkiakná- zás iránt kötött vétel- vagy bérszerzödések, a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte után az uj tulajdonos által a bányaiparos irányában többé meg nem támadhatók, a földesúr ellen pedig viszkereset- nek csak akkor van helye, ha ily szerződés 1870. április Lsö után jött létre, és ha a kereset a jelen törvény hatályba lépte, illetőleg a birtokrendezés befejezte után három hónap alatt megindittatik. e) Ha pedig a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon a kőszenet maga a földesur műveli : azon bányajogosit- ványoktól, melyeket a földesur a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte előtt szerzett, a birtokrendezés vagy tagosítás után sem köteles az uj tulajdonosnak bért fizetni/1 E törvényjavaslat, úgy látszik, nem annyira a földbirtokosnak előnyére, mint inkább önkénye fej - leszthetésére szolgál alkalmuk Véleményünk szerint czélszeriibb lenne, a földbirtokos és a bányaiparos-társulat k özti nehezebb kérdések eldöntését egy vegyes bíróságra bizni. Magyarországban a kőszénnek mindkét neme föltaláltatik, név- szerint fekete kőszén van Szepesmegyében Igló, Késmárk, Leibicz, Kizdorf, Durand, Ofalu, Csötörtökhely, — Sopronmegyében Nedecz, Kaproncza, Sóvár, Fmta, — Zemplénben Zamutó, Szécskeresztur, Nagytoronya vidékén, s Marmarosban a Suliguli savanyu vizforrás környékén. Eszerint azon állítás, hogy fekete kőszén Magyarországban csak Baranya- és Krassómegyékben található, csak annyiban igaz, hogy itt vannak valósággal és tettleg művelés alatt fekete kőszénbányák. A barna kőszén-telepek már jobban el vannak terjedve, és pedig jelesül Pozsonmegyében Modor, Diós, — Nyitrában Miava, Vágújhely, Zlatnó, Handlova, — Barsban Fenyö-Kosztolány, Szent- Kereszt, Ebedecz, Lehotka, —Turóczban Alsó-Zaturecz, Kisrákó, Mo- sócz, Blattnicza, —Árvában Usztye, — Liptóban Hutti, Borove,— Zólyomban Beszterczebánya,— Hontban Np,gy-Maros, Szokola, Kis-Kér, Palajta, — Nógrádban Balassa-Gyarmat, Óvár, Nagy-Haláp környékén. Az elősorolt széntelepok közül eddigelé^a Vágújhely, Handlova, Kosz- tolány, Balassa-Gyarmat, Nagy-Haláp, Ovár határaiban lévők vétettek művelés alá. Legfontosabb ezek közt a handlovai széntelep Nyitra- megyében, mely egy □ mfldön terül el, s a méhében rejlő szénmennyiség 150 millió mázsára becsültetik. A kőszén ára itt 28 kr. mázsánkint. Másik nevezetes és művelés alatt álló kőszéntelep Fenyö-Kosztolány környékén van Barsmegyében. Itt a széntelep trachit- ágyazaton nyugszik. A telep vastagsága 4—6 láb, s a benne rejlő szénmennyiség 20 millió mázsára tétetik, melyből évenkint 300 ezer mázsát könnyen lehetne kibányászni. A mi a bevesmegyei kőszéntelepeket illeti, a baktai, szarvaskői és bátori határokban, megelőző fúrások után, melyek azonban a tíz ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három barna kőszéntelepet födöztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4—4 öl vastag, s az elsőt a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább
