Eger - hetilap, 1871

1871-04-20 / 16. szám

122 előrehaladtak a bányamunkák Bátorban, úgy hogy már ott, még 1868- ban, 100,852 □ ölnyi területen mintegy 20 millió mázsa kőszenet tartalmazó vájnatelek birói szemléje eszközöltetett is. Eger környé­két a természet igen gazdagon ellátta kőszénnel, és nagy félreisme­rése volna ez adomány becsének, ha azt kiaknázni s hasznunkra for­dítani elmulasztauók. Jelenleg Egerben a barna kőszénnek mázsája 30 — 38 krig kapható. Minthogy pedig 16 mázsa annyi meleget képes kifejteni, mint egy öl itteni tűzifa, tehát egy öl fa 16 mázsa kőszén által helyettesítve, csak 5 frt 50 krban kerül, mig a fa öle 14—15 írtba esik. S e mellett a favágatási költségek is megkiméltetnek. Fűtésre a kőszenet mindenütt használhatni, a hol vaskályha van, csakhogy jó légvonattal birjon, jól be legyen tapasztva, s tüzrácscsal ellátva. A kályhacsövet lehetőleg magasra kell emelni, hogy a nagyon könnyű göznemek a kályhában a cső fölött össze ne gyűlhessenek, hanem gyorsan tovább szállhassanak. Több egri házban a legújabb szerke­zettel biró s köszénfütésre alkalmazható vaskályhák vannak már, melyek főelönye az, hogy belszerkezetüknél fogva a kőszén gőze és bűze annyira eltávolittatik, hogy azt a fűlő szobákban legkevésbbé sem lehet észlelni. Igen kivánatos, hogy a kőszén használata váro­sunkban minél inkább elterjedjen, nehogy csupán a fára szorulva, is­mét oly calamitásnak legyünk kitéve, mint a múlt télen, a midőn a rakodákból a fa — miután a rósz időjárás miatt kellő mennyiséget beszállittatni nem lehetett, — csakhamar elfogyván, mesés árakon a piaczról kellett a nélkülözhetlen fütöszert beszerezni, nagy örömére a falusi fuvarosoknak, kik nem mulasztók el, a városunkban uralkodott nagy faszükséget saját roppant hasznukra kizsákmányolni. A kőszéntelepek és erdők rendeltetését egybevetve, könnyen meggyőződhetünk, hogy népgazdászati szempontból a köszénterme- lés nagyfontosságu, hogy az erdők megkiméltessenek, és azok hasz­nálatánál tekintettel legyünk azon fára, mely nemcsak tüzelésre, de építésre, bútorok s különféle eszközök és szerszámok készítésére is fordítható, mig ellenben kőszén a fát csak részben, t. i. mint tüzelő­anyagot pótolhatja, annak egyéb rendeltetésére alkalmas nem lévén. L’órinczfy János. Országgyűlés. Két heti szünetelés után képviselőházunk f. hó 17-én tartotta első ülését, mindenekelőtt bejelentettek a püspökké kinevezett Samassa Jó­zsef és a főispánná kinevezett Rónay Lajos lemondásai a képviselői ál­lásról. Elnök bemutatta Pauler Tivadar miniszternek, mint a budai első választókerület képviselőjének megbízó levelét, mi élénk éljenzés­sel fogadtatott. A kérvényi bizottság jelentése fölolvastatván, minden pontjában elfogadtatott. Végül tárgyalás alá került a központi bi­zottság jelentése a Szászországgal kötött vasúti szerződésről, me­lyet a bizottság elfogadásra ajánl. A ház az egész törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadta, csupán czimet adván neki, mely hiány­zott. Több tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. A legközelebbi ülés april 20-ra tűzetett ki, hogy addig az osztályok és bizottságok a hoz­zájuk utasított munkát befejezhessék. Ausztria. ff 0 Felsége Meranból, hol a királyné és gyermekei körében a húsvéti ünnepeket tölté, april 13-án gr. Bellegarde főhadsegéd, gr. Hohenwart miniszterelnök s több polgári s katonai notabilités kí­séretében kirándulást tett Trientbe, hol a mindenünnen összesereg- lett nagy néptömeg által nagy lelkesedéssel fogadtatott, s azonnal fo­gadé a polgári s katonai előkelőket, a papságot, élén az érsekkel, azután 48 vidéki község küldöttségeit, s a magánosokat. A községek küldöttségének, mely Dél-Tirol közigazgatási különállása iránt nyúj­tott be kérvényt, ö Felsége azt felelte, hogy a kérvényt az alkotmány- értelmében a minisztertanácsnak adja át tárgyalásra. A zászlókkal földiszitett város este ki volt világítva, s a színházban álarczosbál volt, melyet ö Felsége is meglátogatott. Másnap a fejedelem Innsbruck­ba utazott, hova este érkezett meg, s a nép által nagy örömrivalgás- sal fogadtatott. A 16-án rendezett nagy diszlövésen, melyben mintegy 2000 lövész vett részt, a czéllövést ö Felsége nyitotta meg. Másnap ő Felsége Bécsbe érkezett s Beust grófot hosszabb kihallgatáson fo­gadta. Elnöklete alatt 18-án minisztertanács volt a határőrvidék sza bályozása ügyében. Andrássy gróf és Kerkápolyi miniszterek, úgy­szintén Bedekovics bán is, részt vettek a minisztertanácsban. Bécsből jelentik, hogy a galicziai resolutio teljesen ugyan nem fog elfogadtatni, de a következő concessiók szándékoltalak : a gali­cziai országgyűlés a bírod, tanács számára való választások módját belátása szerint rendezi ; egy külön galicziai legfőbb törvényszék álli- tatik föl, az országgyűlést iiletendi a törvényhozás a rendőrségi, isko­lai, büntető- és kereskedelmi ügyekben. A lengyelek állítólag már kinyilatkoztatták megelégedésöket a programmal. Grocholszky, ki egy april 11-én kelt csász. kézirattal miniszterré neveztetett ki, fog­ná a reichsrathnak ezen előterjesztést bemutatni. A lengyel Gro- cholszkynak miniszterré történt kineveztetése a közeledés jelénél s a lengyelekkel való alkudozás sikeres megindulásánál egyébnek alig tekinthető. A kiegyezés megtörténtéről szólni tehát még korai volna Politikai hetiszemle. Párisban a helyzet egy hét óta nem igen változott. Az ott tör­ténőkről a táviratok borzasztó híreket hoznak. Az ember legsötétebb szenvedélyei féktelenkednek a szerencsétlen városban, melyek sem az emberi élet és személyes szabadság, sem a tulajdon szentségét el-♦} T A H A talált gyermek. (Folytatás.) A báró kétkedöleg nézett a hölgyre ; gyanakodott, hogy talán tréfát űznek vele. De a hölgy oly nyiltan és őszintén tekintett rá, hogy gyanúja azonnal eltűnt. — ügy tehát szereti őt, e rut Don Jüant ? kérdé a báró rövid szünet után. — Sajnos, úgy van, báró ur, habár nem érdemli meg, és csak kép után ismerem. — Vájjon nem a vagyont szereti ön jobban ? folytatá a báró keserű hangon. Oh bocsásson meg, hogy igy beszélek. Az ön nemes szive meghazudtolja e méltatlan gyanút. De ha visszautasítja kezét, mit. különben ön maga sem tart valószínűnek, mi lesz akkor pártfo- goítjából? — Ah, ön hiobi helyzetemre czéloz. — Mindenesetre. — Én dolgozni fogok érte, hiszen még fiatal és egészséges va­gyok, és többfélét tanultam, e gyermek fog ösztönözni és buzditani a tevékenységre. — Szabad volna ez esetben egy ajánlatot tennem? — Beszéljen, báró ur. — Én mindenesetre a gazdag örökséget el fogom veszíteni, mert ily föltételt becsületemen alólinak tartanám elfogadni. Egy kis vagyon maradt még rám az anyai ágról, az elég lesz még arra, hogy ■egy kis jószágot béreljek, hol mint mezeigazda tölthetem napjaimat. € Z A. §►­Nem lenne-e ön hajlandó a gyermek nevelési gondjainak felét nekem átengedni? A hölgy arcza mély megindulást fejezett ki, gyorsan hajolt le a gyermekhez, és mondá : Önnek igaza van, magamnak ez nehéz lesz; de mégis csak azon esetben fogadom el, ha jövendőbelimnek meg­tetszem, máskép nem, báró ur. De azt hiszem, már közel vagyunk a czélhoz. — On is C. városban marad ? — Igen, báró ur, ott, valószínűleg még egyszer találkozunk. — Hol száll meg kegyed, ha szabad kérdenem ? — A rajnai szállodában. — ügy engedelmével odáig el fogom kisérni. A hölgy az ajánlatot nem utasitá vissza. A társalgás megakadt, mig a vonat C. város pályaudvarába meg nem érkezett. — Ah, Isten hozta, édes báró ur ! kiáltá egy jókedvű, szemüve­ges öreg ur, a kiszállók elé. — Ön itt, doktor? Örvendek itt láthatni, fogadá köszöntését száraz hangon a báró. Adja, kérem, adressât, később meglátogatom, most nincs időm. Ezalatt segité a hölgyet a gyermekkel kiszállani, és tovább tartá elegáns kis keztyüs kezeit kezében, mint ezt talán az illem megengedte. — Vigyázat, vigyázat! mondá halkan Echler doktor, e város­nak jeles ügyésze és jegyzője, a báró fülébe ; lia ezt a büszke Ange­lika látná ! Mikor lesz már egyszer komoly és solid?

Next

/
Oldalképek
Tartalom