Eger - hetilap, 1871
1871-04-13 / 15. szám
IX. éri folyam 15. szám. Április 13-án 1871 Előfizetési dij : Égés* évre . Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . 5 ft kr. 2 ft 50 kr. 1 ft SO ki. — 45 kr. — 12 kr. T? P T? "D JQj Ij Üi Xiii Hirdetésekért : minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilrtérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Eladó-hivatal : a lyceiimi nyomda. lilAlizetésekel elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi -utcza 26. 8Z.) J e n t s c h G. könyvkereskedése 8 minden k. postahioata, Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. Bécsben. A községi elöljárók hatásköre bűnügyekben Fontos s a társaság legmagasb érdekeire kiható befolyással bírnak a községi elöljárók a büntetőjog mezején épen úgy, mint a polgári törvénykezés és magánjog körében. Mert jóllehet ők e téren bírói hatalommal nincsenek felruházva, mégis, mint a rendes bíróságok segédszemélyei, az erkölcs, igazság s közrend érdekében, a bünte- töj og egész körében, fontos teendőkkel vannak megbízva. Neveze tesen ők vannak hivatva, hogy a bűntényeket bejelentsék ; hogy a bűntények, vétségek s kihágások kinyomozására szükséges elöintéz- kedéseket megtegyék; hogy szemléket eszközöljenek, házkutatásokat s befogatásokat teljesítsenek. Minden előforduló kihágást, bűntényt és vétséget az illetékes szolgabiróságoknál följelenteni, a községi elöljáróknak áll tisztében. Minden közhatóságok kötelesek, a vagy önmaguk által észrevett, vagy pedig egyébként tudomásukra jutott oly büntetésreméltó cselekvé- nyeket, melyek nem csupán az érdeklett fél kivánatára veendők ■vizsgálat alá, haladék nélkül azon vizsgáló bíró tudomására juttatni, kinek kerületében léteznek. A bűnesetek kinyomozásánál tisztükben áll mindenütt a községi elöljáróknak, hol szolgabiró vagy csendbiztos nem létezik, hogy a bünnyomok addig is, mig az illetékes bíróság vagy az arra rendelt más hatóság a törvényes vizsgálatot megindíthatja, el ne tűnjenek, és meg ne változtassanak. S e tekintetben a községi elöljárók ismét úgy tűnnek föl, mint a szolgabiróság segédszemélyei. Habár jegyzőkönyveik nem vétetnek is a bűnvádi per alapjául, mégis tájékozásul szol- gálaudnak a vizsgáló bíróság eljárása s a gyanús' körülmények földerítésére. A községi elöljáróknak áll kötelességükben, a vizsgáló bíróságoknak elegendő számú s a bírósági tanúskodásra alkalmas férfiakat megnevezni, kik annakutána a vizsgáló biróság előtt becsületszó-, illetőleg kézadással mindenre, a mi előttük történni fog, teljes figyelmet tartoznak fordítni, a jegyzőkönyvre, s a tények hü beiktatására fölügyelni; de egyszersmind mindenről, a mi a vizsgálat folytában tudomásukra jutott, a végtárgyalás befejezéséig hallgatni. Csekély dolognak látszó, de mégis igen fontos a községi elöljáróknak e tárgy körüli eljárása. Fontos különösen most, midőn a község egy bizonyos társasági erkölcsszigorhoz még nincs szokva; midőn a bűntények, vétségek és kihágások még mindekkorig igen gyakoriak ; midőn azok oly körülmények közt s oly helyeken követ- tetnek el, hová csendőr vagy csendbiztos szeme ritkán láthat, s a rendőrség keze alig érhet el. A bünvizsgálati szemlék megtétele a büntetőeljárásnak elö- vizsgálati részéhez tartozik, s a vizsgáló biráknak ál! kötelességükben, hogy azokat az elöszámlálandó esetekben vezéreljék. A községi elöljáróság tehát e körben is csak elősegítő szerepre van hivatva ; ö maga nem eszközölheti azokat, kivéve azon kisebb eseteket, melyeknél költségkimélés tekintetéből az illetékes hatóságtól kiküldetése van. Egyébiránt akár van kiküldetése, akár nincs, a községi elöljáró már előre köteles, a bírói szemlékhez megkívántaié anyagokat összegyűjteni, úgymint a bűnjeleket fölmutatni, s a vizsgáló bírósághoz beküldeni, a bünnyomokat kipuhatolni, s a szemle alá veendő tárgyakat épségben megtartani. Azon esetekben, midőn a községi elöljáró bizatik meg valamely kisebb bűnesetre vonatkozó szemle eszközlésével, a községjegyző az, ki a vizsgáló biró helyett a szemlét vezeti. Ugyanazon teendője van tehát, a mi a vizsgáló birónak ienne, vagyis : neki kell kijelölni azon tárgyakat, melyekre a meghívott szakértőknek leginkább kell figyelmüket forditaniok ; ö teszi föl azon kérdéseket, melyekre, az ügy földerítése végett, szükségesnek látja, feleletet nyerni. Közölheti továbbá a szakértőkkel a szemle irományait is, ha netalán azok alapján alaposabb véleményt adhatnának. A szakértők által tett észrevételeket följegyzendi, s ha azok valamely tárgy iránt Írásba akarnák foglalni véleményüket, azon Írásbeli vélemény beadására kellő határidőt szabhatnak. Egyébiránt föladatuk az elöljáróknak, a szemléket mindjárt a tett elkövetése után megtartani, nehogy a bünnyomok elenyészszenek, vagy a bűnjelek elsikkasztassaoak. A házkutatásokat rendszerint a vizsgáló szolgabiróság, vagy a megyei ügyészség, vagy ezek meghagyása folytán a községi elöljáróság teljesiti. Vannak azonban sürgős s veszélylyel járó esetek, a midőn a községi elöljárók, a nélkül, hogy az említett bírósági közegektől fölhatalmazva volnának, hivatalos kötelességből is teljesíthetik a házkutatást. A házkutatás, ha a késedelem veszélylyel jár, a vizsgáló biró parancsa nélkül, mindegyik szolgabiróság felszólítása folytán, a biztonsági hatóság hivatalnokai, úgyszintén a községi elöljárók által is elrendeltethetik. Az e czélra kiküldöttek ily esetekben is Írásbeli igazolványokkal látandók el. Ha azonban a vádlott tetten kapatik, vagy mindjárt a tett után nyilvános Uzöbevétel, vagy közhirdetmény utján, mint valamely bűntett miatt gyanús, megjelöltetik, vagy oly tárgyak birtokában éretik, melyek a bűntettből erednek, vagy abbani részességre mutatnak : még a csendőrök és egyéb biztonsági közegek is, az üldözöttnek vagy a bűntett tárgyainak föltalálása végett, bázkutaiást tarthatnak, a nélkül, hogy arra különösen fölszólítva vagy megbízva lennének. Ugyanezen jog illeti őket akkor is, ha valamely személy, ki ellen már elfogatási parancs bocsáttatott ki, valamely házba, vagy más helyre szemük láttára bemenekült. Oly nyilvános épületekben, melyek a közönség összejövetelére s mulatságára rendelvék, mint például vendéglők, korcsmák sat., a mennyiben azok nincsenek egyes magánosok által állandó lakásul kibérelve, a községi elöljárók följogositvák, hogy mihelyt arra alapos gyanú mutatkozik, miszerint azon épületekben büntetésreméltó cse- lekvények gyakoroltatnak, vagy gyanús személyek lappangnak, s lopott vagy egyéb tilos dolgok tartatnak — rejtőkben kutatást tehessenek. A magánlakok és épületek ellenben csak azon esetben moto- zandók meg, ha a községi elöljáróknak olykép jelentetnek föl, mint valami bűntettnek valóságos fészkei, vagy hogy azokban valóban létezik valami tiltott tárgy, vagy gyakoroltatik törvényellenes cselek- vény. Azon esetben is jogositvák a községi elöljárók a magánházakat és épületeket átkutatni, ha azok lakója vagy birtokosa ellen elfogatási parancs adatott ki, vagy alaposan gyanítható, miszerint valamely letartóztatandó személy azokban el van rejtve. Minden házkutatásnál továbbá két feddhetlen életű, részrehaj- latlan és leljeskorú egyént kell alkalmazni, kik mindenről, a mi történt, és tapaszt altatott, őszinte és igaz vallomást tartoznak tenni a szolgabiróság előtt. Az egész eljárásnál jegyzőkönyv vezetendő, és gz alkalmazott tanúkkal aláíratandó. Házkutatások és személymotozások mindig minden szükségtelen zajnak, s a házi nyugalom minden, nem mulhatlanul szükséges háboritásának elkerülésével, azon személy jóhirének, kinél azok történnek, kímélésével, s az erkölcsiség és illedelem szem előtt tartásával teljesben dök. Éjszakának idején házkutatás csak igen sürgős esetekben történhetik. A házkutatás, a mennyire lehet, az átkutatandó helyek birlaló- jának, vagy családja valamelyik tagjáuak, avagy valamely házbelinek vagy szomszédnak jelenlétében teljesítendő, s róla jegyzőkönyv veendő föl, mely minden annál jelenlevő által aláírandó. A községi elöljáróságnak joga van, cl is fogatni vagy letartóz-
